A régi gyümölcsök hazája főként Nyugat-Ázsia, s a legnemesebb gyümölcsfajták is onnan kerültek Európába. A körte (Pyrus communis) valószínűleg Kisázsiából származó egyik fajtája a ’Téli Kármán-körte’.  Kármán egy török népcsoport és város neve Törökországban. A török időkben a Balkán-félszigeten át hazánkba is eljutottak ipari és kertészeti termékeik. E fajta azonban már a római időkben is bekerülhetett Pannóniába. Régi gyümölcsészek (pomológusok) szerint Márton püspök is kedvelhette, hiszen vitt belőle magával Sabariából, amikor 374-ben megválasztották Tours püspökének. Franciaországban jutott belőle Rémy érseknek is, aki ezt a finom körtét a jó keresztény (bon chrétien) Clovis királynak ajánlotta. Így aztán a ’Téli Kármán-körte’ „Bon-Chrétien d’hiver”, „Szent Márton körtéje” és „tours-i körte” neveken terjedt el és lett népszerű Franciaországban. A 18. században Magyarországon eltűnt, majd az 1930-as években ért vissza hozzánk, mint nyugat-európai fajta. Fája hatalmas, hosszú életű; gyümölcse nagy, dudoros, édes, leves és illatos. Szeptembertől szedhető, január-februárig jól tárolható fajta. – Szent Márton Emlékévében, 2016. október 26-án és november 5-én ültetünk belőle egy-egy csemetét Szombathelyen a Püspöki Palota kertjébe és a Vasi Skanzen Márton-hegyére; utóbbi helyre a Szent Márton-szőlővel (Vitis vinifera ’Kecskecsöcsű’ fajtával) együtt.

Balogh Lajos botanikus – Illés Péter etnológus