múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2021. ápr 08.

Késő antik elegancia

írta: Savaria MHV Múzeum
Késő antik elegancia

Filigrándíszes függő Keszthelyről

A Keszthely – városi temetőből előkerült kosaras függő a múzeum régészeti gyűjteményének több szempontból is érdekes darabja.

Ez az ékszerfajta a Keszthely-környéki népvándorlás kori temetők egyik jellemző lelettípusa. Az öntött, kiszélesedő részén filigrándróttal és granulációval díszített karikához vékony bronzhuzalokból hajlított, kettőskónikus alakú, első részén zárt, hátranéző részén áttört mintázatú kosár csatlakozik, melyet eredetileg vékony dróttal erősítettek a karikához. A kosár végét valószínűleg üveg- vagy kőberakás zárta le.

n_88_2_7_1.jpg

Mind az ékszer formája, mind a készítéstechnika a késő antik-mediterrán világból eredeztethető. A Kárpát-medencébe Bizáncból került; az avarok által ...

Tovább Szólj hozzá

2021. ápr 01.

Babérlevél és cipruság Kossuth Lajos koporsójáról

írta: Savaria MHV Múzeum
Babérlevél és cipruság Kossuth Lajos koporsójáról

127 évvel ezelőtt, 1894. április 1-jén kísérték utolsó útjára Kossuth Lajost, a 19. század egyik legjelentősebb magyar államférfiját. Az eseményről emléket őriz a Smidt Múzeum.

„Meghalt. Kossuth Lajos meghalt. Mert mindnyájunknak el kell menni. Hogy Kossuth Lajos élt – ez megmond mindent. Most meghalt – nem tudunk mondani semmit. Csak sirunk, zokogunk…” – tájékoztatta olvasóit 1894. március 21-i számának címlapján az előző nap este 11 órakor Torinóban bekövetkezett tragikus eseményről a Pesti Napló. A magyar közvéleményt nem érte váratlanul a hír, hiszen napok óta szinte kizárólag az egykori kormányzó állapotával foglalkozott a sajtó. A 92. életévében járó Kossuth 1894 januárjában betegedett meg, és márciusban ...

Tovább Szólj hozzá

2021. már 17.

Kökörcsinosak

írta: Savaria MHV Múzeum
Kökörcsinosak

Virító Pulsatillák a réten és a herbáriumban

                                                                                 Horváth Ernő és Tallós Pál emlékére

„Levédia és Etelköz füves sztyeppjein vándorolt eleink ősi ismerősei a pusztai kökörcsin nek. Még szürke mozdulatlanságba dermedt az erdei tisztások, homoki legelők és a száraz lejtők gyepszőnyege, amikor bundácskáikba burkolózva, lila virágkelyheikkel beharangozzák ( pulso-are = lüktetni, harangozni) a kökörcsinek a tavasz érkezését. … Művelődéstörténeti érdekesség, hogy a kökörcsinben a kék színt jelentő kök szó rejtőzik. Népünk tehát ennek az Eurázsia belsejében élő és elterjedt növénynek ismeretét a török népekkel való első találkozás idejéből hozta ...

Tovább Szólj hozzá

2021. már 12.

A szabadság emlékére

írta: Savaria MHV Múzeum
A szabadság emlékére

1848-49-es emlékpoharak a Smidt Múzeumban

Dr. Smidt Lajos főorvos gyűjtőszenvedélye már kisgyermekkorában kialakult. Első tárgyait alig nyolc évesen kapta: gyufás skatulyákat, ásványokat, csigákat, pénzérméket. A gyermek Smidt Lajos egyik legértékesebb kincse azonban egy díszes, 1848-as címeres emlékpohár volt „Éljen a Haza” felirattal, melyet egyik rokona ajándékozott neki.  Az első emlékpoharat még számos másik követte, mely gyűjtemény a Smidt Múzeum Biedermeier-termében egy önálló vitrint is kapott.

01.jpg

A szabadságharc bukását követően a magyar társadalom számos otthonában jelentek meg a különböző, díszes kivitelű emlékpoharak, söröskorsók és vázák, melyek a 19. század végéig fontos szerepet töltöttek be a magyar üveggyártásban is. Nagy részük ...

Tovább Szólj hozzá

2021. már 08.

A költőfejedelem élete

írta: Savaria MHV Múzeum
A költőfejedelem élete

125 éves az első teljes Petőfi-életrajz

A névnek, Petőfi Sándornak soha meg nem szűnő varázsa van. Elolvassuk, meghallgatjuk, megnézzük, ami hozzá kapcsolódik. Mindnyájan tudunk róla valamit, őrizzük emlékeinkben, példaként állítjuk, mesélünk róla. A Petőfi iránti szeretet, büszkeség fontos része társadalmi és kulturális szocializációnknak. Az életéről, költészetéről napjainkban is folyó kutatásokat világszerte figyelemmel kísérik.

2_1.jpg

Versei az 1840-es évek elején jelentek meg először nyomtatásban, s évről évre gyarapodott a Petőfi-kultusz életrajzi, életműi kiadásokkal.

3_1.jpg

Ferenczi Zoltán Petőfi életrajza című munkáját a Kisfaludy-Társaság 1888-ra hirdetett pályázatára küldte be: „Kivántatik Petőfi Sándor életrajza, fő tekintettel nem annyira ...

Tovább Szólj hozzá

2021. már 02.

Septimius Severus portréja

írta: Savaria MHV Múzeum
Septimius Severus portréja

A portré, az istenek és emberek képmásának megjelenítése, mindig kiemelt szerepet játszott a római szobrászatban. A megjelenítés eszköztára, az alkalmazott stílusok időről időre változtak, a szándék azonban maradt: az arcvonások mellett a belső tulajdonságok, a jellem és karakter megformálásának igénye. L. Septimius Severus császár (uralkodott Kr. u. 193-211 között) jelen portréja némileg idealizálva, harmonikus vonásokkal ábrázolta a katonai puccs révén Kr. u. 193-ban uralomra jutó, dinasztiaalapító császárt.

septimius_severus_portre.jpg

Az enyhén jobbra forduló, kissé előre billenő fejet göndör csigákba kunkorodó haj, és jellegzetes kettős ágba rendezett, erősen göndörödő szakáll keretezi. A koránál némileg fiatalabbként megjelenített, a ...

Tovább Szólj hozzá

2021. feb 25.

Hogyan jött létre az első kóroda Szombathelyen?

írta: Savaria MHV Múzeum
Hogyan jött létre az első kóroda Szombathelyen?

Az Emberbaráti Egylet alapszabálya

A Franz Perger nyomtatásában Szombathelyen megjelent német nyelvű egyleti alapszabályok kiváló kultúrtörténeti forrásanyagot képeznek a város reformkorát kutatók számára.

Előzmények

Az Emberbaráti Egylet 1823. december 8-án tartotta alakuló ülését, miután évek óta szükségét érezték szövetkezni a „ szegénysorsu, beteg felebarátai[k] ” megsegítésére. A városi tanács örömmel fogadta a kórház – korabeli szóhasználat szerint kóroda, betegház – létesítésének szándékával életre hívott társaságot. Az egylet megalakulásának fő szervezői Mittermayer Ferenc városbíró, patikus és Ritter József városi ügyész voltak.

mittermayer_ferenc.jpg

Mittermayer Ferenc portréja

A 89 szombathelyi polgár és két céh elhatározta, hogy az 5 ...

Tovább Szólj hozzá

2021. feb 16.

Dergáló, bugázó, gyaratoló, desze

írta: Savaria MHV Múzeum
Dergáló, bugázó, gyaratoló, desze

De mik ezek?

Az önellátásra törekvő parasztgazdaságok egyik legfontosabb tevékenysége az élelem előállítása mellett a len és a kender termesztése, vászon-, ill. ruhaneművé való feldolgozása volt. A kender általánosan elterjedt volt, a len a hűvösebb éghajlatot kedvelte, de a finom vászonnemű előállítása érdekében máshol is termelték. A gyári gyolcs elterjedésével a len a 20. századra a Dunántúl nyugati sávjára szorult vissza.

Az Őrség és a Vendvidék területén házi használatra kendert nem, csak a lent termelték. Általában másodvetésként, a learatott rozs tarlójába vetették. A magot kötényből szórták el, majd beboronálták. Mária Magdolna napjáig (július 22.) el kellett vetni. A len tenyészideje 12-15 hét, betakarítása így ...

Tovább Szólj hozzá

2021. feb 08.

Ókeresztény gyűrű az Iseumból

írta: Savaria MHV Múzeum
Ókeresztény gyűrű az Iseumból

Savaria Isis-szentélyének léte és a benne folyó kultuszélet a Kr.u. IV. század közepéig biztosan igazolható. Az épületegyüttest akkor felhagyták, majd a régészeti feltárások során tett megfigyelések alapján már ekkor megindult az épület módszeres lebontása. Helyenként az alapozások aljáig kitermelték a falak kőanyagát, a felszínen lévő maradványokat pedig elplanírozták. A lebontott szentély helyén kisebb sírcsoportokból álló temető létesült. A sírok egyike a Kr. u. 370-es évekre keltezhető.

Ebben az időszakban nemcsak a szentély, de Savaria déli külvárosa is jelentősen átalakult. Az Iseum szomszédságában álló épületeket is részben elbontották, és megfigyelhető volt a város déli temetőjének a városfal irányába ...

Tovább Szólj hozzá

2021. jan 29.

"Egyedül te vagy az enyém"

írta: Savaria MHV Múzeum
"Egyedül te vagy az enyém"

Pálinkásbutykosok a 18. századból

A butykosok szűk nyakú, hasas pálinkás edények, elszűkülő szájukon kis kiöntővel. Az elnevezés abból adódik, hogy a szűk nyakú edényből bugyogva, bugyborékolva ömlik ki a folyadék. A kifejezés 1669-ben jelent meg először írott forrásokban, eredetileg mázas korsót, cserépedényt jelölt. Az üvegből készült butykosok – mint a kiállított darabok – már nem korsó formájúak, hanem hasáb testű, kisebb méretű ivóedények.

img_20210107_114432.jpg

Az első ilyen típusú butykosokat a 17. század végén Erdélyben, a porumbáki üveghutában dolgozó német üvegesek készítették, a közeli szászlakta vidékek megrendelői kívánságára. A technika továbbélése a következő században is a német mestereknek volt köszönhető. A butykosok túlnyomórészt ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása