A Savaria Múzeum felújított kőtára 2022-ben (fénykép: Balogh Lajos)

MMXXII. VI. XXIX. Kétezer éves városunkban e napon nyílt meg újra a Savaria Múzeum felújított kőtára (lapidáriuma). Közel harmadévszázados ittlétem egyik legfontosabb eseményének éreztem, noha látszólag nem kapcsolódik természetrajzi, botanikai szakterületemhez; vagy egy kicsit mégis? Felötlött bennem ugyanis egy hajdani polihisztor munkássága. Carolus Clusius (1526–1609) múzeumfalunk növényi környezete – a Beythe-kert – névadójával, Beythe Istvánnal, Batthyány Boldizsár németújvári és szalónaki, humanista műveltségű főúr protestáns lelkészével hármasban a XVI. század végén Nyugat-Pannónia növény- és gombavilágának első tudományos ...

Az ipari civilizáció, az egymást követő technológiai-ipari forradalmak térhódítása, a mesterséges környezet létrehozásának és fenntartásának természeti környezetet pusztító hatása máig megállíthatatlan. Miként Hoffmann Tamás etnológus is felhívta rá a figyelmet az európai parasztok kapcsán, a preindusztriális korok hagyományos társadalmainak egyik alapvető vonása volt, hogy azok környezeti kultúrája nem szakadt el létezésük természetei feltételeitől. Ami azt is jelentette, hogy egy-egy hagyományos közösség megszűnte, földművelő és állattartó tevékenységük felszámolása megengedte a természet rendjének visszaállását. A nyugat-dunántúli hagyományos paraszti közösségek épületei, építményei is fából (pl. ...

A Smidt Múzeum állandó kiállításának földszinten lévő 1848–49-es vitrinben található két apró, elsőre talán fel sem tűnő tárgy, mely viszont annál nagyobb ritkaságnak számít.

Magyarország a Habsburg Monarchia részeként nem rendelkezett önálló hadsereggel, ennek következtében egészen 1848-ig nem létezett önálló magyar katonai kitüntetés is. Éppen ezért már 1848 őszén elkészíttette az Országos Honvédelmi Bizottmány egy önálló, magyar Katonai Érdemjel tervét. Végül 1849. március 2-án azért, hogy „az olly annyira szorongatott haza érdekében szerzett érdemek késedelem nélkül jutalmaztathassanak meg, egy katonai érdem-diszjel felállítása rendeltetett el.” A háborús körülmények miatt csak ideiglenes érmeket ...

Az ókori világ embere az éj sötétjében nem azt látta, amit mi, modern emberek érzékelünk egy esetleges városi környezetben. Hiedelemviláguk szerint az égbolt az istenek lakóhelye volt, akik az emberek életét és mindennapjait alakították. Nem különben határozta meg a világ istenek által irányítottnak vélt körforgása ünnepeik, jeles napjaik idejét is.

Az Iseum talán legemblematikusabb műtárgya a Sothis kutya hátán ülő, sistrumot tartó Isis istennőt ábrázoló dombormű már sokszor került rendezvények témájának középpontjába, noha nem ez az egyetlen műtárgy az Iseumban, amin Isis hangszerének, a sistrumnak a képe látható. Július hónap műtárgya egy, ezt a csörgős hangszert megjelenítő falfestmény, mely – mint minden ...

„Az ifjú tavasz újra árad,
Friss zölddel díszíti a fát,
Új dalt tanít minden madárnak,
Szebb szirmot bont minden virág.”
Wittelsbach Erzsébet: Nosztalgia
(1865, Tandori Dezső fordítása, részlet)

Páfránypálma és örökzöld liliomfa ereklyeként megőrzött levelei Erzsébet királyné László főherceg ravatalára küldött koszorújából, 1895. szept. 12. (a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona) (fénykép: Balogh Lajos)

Tavaszt és nyarat ölel a múzeumban, gyönyörű a Sisi-kiállítás, le a kalappal! Még többször körbejárom majd augusztus végéig. Mikor először léptem a terem varázsába, épp csak bepillantva egyik tárlóba máris szembeötlött egy botanikai érdekesség. Aranyozott képkeretben két növényi levél, mellettük korabeli ...

A múlt héten a Magyar Madártani Egyesület Vas megyei helyi csoportjának honlapján olvastam, hogy megyénkben örvendetes módon több ritka ragadozó madár fészkelése is valószínűsíthető, így a barna kánya (Milvus migrans), a vörös kánya (Milvus milvus), a parlagi sas (Aquila heliaca) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus) költése.

Aznap munkahelyemen, a Vasi Skanzenben, nagy meglepetésemre egy barna kányát pillantottam meg az égen.

A fajt sokan Fekete István regényéből, a Tüskevárból ismerik. A Dunántúl nyugati részén, Vas és Zala megyében, a vetési és a dolmányos varjút is kányának hívják, bár semmi közük nincs egymáshoz.

A barna kánya a vágómadár alakúak rendjébe (Accipitriformes), a vágómadárfélék ...

„Nem tudja senki titkos rejtekét,
de holdvilágos csendes éjszakákon
aranypalástja csillog és ragyog.”
(Gáyer Gyula: Hemerocallis flava)

A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárát 1923-tól 1932-ig dr. Gáyer Gyula (bíró és) botanikus vezette. 1924 és 1926 között az ő irányításával készítette el Vizkeleti Vargha Andor tudományos szempontból hű, egyben művészi szépségű növényábrázolásait.

Sárga sásliliom Vizkelety Vargha Andor ábrázolásában (fénykép: Erdő Ádám)

Vargha Andor 1872. április 16-án született a Tolna vármegyei Görbő-Delecskán. A gimnáziumot Veszprémben végezte, egy időben bírósági írnok, majd mérnöki rajzoló. Életének utolsó éveiben a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tára részére ...

Irinyi János 1817. május 18-án született, iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte, majd 19 évesen már a bécsi Politechnikumban folytatta a tanulmányait, ahol főleg kémiát tanult. Egy erdélyi származású professzorának, Meissner Pálnak az egyik sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Az akkoriban alkalmazott gyufák a fejükben található vegyi anyagok összetétele miatt még igen nagy hang és láng kíséretében lobbantak fel, gyakran okoztak tüzet és égési sebeket. Hosszú kísérletsorozat után 1836-ban fejlesztette ki a zajtalan és robbanásmentes gyufát, amelynek lényege, hogy a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, majd ebbe mártotta a kénezett ...

A Claudius császár (uralkodott Kr. u. 41. és 54. között) által Kr. u. 50. körül alapított Savaria létrehozása nem csupán politikai döntés, hanem vallási cselekmény is volt. A felépítendő város helyét kijelölték, majd a több évszázados hagyománynak megfelelően szertartás keretében körülszántották. Ezzel szakrálisan is elkülönítették a környező földektől, létrehozva ezzel Pannonia tartomány első, városi ranggal rendelkező települését. A város hivatalos neve Colonia Claudia Savariensium – a savariaiak claudiusi kolóniája lett, ahol az alapító császárt különös tisztelet övezte. Halála után templomot emeltek az istenné avatott uralkodó számára.

A szikár történelmi tényeket azonban jól árnyalja néhány, a város ...

Schrammel Imre Japán lány című porcelán alkotása olyan, mintha egy tavaszi cseresznyevirágzást idéző haiku versből lépett volna ki. Arca, viselete, testtartása mind a Távol-Kelet világát idézi. Az ifjú megjelenésű nőalakot finom nőiesség, báj jellemzi. Könnyed, tiszta és légies megfogalmazás, ami tökéletesen passzol a porcelán nemes anyagához, amiből készült. A magas, karcsú test hatszögű, szerkesztett, geometrizáló díszítésű talapzaton áll, ám mégsem statikus: a kissé csavarodó mozdulat mozgás érzetét kelti, ami a kimonó plasztikus megformálásával még inkább hangsúlyozott. A figura festése bravúrosan részletgazdag, színvilágának köszönhetően mégis visszafogott eleganciát áraszt, a tűzi aranyozás ellenére is. Az ...