múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2024. jan 19.

„Lipit-lapát, vasgereben, mindjárt utolérlek, legerebenezlek!”

írta: Savaria MHV Múzeum
„Lipit-lapát, vasgereben, mindjárt utolérlek, legerebenezlek!”

Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese kötetében lévő, A két lány meg a vasorrú banya című meséjének végén a banya beteljesíti a mesében hangoztatott fenyegetését: „ Lipit-lapát, vasgereben, mindjárt utolérlek, legerebenezlek! […] A vasorrú banya nemsokára utolérte a lányt, jól legerebenezte...”  

Megijedne-e ma a mesét hallgató/mondó/olvasó, ha ehhez a részhez érne a történetben? Ha maga előtt látja a lapát alakú, nyeles faeszközt, melyből több sor hegyes szeg áll ki, akkor minden valószínűséggel igen.

mnea-d_11839_szabadteri_neprajzi_muzeum_felvetele_1978.jpgGereben használat közben
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárában lévő MNÉA-D 11839 leltári számú felvétel

Fenyegetőeszközként a mesékben és/vagy a hétköznapi szófordulatokban jelent meg a gereben, a ...

Tovább Szólj hozzá

2024. jan 15.

A víztorony, ahogy Káldy Lajos látta...

írta: Savaria MHV Múzeum
A víztorony, ahogy Káldy Lajos látta...

Káldy Lajos 1922 április 1-én született a Vas megyei Csipkereken. Onnan ered a falusi táj, a föld  iránti szeretete, az ottani lét iránti tisztelete és alázata, amely aztán egész életén át elkísérte. Az elemi iskolát már Kőszegen végezte. Elmondása szerint gyakran rajzolta meg osztálytársai házi feladatait, melyekért némi zsebpénzhez jutott. A rajzi alapokat és a perspektíva látásmódját Soltész János tanártól sajátította el. A polgári iskola után egy évig otthon maradt, sajnos a család nehéz anyagi körülményei miatt nem tudott képességeinek megfelelően tovább tanulni. Végül mérlegtanoncnak állt be. A MÁV Járműjavítóban dolgozó bátyjának köszönhetően került Jaksa Istvánhoz rajzolni tanulni, majd a Derkovits Gyula ...

Tovább Szólj hozzá

2023. dec 29.

A lovaglóiskola emlékére

írta: Savaria MHV Múzeum
A lovaglóiskola emlékére

Ezüst cigarettatárca a századelőről

Szombathelyen 1889-ben készült el a hatalmas, a cs. és kir. 11. huszárezrednek majd 25 évig otthont adó lovassági laktanya. A város társadalmi életében fontos szerepet betöltő alakulat mellett a kaszárnya azonban minden évben otthont adott egy önkéntes lovasiskolának és egy dandártiszti iskolának, úgynevezett ekvitációnak is. Előbbit 1906-tól már Sopronban szervezték meg, utóbbi viszont egészen a háborúig mindig Szombathelyen nyílt meg. A körülbelül fél éves tanfolyamok minden év októberében kezdődtek és rendszerint tavaszig tartottak.

Az ekvitáció tulajdonképpen egy továbbképző tanfolyam volt fiatal tisztek és tisztjelöltek számára. Tagjai között a századfordulón szokássá vált, hogy az elvégzett tanfolyam emlékére ...

Tovább Szólj hozzá

2023. dec 23.

Tűpontos fenyőnevek?

írta: Savaria MHV Múzeum
Tűpontos fenyőnevek?

Nyelvi tobzódás kaukázusi karácsonyfánk körül

1_2018_abies-nordm_abhazia_f_dendrol-alap-1585_k.jpgKaukázusi jegenyefenyő-erdő, Abházia, 2018. szeptember végén (fénykép: Dendrológiai Atlasz archívuma)

A karácsony előtti időszakban a sajtóban is minden évben szó esik a karácsonyfaként állított fenyőfélékről. Hazánkban hagyományosan a legnépszerűbb az európai elterjedésű közönséges lucfenyő ( Picea abies ), később lett ismert az Észak-Amerikából származó ezüstfenyő ( Picea pungens cv. Glauca ), újabban pedig az ún. Nordmann-jegenyefenyő ( Abies nordmanniana ), köznapi nevén Nordmann-fenyő hódít.

2_2014_abies-nordm_budakeszi-szanatorium_f_dendrol-alap-6453.JPGKaukázusi jegenyefenyő, Budakeszi, 2014. augusztus közepén (fénykép: Dendrológiai Atlasz archívuma)

Utóbbinak a hivatalos magyar növénynevezéktanban (és általában más nemzeti nyelveken is) elsődleges megnevezése a ...

Tovább Szólj hozzá

2023. dec 21.

200 éve alakult meg Szombathely első egylete

írta: Savaria MHV Múzeum
200 éve alakult meg Szombathely első egylete

A helyi, aktív, öntevékeny polgárok életére vonatkozóan a Smidt Múzeum egyik legértékesebb dokumentumegyüttese az Emberbaráti Egylet iratai. A kétszáz éves, legkorábbi jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy néhány év mérlegelés után – valószínűleg a város 1817-ben elszenvedett tűzkárának okán – bécsi (egyben nyugat-európai) mintát követve, az akkoriban rendkívül modernnek számító emberbarátiság eszmeiségén nyugodva kerestek a polgárok megoldást az ember betegségekkel szembeni kiszolgáltatottságára. A felvilágosodás és klasszicizmus hátterén kibontakozó újhumanizmus és filantróp (=emberbaráti) gondolatkör az akkoriban 3500 lakosú Szombathelyen, püspöki mezővárosban is szárba szökkent és népszerűvé vált. Ennek ...

Tovább Szólj hozzá

2023. dec 15.

Luna Lucifera-oltár a savariai Iseumból

írta: Savaria MHV Múzeum
Luna Lucifera-oltár a savariai Iseumból

Mai modern naptárunk és a magyar népszokások december 13-át Luca napjaként tartják nyilván, amelyhez számos szokás és hagyomány tartozik. El kell vetni néhány szem jelképes gabonát, nem szabad tipikus női munkát végezni, és a keresztények is ezen a napon emlékeznek meg Szent Lucia mártírhaláláról. Honnan ered mindez?

A munkaszüneti napok és ünnepek mind a természetben tett néhány megfigyelésen alapultak az ókorban.  Modern naptárunkat Gergely-naptárként ismerjük, de azt is tudjuk, hogy elődje a Julianus-naptár volt. Julius Caesar a híres alexandriai csillagászra, Szoszigenészre bízta az új naptárrendszer megalkotását, amely reformot a mai napig őrzi hetedik hónapunk neve: a július. 

Ez a naptár erősen követte az élet és az ...

Tovább Szólj hozzá

2023. dec 13.

17. századi orosz evangélium

írta: Savaria MHV Múzeum
17. századi orosz evangélium

A Smidt Múzeum gazdag könyvgyűjteményének különlegesebb darabjai közé tartozik egy 1657-ben nyomtatott orosz evangélium, melyet dr. Smidt Lajos múzeumalapító még második világháborús oroszországi szolgálata idején gyűjtött Kurszkban.

kep_2_2.jpg

Az orosz könyvnyomtatás a XVI. században, a Moszkvai Nagyfejedelemségben vette kezdetét. Hogy ki volt az első nyomdász, és mikor kezdte meg működését, nem ismert. Az első nyomdász, aki bizonyíthatóan megfordult Moszkvában, a lübecki Bartholomeus Ghotan volt, őt azonban eretnekség miatt vízbe fojtották, és munkásságáról sem tudunk semmit. Ezt követően Rettegett Iván egyik 1556-os levelében tesz említést a „nyomtatott könyvek mesteré”-ről, nevét és munkáit azonban szintén nem ismerjük.

...
Tovább Szólj hozzá

2023. dec 06.

Pille-álom

írta: Savaria MHV Múzeum
Pille-álom

Mese a műanyagpalackokról

Egyszer egy illetékes főember azt álmodta, hogy pillepalack lett. De felébredve nem tudta, hogy ő álmodik-e, vagy a pillepalack álmodja most őt… (E kissé átalakított, eredetileg délkelet-ázsiai gondolat-motívum legyen rövid tanmesénk mottója.)

1_gyongyos-patak_hereny_2003-07-28_f_balogh-lajos.jpgÖsszegyűlt pillepalack-uszadéktömeg. Gyöngyös patak, Herény, 2003. július 28. (fénykép: Balogh Lajos)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy városszéli gyermek, aki szüleitől hallotta, hogy az ő idejükben egy-egy bambisüveg sok-sok visszaváltás során, hosszú időn keresztül szolgálta a szomjazókat. Nem úgy ma, amikor literenként felesleges hulladékká válik egy-egy buborékvizes vagy cukrosvizes könnyű műanyagpalack, költői nevén pillepalack . A sokféleség változatos skáláját ...

Tovább Szólj hozzá

2023. dec 05.

Melengető Alaszka

írta: Savaria MHV Múzeum
Melengető Alaszka

Rózsa Anna sálkollekciója

Rózsa Anna ipari textiltervező 1908-ban született Budapesten. Iskoláit felváltva Budapesten és Svájcban végezte, de a nyarait imádott nagyanyjánál töltötte a pusztán. Nem vallotta magát sohasem „pestinek”, ő „tanyasi”. A kőrengeteg – a város önmagában, sohasem hatott rá inspiratívan. Ez a többféleség végigkísérte egész életét. Sokat utazott, mindent látni szeretett volna, ami szép, ami művészet, ami élet. - Azután különböző kanyarok, nyelvvizsga, szabás-varrástanulás, leküzdhetetlen vágy a színek, a Képzőművészeti Akadémia felé, amiről azt hitte, elérhetetlen álom. Ekkor hirtelen kékfestő őseinek vére szólalt meg benne – vett egy szövőszéket és leült szőni, mert a benne gomolygó szépség és a színek utáni ...

Tovább Szólj hozzá

2023. nov 24.

Kinek van sütnivalója?

írta: Savaria MHV Múzeum
Kinek van sütnivalója?

A járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás, az otthon töltött többletidő gyakran olyan dolgokat hozott ki belőlünk, amit régebben elképzelhetetlennek tartottunk. Ismeretségi körömben többen kenyérsütésbe kezdtek. No de, hogyan? Miben sül, és miből a kenyerük? 

sutnivalo_1.jpg
Nagyanyám képe van előttem, amint falusi házunk modernizálásakor az 1970-es években a régi, falba rakott tűzhelytől búcsúzik. Az elbontott tüzelőkombinát (kemence, tűzhely, sütők) helyére akkor fürdőszoba és spájz került, de nagyanyám kiharcolta, hogy a kamrába új kemence épüljön. Ahogy akkor mondta: „házat építeni kemence nélkül nem lehet, mert még jöhet olyan világ, hogy szükség lesz rá.” A karanténkenyér nem ilyen kemencékben, inkább lakótelepi ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása