múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2019. jan 21.

Így tartották távol a bajt a rómaiak

írta: Savaria MHV Múzeum
Így tartották távol a bajt a rómaiak

Arany bajelhárító kapszula Aquincumból

Ártó szándékú varázslások elhárítására a rómaiak amuletteket használtak, amelyek a testen, kivált nyakban vagy gyűrűként hordva viselőjük mágikus védelmét látták el.

A változatos kivitelű és megjelenésű varázstárgyak között különös helyet foglalnak el a néhány centiméter hosszú, hengeres vagy szögletes hasáb alakú üreges tárgyak, a kapszulák. A főként nemesfémből készült, nyakláncra fűzött tárgyak gyakran papiruszra, ritkábban textilre írt varázsszöveget tartalmaztak, ezek azonban ritkán élték túl a földben eltöltött évszázadokat.

varazslas_es_csillaghit_190207.jpg

Aquincum (ma Óbuda) környéki római temetőkből viszonylag nagy számban kerültek napvilágra a fenti tárgytípusba tartozó leletek. Ezek közül is figyelemre méltó az itt ...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 15.

A szombathelyi focipálya jegéről a téli olimpiára

írta: Savaria MHV Múzeum
A szombathelyi focipálya jegéről a téli olimpiára

A műkorcsolyázó Nagy Marianna emlékei a Smidt Múzeumban

90 éve, 1929. január 13-án született Szombathelyen Nagy Marianna (Bagdi Lajosné) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok műkorcsolyázó, edző.

nagy_marianna_1.jpg

A Hollán Ernő utcában nőtt fel, édesanyja jóvoltából már kisgyermekként megismerkedett a korcsolyázással. Bátyjával, Nagy Lászlóval együtt gyakorolták a különböző figurákat, már első versenyüket megnyerték.

Marianna gyerekkorában a család többször költözött. Bár már a Haladás színeiben is vett részt versenyeken, vidékbajnokságokon, a második világháború befejezését követően Budapesten kezdett el rendszeresen edzeni, fővárosi klubok igazolt műkorcsolyázójaként. 1946-tól állandó résztvevője volt a magyar bajnokságnak, a következő évtől pedig 12 éven át a válogatottban ...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 07.

Tudta? A kelták használtak először fazekaskorongot

írta: Savaria MHV Múzeum
Tudta? A kelták használtak először fazekaskorongot

kelta_korongolt_edeny.jpg

A 2000-es évektől meginduló nagyberuházások, autópálya-építések és infrastruktúra-fejlesztések a hazai régészetet is fellendítették. Ezek az építkezések gyakran érintették elődeink elpusztult településeit, temetőit, amiket a régészek feltártak, hogy átadhassák helyüket a fejlődésnek. Ez történt Hegyfalun is, ahol „Európa vasemberei”, a kelták egy temetőjét rejtette a föld. Ők az őskor utolsó időszakában, a vaskorban és az ókorban éltek Közép-Európában. A régészeti és római írott források alapján törzsi szervezetben éltek, amelyben a harcosok kiemelt szerepet kaptak. Ezt mutatják a sírokban talált férfiak erőteljes, jól fejlett csontjai, és a gazdag mellékletek. Habár a temető sírjait kifosztották, így is ...

Tovább Szólj hozzá

2017. feb 07.

Szertárból múzeum

írta: Savaria MHV Múzeum
Szertárból múzeum

Székesfehérváron, a József Attila Gimnáziumban érettségiztem 1974-ben. A jó nevű gimnáziumot az egykori ciszter gimnáziumból hozták létre, amely gondos gazdaként őrizte és használta fel az oktatásban a szertárakban megbújó kincseket. Kémia szakra jártam és szertárosként a legnagyobb öröm volt felfedezni a hatalmas, üvegezett szekrényekben, míves üvegekben tárolt vegyszereket, az első találkozáskor még ismeretlen rendeltetésű üvegedényeket, palackokat, berendezéseket. Szerencsére, a biológia-szertárba is bejárásom volt, hiszen ott is szertáros lehettem. Talán ott, a rendben sorakozó preparátumokon keresztül szerettem meg igazán a rendszertant, és ott fogalmazódhatott meg bennem, hogy egyszer természettudományi múzeumban fogok ...

Tovább Szólj hozzá

biológia szertár természettudomány

2016. dec 06.

Római isten oroszlánok között

írta: Savaria MHV Múzeum
Római isten oroszlánok között

2-3. századi sírkőtöredék Nemescsóról

2016. november 17-én Kollarits Kornél, Pusztacsó polgármestere egy faragott római követ hozott be a Savaria Múzeumba. A szántás közben előkerült faragvány lelőhelyének közelében fut a Borostyánkő út Savaria (Szombathely) és Scarbantia (Sopron) közötti szakasza. Az egykori út kavicsos felszíne helyenként még ma is jól látható a felszínen. Az előkerülési helytől nem messze található egy római útállomás is, amelynek maradványait egy közös magyar-osztrák kutatás azonosította 2010-ben. sirko_pusztacso_5.jpg

A faragvány egy sírkő vagy sírépítmény része volt. Szélein két, egymásnak háttal fekvő, előrenéző oroszlán látható, amelyeket egy emberfej választ el egymástól. A szintén előrenéző arcot hosszú haj és szakáll keretezi. A fej két ...

Tovább Szólj hozzá

sírkő római

2016. nov 22.

Ajándék a 17. századból

írta: Savaria MHV Múzeum
Ajándék a 17. századból

Kőszeg címeres kályhacsempe Szombathelyről

koszeg_1670_c.jpgA régészeti gyűjtemény gyarapodásának ritkább, de nagyon örömteli módja az, amikor ajándékba kapunk régészeti korú tárgyakat. Idén nyáron, Szombathely északi részén egy magánház telkén terepet rendeztek, melynek során kerámiatárgyak: fazekak, lábasok, pipák és kályhacsempék töredékei kerültek elő. A leleteket Udvardi Gergely 3. osztályos tanuló ajándékozta a Savaria Múzeumnak.

A kerámiatöredékek között római kori díszkerámia darabjait és egyszerűbb szürke fazéktöredékeket is találtunk, többségük azonban késő középkori volt. A tárgyak közül a kályhacsempék datálhatóak pontosabban; az egyik zöld mázas darab egy madár kiterjesztett szárnyának részletét ábrázolja, amelyben az avatott szem rögtön felfedezi az ...

Tovább Szólj hozzá

régészet kályhacsempe

2016. nov 01.

Szent Márton-szőlő, szentmártoni szőlő

írta: Savaria MHV Múzeum
Szent Márton-szőlő, szentmártoni szőlő

Az 1818-ban írásba foglalt első magyar tájmonográfiában az Őrség vidéke kapcsán így fogalmaz Zakál György: „a’ ketske tsötsü a’ Sz. Mártony szöllö, a’ mely késön erö fanyar”. Az októbertől érő kecskecsöcsű csemegeszőlőfajta ma is közismert. Képszerű elnevezése egyfajta metaforikus terminus, utalva a szőlőszemek alakjára, mivel bogyói nagyok, hosszúkásak, két végük elhegyesedő. szent_marton-szolo_kecskecsocsu_copy.jpgMagyarországon a fehér, fekete és piros kecskecsöcsű szinte minden borvidéken ismert volt még a közelmúltban is, a 19. század végi filoxéravészt megelőzően nagy mennyiségben termett szerte a Kárpát-medence szőlőhegyein. Elterjedése szerint vélhetően még a rómaiak hozhatták ezt a fajtát Pannóniába a dél-európai, mediterrán ...

Tovább Szólj hozzá

szőlő Szent Márton Savaria Múzeum

2016. okt 15.

Szent Márton körtéje

írta: Savaria MHV Múzeum
Szent Márton körtéje

A régi gyümölcsök hazája főként Nyugat-Ázsia, s a legnemesebb gyümölcsfajták is onnan kerültek Európába. A körte (Pyrus communis) valószínűleg Kisázsiából származó egyik fajtája a ’Téli Kármán-körte’.  Kármán egy török népcsoport és város neve Törökországban. A török időkben a Balkán-félszigeten át hazánkba is eljutottak ipari és kertészeti termékeik. E fajta azonban már a római időkben is bekerülhetett Pannóniába. karman-korte_wilaghalorol.jpgRégi gyümölcsészek (pomológusok) szerint Márton püspök is kedvelhette, hiszen vitt belőle magával Sabariából, amikor 374-ben megválasztották Tours püspökének. Franciaországban jutott belőle Rémy érseknek is, aki ezt a finom körtét a jó keresztény (bon chrétien) Clovis királynak ajánlotta. ...

Tovább Szólj hozzá

körte Szent Márton Savaria Múzeum

2016. okt 02.

Az állatok világnapjára

írta: Savaria MHV Múzeum
Az állatok világnapjára

sun.jpg„Azután gondoljátok meg, hogy se nem vettek, se nem arattok, Isten mégis gondoskodik rólatok.” Gyakran eszembe jutnak e szavak az Assisi Szent Ferencnek tulajdonított prédikációból. Valóban ily gondtalan, irigylésre méltó lenne a madarak vagy bármely más élőlény élete? Mennyire naiv ez a gondolat? Az éltető környezet minden esetre már nem olyan, mint a 13. században. Számok futnak a WORLDOMETERS soraiban (http://www.worldometers.info/hu/ 2016.09.30. 11.10). Idei erdőveszteség (hektár) 3 895 551, idei talajerózió általi földveszteség (ha) 5 244 465, idei CO2 kibocsátás (tonna) 28 066 148 217, idei sivatagosodás (hektár) 8 988 824, idei mérgező ipari vegyianyag-kibocsátás levegőnkbe, földünkbe, vizünkbe (tonna) 7 335 164, és a többi. Az ...

Tovább Szólj hozzá

Savaria Múzeum

2016. sze 10.

Kópic és kásacsináló

írta: Savaria MHV Múzeum
Kópic és kásacsináló

Felújították a Pankaszi Helytörténeti Gyűjteményt

pankasz_9.jpgÖrömmel tapasztaltuk az éves állományvédelmi helyszínbejáráson, hogy Pankaszon sikerült felújítani az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteményét! Összesen mintegy 500 darab használati tárgyat állítottak ki, Pankasz, Kisrákos, Viszák, Nagyrákos, Szatta és Szaknyér községekből. A gyűjtemény létrejötte Kováts Béla címzetes iskolaigazgató munkájának, szervezésének köszönhető. A tárgyakat 1984-ben egy olyan épületbe gyűjtötték össze, amely száz évvel korábban iskolának épült, később kocsmaként funkcionált. Sajnos az évek során az épület egyre rosszabb állapotba került. A beázások, a nedves falak, a rovar kártevők a tárgyakat sem kímélték. pankasz_7.jpgSzerencsére a település a múltja értékeinek tekinti ezeket a ma már ...

Tovább Szólj hozzá

restaurálás Pankasz