múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2019. feb 11.

Üvegbe zárva

írta: Savaria MHV Múzeum
Üvegbe zárva

Türelemüveg Smidt Lajos gyűjteményéből

A türelemüveg a XVI. század óta ismert Európa nagy részén. Magyarországon a XVIII. századtól lett kedvelt dekorációja a parasztházaknak. A faragványokat egy palack belsejében – művészi módon és irreverzibilisen bezárva – helyezik el. A kiválasztott üveg olyan akadályt jelent az alkotónak, amelynek legyőzéséhez nagy ügyesség szükséges.

img_6683b.jpg

Dr. Smidt Lajos múzeumalapító, sebész főorvos ifjúkori gyűjtésének egyik darabja ez a Felvidékről származó türelemüveg. A szűknyakú üvegpalackban elhelyezett, fából készült türelemmunkát feltehetően az üreg belsejében állították és ragasztották össze apró elemekből, csipesz, fapálcika és drótkampó segítségével. A tárgy teste fúvott üvegből készült és dugóval ...

Tovább Szólj hozzá

2019. feb 05.

Az érem két oldala: Gothard és Daguerre

írta: Savaria MHV Múzeum
Az érem két oldala: Gothard és Daguerre

A "Bécsi Amatőr Fotográfusok Klubjának díja" érem

A kitüntető díjat Gothard Jenő kapta 1888-ban. Az érem előlapján Luis Jacques Mandé Daguerre-nek, a fotográfia atyjának arcképe látható születésének és halálának dátumával. A hátlapján olajággal keretezve Eugen v[on]. Gothard Hereny felirat olvasható, körben pedig magának a díjnak az elnevezése, Ehrenpreis des Club der Amateur-Photographen, Wien. Az élen olvasható a dátum, 1888.

gothard_erem.jpg

Az érmet Heinrich Jauner (1833-1912) készítette, aki az 1870-es évek eleje óta Bécsben bírósági gravírozóként dolgozott, és emléktárgyak gyártására specializálódott.

Két évtizeddel a fotográfia születése után, 1861-ben megalakult a Bécsi Fotográfiai Társaság. A társaságon belül – hogy speciális igényeiket kielégíthessék – az ...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 29.

A lélek szövete

írta: Savaria MHV Múzeum
A lélek szövete

Polgár Rózsa: Psyché

Polgár Rózsa 1967-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán szövött kárpit és gobelin szakon. 1968-1970 között több európai országban megfordult tanulmányi úton. Pályafutása kezdetén selyemfestéssel, valamint színházi tervező munkával foglalkozott. A selyemfestés megtanította a drapériaábrázolás minden fortélyára, tapasztalatait később a gobelin műfajában alkalmazta. Első munkái közül a „Katonatakaró” című a legjelentősebb, mely egy II. világháborús, szürke katonatakarót tett meg a több rétegű emlékezés motívumának. A félig feltekert nemzeti színű sávval díszített takaró a golyó ütötte lyukkal, emléket állít a magyar katonáknak, polgári áldozatoknak, s egyben színével, egyszerűségével beszédes ...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 21.

Így tartották távol a bajt a rómaiak

írta: Savaria MHV Múzeum
Így tartották távol a bajt a rómaiak

Arany bajelhárító kapszula Aquincumból

Ártó szándékú varázslások elhárítására a rómaiak amuletteket használtak, amelyek a testen, kivált nyakban vagy gyűrűként hordva viselőjük mágikus védelmét látták el.

A változatos kivitelű és megjelenésű varázstárgyak között különös helyet foglalnak el a néhány centiméter hosszú, hengeres vagy szögletes hasáb alakú üreges tárgyak, a kapszulák. A főként nemesfémből készült, nyakláncra fűzött tárgyak gyakran papiruszra, ritkábban textilre írt varázsszöveget tartalmaztak, ezek azonban ritkán élték túl a földben eltöltött évszázadokat.

varazslas_es_csillaghit_190207.jpg

Aquincum (ma Óbuda) környéki római temetőkből viszonylag nagy számban kerültek napvilágra a fenti tárgytípusba tartozó leletek. Ezek közül is figyelemre méltó az itt ...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 15.

A szombathelyi focipálya jegéről a téli olimpiára

írta: Savaria MHV Múzeum
A szombathelyi focipálya jegéről a téli olimpiára

A műkorcsolyázó Nagy Marianna emlékei a Smidt Múzeumban

90 éve, 1929. január 13-án született Szombathelyen Nagy Marianna (Bagdi Lajosné) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok műkorcsolyázó, edző.

nagy_marianna_1.jpg

A Hollán Ernő utcában nőtt fel, édesanyja jóvoltából már kisgyermekként megismerkedett a korcsolyázással. Bátyjával, Nagy Lászlóval együtt gyakorolták a különböző figurákat, már első versenyüket megnyerték.

Marianna gyerekkorában a család többször költözött. Bár már a Haladás színeiben is vett részt versenyeken, vidékbajnokságokon, a második világháború befejezését követően Budapesten kezdett el rendszeresen edzeni, fővárosi klubok igazolt műkorcsolyázójaként. 1946-tól állandó résztvevője volt a magyar bajnokságnak, a következő évtől pedig 12 éven át a válogatottban ...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 07.

Tudta? A kelták használtak először fazekaskorongot

írta: Savaria MHV Múzeum
Tudta? A kelták használtak először fazekaskorongot

kelta_korongolt_edeny.jpg

A 2000-es évektől meginduló nagyberuházások, autópálya-építések és infrastruktúra-fejlesztések a hazai régészetet is fellendítették. Ezek az építkezések gyakran érintették elődeink elpusztult településeit, temetőit, amiket a régészek feltártak, hogy átadhassák helyüket a fejlődésnek. Ez történt Hegyfalun is, ahol „Európa vasemberei”, a kelták egy temetőjét rejtette a föld. Ők az őskor utolsó időszakában, a vaskorban és az ókorban éltek Közép-Európában. A régészeti és római írott források alapján törzsi szervezetben éltek, amelyben a harcosok kiemelt szerepet kaptak. Ezt mutatják a sírokban talált férfiak erőteljes, jól fejlett csontjai, és a gazdag mellékletek. Habár a temető sírjait kifosztották, így is ...

Tovább Szólj hozzá

2017. feb 07.

Szertárból múzeum

írta: Savaria MHV Múzeum
Szertárból múzeum

Székesfehérváron, a József Attila Gimnáziumban érettségiztem 1974-ben. A jó nevű gimnáziumot az egykori ciszter gimnáziumból hozták létre, amely gondos gazdaként őrizte és használta fel az oktatásban a szertárakban megbújó kincseket. Kémia szakra jártam és szertárosként a legnagyobb öröm volt felfedezni a hatalmas, üvegezett szekrényekben, míves üvegekben tárolt vegyszereket, az első találkozáskor még ismeretlen rendeltetésű üvegedényeket, palackokat, berendezéseket. Szerencsére, a biológia-szertárba is bejárásom volt, hiszen ott is szertáros lehettem. Talán ott, a rendben sorakozó preparátumokon keresztül szerettem meg igazán a rendszertant, és ott fogalmazódhatott meg bennem, hogy egyszer természettudományi múzeumban fogok ...

Tovább Szólj hozzá

biológia szertár természettudomány

2016. dec 06.

Római isten oroszlánok között

írta: Savaria MHV Múzeum
Római isten oroszlánok között

2-3. századi sírkőtöredék Nemescsóról

2016. november 17-én Kollarits Kornél, Pusztacsó polgármestere egy faragott római követ hozott be a Savaria Múzeumba. A szántás közben előkerült faragvány lelőhelyének közelében fut a Borostyánkő út Savaria (Szombathely) és Scarbantia (Sopron) közötti szakasza. Az egykori út kavicsos felszíne helyenként még ma is jól látható a felszínen. Az előkerülési helytől nem messze található egy római útállomás is, amelynek maradványait egy közös magyar-osztrák kutatás azonosította 2010-ben. sirko_pusztacso_5.jpg

A faragvány egy sírkő vagy sírépítmény része volt. Szélein két, egymásnak háttal fekvő, előrenéző oroszlán látható, amelyeket egy emberfej választ el egymástól. A szintén előrenéző arcot hosszú haj és szakáll keretezi. A fej két ...

Tovább Szólj hozzá

sírkő római

2016. nov 22.

Ajándék a 17. századból

írta: Savaria MHV Múzeum
Ajándék a 17. századból

Kőszeg címeres kályhacsempe Szombathelyről

koszeg_1670_c.jpgA régészeti gyűjtemény gyarapodásának ritkább, de nagyon örömteli módja az, amikor ajándékba kapunk régészeti korú tárgyakat. Idén nyáron, Szombathely északi részén egy magánház telkén terepet rendeztek, melynek során kerámiatárgyak: fazekak, lábasok, pipák és kályhacsempék töredékei kerültek elő. A leleteket Udvardi Gergely 3. osztályos tanuló ajándékozta a Savaria Múzeumnak.

A kerámiatöredékek között római kori díszkerámia darabjait és egyszerűbb szürke fazéktöredékeket is találtunk, többségük azonban késő középkori volt. A tárgyak közül a kályhacsempék datálhatóak pontosabban; az egyik zöld mázas darab egy madár kiterjesztett szárnyának részletét ábrázolja, amelyben az avatott szem rögtön felfedezi az ...

Tovább Szólj hozzá

régészet kályhacsempe

2016. nov 01.

Szent Márton-szőlő, szentmártoni szőlő

írta: Savaria MHV Múzeum
Szent Márton-szőlő, szentmártoni szőlő

Az 1818-ban írásba foglalt első magyar tájmonográfiában az Őrség vidéke kapcsán így fogalmaz Zakál György: „a’ ketske tsötsü a’ Sz. Mártony szöllö, a’ mely késön erö fanyar”. Az októbertől érő kecskecsöcsű csemegeszőlőfajta ma is közismert. Képszerű elnevezése egyfajta metaforikus terminus, utalva a szőlőszemek alakjára, mivel bogyói nagyok, hosszúkásak, két végük elhegyesedő. szent_marton-szolo_kecskecsocsu_copy.jpgMagyarországon a fehér, fekete és piros kecskecsöcsű szinte minden borvidéken ismert volt még a közelmúltban is, a 19. század végi filoxéravészt megelőzően nagy mennyiségben termett szerte a Kárpát-medence szőlőhegyein. Elterjedése szerint vélhetően még a rómaiak hozhatták ezt a fajtát Pannóniába a dél-európai, mediterrán ...

Tovább Szólj hozzá

szőlő Szent Márton Savaria Múzeum