Trafikálás a régi trafikokról címmel emlékezett meg az utolsó – eredeti formáját megőrzött, a Pelikán parknál álló – szombathelyi trafiképületről 2023 augusztusában Orbán Róbert helytörténész. Szeptemberben pedig bemutatták Peltzer Géza újságíró könyvét Solymos Endre (1922–2001) hadirokkant példamutató életéről, aki mozgássérültként ebben a trafikban dolgozott.

Az idővel édességet, ajándéktárgyakat is kínáló dohányárudák városaink múlt századi képének kedves, magános állású üzletkéi (voltak). Látva a szombathelyi trafiképületek romló állapotát, esetenként megkérdőjelezhető módú átalakítását, vagy épp eltűnését, jó évtizeddel korábban már e sorok írójának érdeklődését is felkeltették. ...

Egy műtárgy keletkezése időfolyamba szúrt mérföldkő. Az alkotás a létrejövetel pillanatában egyszerre emlékművé is válik, a kor, az év, a pillanat emlékművévé, melyben megszületett. Nagyon sok mindent megtudhatunk egy adott korról, ha a benne született műtárgyakat vizsgáljuk. Nem csak az uralkodó stílusokat, a divatos technikákat ismerhetjük meg, de képet kaphatunk a művészeket foglalkoztató kérdésekről is, melyek szobron, képen, zenén végigvonulnak, feltűnnek.

Nincs ez másképpen a hónap választott műtárgyának esetében sem. Király Vilmos szobrászművész bronzba álmodott szobra a kilencvenes évek elején született, egészen pontosan 1998-ban. Ez egy több szempontból is izgalmas időpont. A megváltozó történelemkép, az ...

“Mentek, s elkeveredtek azonnal a lótuszevőkkel,
 kik nem terveztek számukra gonosz veszedelmet,
 ámde megízleltették vélük a jóizü lótuszt.
 És közülük ki a mézédes termést meg is ette,
 már nem akart hírt adni nekünk, nem akart hazatérni,
 ott kívánt az örökre maradni a lótuszevőknél,
 egyre a lótuszt szedni, feledve a szép hazatérést.
 Őket, sírtak bár, a hajóra vezettem erővel,
 és evezőpad alá lekötöztem a görbe hajókon…”

Az Odüsszeia 9. énekének részletében a főhős és társai elvetődnek a lótuszevők szigetére, ahol feltehetőleg az egyiptomi vizililiom, vagyis a kék lótuszt kóstolták meg társai. A lótuszvirág, amely rengeteg egyiptomi ábrázoláson maradt fenn, erősen pszichoaktív növény - és ...

A pajzs alakú, áttört hátterű növényi ornamentikával díszített, világos rajzolatú, jó minőségben kivitelezett, leheletvékony aranyréteggel bevont öntött bronz kisszíjvég a késő avar fémművesség szép példája.

A veret a tárgytípusnál a későavar korban alkalmazott gyakorlat szerint készült. Elő- és hátoldalát külön öntötték ki, majd apró szegecsekkel erősítették egymáshoz illetve az övre, jelen esetben annak mellékszíjára (a bőrszíj verethez korrodálódott maradványai nyomokban még megfigyelhetők). Azonban a használat során ez a szabadon csüngő kisszíjvég megrongálódott és a hátlapja elveszett; ezt két, T-alakban felszerelt, szélén domborított pontsorral díszített, vékony ezüstpánttal pótolták, így oldva ...

Augustus császár (Kr.e. 27 – Kr.u. 14) uralkodása alatt a portrészobrászat az udvari művészet szolgálatába került, kifejezésvilágában az uralkodói óhaj vált meghatározóvá. A realisztikus ábrázolás mellett a császárportrék időtlenséget, kiegyensúlyozottságot, békét ( Pax Romana ) és hatalmat sugároznak; egyszerre voltak realisztikusak és idealizálók. Az Augustus által meghatározott stílust, a római császár ideális kinézetének mintáját Hadrianus töri meg.

Hadrianus császár kiegészített márványbüsztje a Vatikáni Múzeumban ( Musei Vaticani Catalogo Online : Inventario : Busto di Adriano [MV.724.0.0] )

Hadrianus császár (Kr. u. 117–138) megjelenítésében már nem annyira elődje, Traianus császár képmásainak katonás ...

„Oh nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében húnyt el
Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.”

(Petőfi Sándor: A hazáról – részlet)

Ma is tartja magát az a népszerű, közmondássá lett hiedelem, mely szerint Magyarország határait – ahogy azt Petőfi is versbe foglalta – egykor három tenger (az Adriai-, a Fekete- és a Balti-tenger) mosta. Való igaz, hogy a Magyar Királyság a 14. században – amikorra a tévhit gyökerei datálhatóak – igazi nagyhatalommá vált, de az emlegetett tengerek közül csak az Adriához volt hozzáférése – az is csak az 1102-ben megszerzett és autonómiát élvező Horvát Királyság révén. Kevéssé ismert tény, hogy Magyarországnak saját jogán csak 1779-től lett tengerpartja. ...

A Föld átlaghőmérséklete emelkedik, de a gleccserek és a sarki jégtakaró megléte tanúskodik róla, még mindig jégkorszakban, annak egyik felmelegedési periódusában élünk.

A 2024 januári Hónap műtárgyaként kiállított tojó csicsörkét (Lelt.sz.: 2003.181.1.) 1969 júniusában Bechtold István gyűjtötte Kőszegen és preparálta a Savaria Múzeum Gerincesállat-gyűjteménye számára.

Az élővilág változása látványosan követi a klímaváltozás folyamatát. Akinek a megváltozott környezet már nem megfelelő, nem képes alkalmazkodni, az elvándorol, vagy ha arra képtelen, elpusztul, kipusztul. Az ember a kifejezetten jól alkalmazkodó csoportba sorolható, ellentétben például a kétéltűekkel, akiknek különleges ökológiai igényeik és ...

A világon mindenhol ismerik a fánkok különböző fajtáit, de hányan emlékeznek az úgynevezett tarkedli/talkeldi/csehpimasz nevezetű fánkra és az annak elkészítéséhez használt tűzálló edényre?

A fánk egy zsiradékban sütött kelttészta-féle, amelynek elnevezését már a 16. századtól ismerjük, a 17. századtól pedig már a készítési módja is megjelenik a szakácskönyvekben. A 19. századra a magyar társadalom egyes rétegeiben a fánk ismerete olyannyira elterjedt, hogy hétköznapi és ünnepi étkezéskor kedvelt süteménynek számított. A földeken végzett munka közben - például csépléskor - ebéd utáni ételként is előfordult a rétes és a pogácsa mellett. Magyarországi és erdélyi területeken az év fordulópontján, ...

A Karnevál hercegnője, Schrammel Imre Herend számára készült porcelánjai, az úgynevezett “ karneváli figurák” csoportjába sorolható. A sorozat alakjait egy velencei karnevál forgataga ihlette.

A mű egy kisméretű porcelán plasztika vázlat a művész korai herendi korszakából. Az 1996 és 2006 közti időszakban Schrammel Imre a Herendi Porcelánmanufaktúra művészeti tanácsadójaként működik. Itt hozza létre azt a piacképes, egyszerre mai és tradicionális művészeti terméktípust, a herendi karneváli figurákat, amelyek felismerhetően Herend jegyeit hordozzák, ugyanakkor eladható újdonságként egyben reklámjává is válnak a többi hagyományos terméknek. Ő maga így nyilatkozik erről: „Mindenki számára érdekes figuratípus, amit a ...

Polgár Csaba 1942-ben született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1962-ben. 1968-tól aktívan vett részt a magyar textilmozgalomban, a kísérleti textilművészet fontos képzőművészeti megnyilvánulásaiban, itthon és külföldön. A művészet különböző ágaiban dolgozott, olyanokban, mint a festészet, grafika, design, fotó, papír, installáció.

Saját maga által kitalált és nevesített fény-nyomatok módszert alkalmazta. Ez a fakított képek technikája. Számos ilyen munkájával találkozhatunk, ahol a klott-szövetre különböző rekvizitumokat helyez rá, azután kiteszi a nyári napsugár erős hatásának. Az így egész nyáron fakított fekete anyag aranybarnára szelídül, míg a rátett tárgyak helye élénk ...