múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2025. júl 28.

Egy 18-19. századi női bőrcipő Jákról

írta: Savaria MHV Múzeum
Egy 18-19. századi női bőrcipő Jákról

A jáki Szent György-templom régészeti feltárása több évig tartott. Ennek eredményeként 2019. november 13-án a 994. sír 3-as számú mellékleteként, női cipőmaradványok kerültek napvilágra, eléggé rossz állapotban. A restaurátorműhelybe sajnos majdnem teljesen kiszáradt állapotban kerültek.

Ez azért lényeges, mert a darabok annak köszönhetően maradtak meg, hogy a földbe kerülés óta nedves közeg vette körül, ebből adódóan arra kell törekedni, hogy a leletek ne veszítsék el nedvességtartalmukat, mert megvetemedhetnek, törékennyé, illetve helyreállíthatatlanná válhatnak. Első feladat az „in situ” (eredeti helyzetben) kiemelt lelet megtisztítása volt a földtől és a már elkorhadt menthetetlen bőrmaradványoktól.

...

Tovább Szólj hozzá

2025. júl 17.

Bajelhárító babonák: pestiskereszt a jáki templom temetőjéből

írta: Savaria MHV Múzeum
Bajelhárító babonák: pestiskereszt a jáki templom temetőjéből

A jáki Szent György-templom és Szent Jakab-kápolna környezetének turisztikai célú fejlesztéséhez kapcsolódó régészeti szakfelügyeleti munkálatok I. üteme 2022. augusztus 17. és december 14. között zajlott. Ezen időszak folyamán több középkori települési jelenséget, valamint az egykori templomkörüli temető újabb 62 temetkezését (komplett, vagy bolygatott vázak) tártuk fel.  A sírok zöme (48 darab) a terület egy viszonylag kis részletén, a templomdomb északnyugati meredélyén, közvetlenül a nyugat-északnyugati temetőfal mellett, a település felé bekötő lépcsősor megújítása miatt, valamint az újonnan kialakításra kerülő lombkorona-sétány számára ásott alapárkokban került elő.

1. ábra: Pestiskereszt, Ják– Bencés ...

Tovább Szólj hozzá

2025. júl 02.

A savariai Iseum üvegtárgyai - Gyöngyök

írta: Savaria MHV Múzeum
A savariai Iseum üvegtárgyai - Gyöngyök

A savariai Iseum állandó kiállításának kicsi, de szemrevaló részét képezik az Iseum-körzetben napvilágot látott üvegleletek. A szentély területéről és közvetlen környezetéből közel 1500 tétel tartozik az üveg és kvarckerámia (elterjedt nevén üvegpaszta) tárgyak csoportjába. Funkció alapján megkülönböztethetők asztali edények, tárolásra- és szállításra használt üvegek, ékszerek és viseleti tárgyak, valamint egyéb eszközök pl. játékkorong és ablaküveg.

Az iseumi üvegleletek nemcsak a terület szentély időszakához köthetőek. A legkorábbi példányok a Kr. u. 1. század közepén itt  élt római lakosság tárgyi emlékei, míg a legkésőbbi, 4. századi üvegtárgyak (pl. karperecek) a szentély bezárását és ...

Tovább Szólj hozzá

2025. jún 10.

Ardai Ildikó szálművészete

írta: Savaria MHV Múzeum
Ardai Ildikó szálművészete

Az 1960-as évek Magyarországán a művészi és a dekoratív textil, továbbá korábbi századok falikárpit kultusza és műfaja értelmét vesztette. A textil megítélése másodlagossá vált, lakásdíszként vagy középületek utólagos reprezentatív tárgyaként alkalmazták. Az évtized végén, 1968 körül egy korábban nem tapasztalt fejlődés figyelhető meg. A változáshoz egy új generációra, a textil értelmezésének és alkalmazásának új lehetőségei, valamint a gazdasági és a kultúrpolitikai környezet változására volt szükség. [1]

Ardai Ildikó: Robbanás, 1980

A korszakban feltörekvő generációhoz hozzátartozott az 1942-ben született Ardai Ildikó is. Főiskolás korában a Finnországban tett tanulmányútjának hatására, Ardai ...

Tovább Szólj hozzá

2025. máj 19.

Savaria keleti temetőjének újabb részlete és Sextus Iulius Tertinius sírköve

írta: Savaria MHV Múzeum
Savaria keleti temetőjének újabb részlete és Sextus Iulius Tertinius sírköve

Szombathelyen, a Szent Márton u. 71. (6603 hrsz.) szám alatti ingatlanon lakóépület építése kapcsán végeztünk régészeti megfigyelést, majd feltárást 2024 októberében és novemberében. Az építési terület Szombathely egyik egyedileg védett, rendkívül intenzív és gazdag régészeti lelőhelyén található, ahol a korábbi feltárások Savaria keleti, késő római kori, valamint a honfoglaláskor soros temetőjének több száz sírját hozták felszínre.

1. ábra: Szombathely, Savaria keleti temetője. Összesítő helyszínrajz M 1:100 (Rajz: Seres Viktor)

2024-ben összesen 66 sír került feltárásra (1. ábra), melyek egy részét a késő római korra (4-5. század), másik csoportjukat a honfoglalás korra (10-11. század) kelteztük. A sírok ...

Tovább Szólj hozzá

2025. júl 10.

Leányvásár

írta: Savaria MHV Múzeum
Leányvásár

A Leányvásár című 2013-ban készült kőcserép alkotás a Schrammel életmű állandó kiállításában, annak Épületelemek című tematikus egységében található. Ez az egység egyrészt körüljárja azt az alapvetést, hogy építészet és szobrászat egymás szerves részei, mondhatnánk: kéz a kézben járnak, másrészt hogy az ember és az általa létrehozott épített környezet hatnak egymásra, alakítják egymást. Ennek a témakörnek mindezen túlmutató tartalmi jelentéshordozását a művész személyes magyarázata teszi teljessé:

“...Érdekelt az építészeti rész... Minket nem csak a környezeti nyomás alakít, hanem a saját magunk építette környezet nyomása... Az ember mint fajta, saját maga építette környezet nélkül nem képes a ...

Tovább Szólj hozzá

2025. jún 17.

Fészkelődés

írta: Savaria MHV Múzeum
Fészkelődés

Számos élőlény ivari hormonrendszerének működése, szaporodási ciklusa szorosan kötődik a megvilágítás hosszához. A hatás talán a madaraknál legfeltűnőbb, akiknek tavasszal, a nappalok hosszabbodásával megpezsdül a vére, revírt foglalnak, melynek határát minden módon próbálják megvédeni a szomszédos fajtársaktól. Ha kell, az erőszaktól sem riadnak vissza, de az nem feltétlen közvetlen testi érintkezésben nyilvánul meg. Az énekesmaradarak ( Passeriformes ) fajai sem riadnak vissza egy kis „csőrváltástól”, csipkelődéstől, de a sérülések elkerülése érdekében többnyire verbális hadviselést folytatnak, s énekléssel hirdetik a megszerzett terület haszonélvezeti jogát. Közben mohával, fűfélékkel és apró ágakkal teli ...

Tovább Szólj hozzá

2025. jún 05.

Színes falak, különleges minták a rómaiaknál

írta: Savaria MHV Múzeum
Színes falak, különleges minták a rómaiaknál

Falfestmény-rekonstrukciók a szombathelyi Szily János utcai ásatásból

Az élénk színekkel, mozgalmas jelenetekkel, csendéletekkel, építészeti elemek ábrázolásával készült római-kori falfestések gyakori díszítőelemei voltak a kiemelt társadalmi szerepet betöltő személyek otthonainak. A császári palotákat, tehetősebb polgárok házait ékesítő vakolat azonban mára – néhány kivételes esetet leszámítva – nem maradt meg az épület falán, leggyakrabban az épületet másodlagosan használók maguk verték le és a padlózatba döngölték – mint esetünkben, ahol egy késői terrazzo padló alapozásaként elterítve, illetve falkiszedésekből kerültek elő a töredékek. A pannóniai falfestmények szinte mindegyikének rekonstrukciója tehát hosszadalmas, precíz feltárást, kutatást, restaurálást igényel.

 

...
Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása