Az 1960-as évek Magyarországán a művészi és a dekoratív textil, továbbá korábbi századok falikárpit kultusza és műfaja értelmét vesztette. A textil megítélése másodlagossá vált, lakásdíszként vagy középületek utólagos reprezentatív tárgyaként alkalmazták. Az évtized végén, 1968 körül egy korábban nem tapasztalt fejlődés figyelhető meg. A változáshoz egy új generációra, a textil értelmezésének és alkalmazásának új lehetőségei, valamint a gazdasági és a kultúrpolitikai környezet változására volt szükség. [1]

Ardai Ildikó: Robbanás, 1980

A korszakban feltörekvő generációhoz hozzátartozott az 1938-ban született Ardai Ildikó is. Főiskolás korában a Finnországban tett tanulmányútjának hatására, Ardai ...

Az élénk színekkel, mozgalmas jelenetekkel, csendéletekkel, építészeti elemek ábrázolásával készült római-kori falfestések gyakori díszítőelemei voltak a kiemelt társadalmi szerepet betöltő személyek otthonainak. A császári palotákat, tehetősebb polgárok házait ékesítő vakolat azonban mára – néhány kivételes esetet leszámítva – nem maradt meg az épület falán, leggyakrabban az épületet másodlagosan használók maguk verték le és a padlózatba döngölték – mint esetünkben, ahol egy késői terrazzo padló alapozásaként elterítve, illetve falkiszedésekből kerültek elő a töredékek. A pannóniai falfestmények szinte mindegyikének rekonstrukciója tehát hosszadalmas, precíz feltárást, kutatást, restaurálást igényel.

A 20. századi népi építészeti vizsgálatok során a nyugat-dunántúli háztípus meghatározására vonatkozó egyik legfontosabb hivatkozás Pável Ágostonnak az 1936-ban közölt Őrségi képek  című írása, ami a saját szerkesztésű folyóiratában, a Vasi Szemlében jelent meg. Ennek a közlésnek az alapja egy 1935 nagyhetén, nagycsütörtöktől nagyszombatig (április 18–20.) megtett gyűjtőút volt. Pável, a szombathelyi „múzeum őr” , Gönyey Sándort kísérte, aki a budapesti Néprajzi Múzeumtól érkezett Vas vármegyébe fényképes és tárgyi gyűjtésre. A három napos közös gyalogút a szentgotthárdi vasútállomásról indulva a Rábakethely (ma Szentgotthárd része) – Máriaújfalu (ma Szentgotthárd része) – Farkasfa – Kondorfa – ...

Szombathelyen, a Szent Márton u. 71. (6603 hrsz.) szám alatti ingatlanon lakóépület építése kapcsán végeztünk régészeti megfigyelést, majd feltárást 2024 októberében és novemberében. Az építési terület Szombathely egyik egyedileg védett, rendkívül intenzív és gazdag régészeti lelőhelyén található, ahol a korábbi feltárások Savaria keleti, késő római kori, valamint a honfoglaláskor soros temetőjének több száz sírját hozták felszínre. 1. ábra: Szombathely, Savaria keleti temetője. Összesítő helyszínrajz M 1:100 (Rajz: Seres Viktor)

2024-ben összesen 66 sír került feltárásra (1. ábra), melyek egy részét a késő római korra (4-5. század), másik csoportjukat a honfoglalás korra (10-11. század) kelteztük. A sírok ...

Magyarország vidékein az állattartás és a hozzákapcsolt pásztorkodási életforma eltérő jegyeket hordozott. A pásztorok az emberi közösségektől távol, szabadabb életet éltek, így szembesültek a magánnyal, a természet közelségével, a pusztai élet kényelmetlenségével, valamint az időjárási körülmények sokszínűségével. Az elmúlt évszázadokban a pásztori közösségekben kialakult az egymás közötti érintkezés, a megszólítás, a hit- és a szokásvilág, a viselet, illetve az állatokhoz való viszonyulás, gondozás sajátos formája. Értelemszerűen a juhász a juhászokkal, a kanász a kanászokkal, míg a gulyás a gulyásokkal tartotta a kapcsolatot, ami baráti vagy rokoni kapcsolatot is jelenthetett. 

A dunántúli területeken, ...

Az 1933-ban Szombathelyen született Schrammel Imre, Kossuth -díjas, világhírű szobrász-keramikus művész a 2021-ben megnyílt Schrammel-gyűjtemény létrejöttével tért vissza várusunkba, gyökereihez. Mindennek okairól és történetéről a művész maga így mesél: “ 1990 után érett meg bennem az elhatározás, hogy munkáim ne szóródjanak szét a galériás világban, ahol akkorra már sikeres voltam. Arra gondoltam, valahol együtt tartom és fiam majd megőrzi. Ekkor,  - 2009. június 22. - kerestek meg Vas megyéből és felajánlották, hogy biztosítanak helyiséget, ha életművemet a megyének adom. Megörültem az ajánlatnak és igent mondtam. ...Vas megyéhez a szívem húzott, a Rába menti táj, amelynek befolyása munkáimra meghatározó! És amely ...

Ha meg akarjuk vizsgálni azt, hogy a savariai Isis-szentély milyen kultikus felszereléssel rendelkezett a római korban három nyomon indulhatunk el. Elolvashatjuk az ókori írók témába vágó műveit, valamint azokat a kőbe vésett feliratokat, melyek az Isis-kultuszhoz kötődnek. Alaposan szemügyre vehetjük az ókorból ránk maradt képi forrásokat, falfestményeket és domborműveket. Végül megvizsgálhatjuk a régészeti leleteket, melyek sokszor eredeti kontextusukból kiszakítva maradnak ránk.

Az írott források közül érdemes kiemelni a Kr. u. 2. században élt Apuleius Metamorphoses (Az aranyszamár) című művét, melyben az író, a főszereplőn keresztül, beszámol az Isis-kultuszban szerzett élményeiről. Ezenkívül Plutarchos De Iside et ...

A porcelántárgyak szépsége, fehér színe, vékony, áttetsző fala évszázadok óta rabul ejt mindenkit, bármely földrészen éljen. A Tang-dinasztia idején (7-10. század) megszületett első porcelánedények titkát hiába kutatták utazók és kereskedők, azt nem fedték fel a távol-keleti mesterek.
Európába a 13. századtól kerültek be porcelánedények, figurák, kezdetben diplomáciai ajándékként, később főúri megrendelésre. A porcelán rendkívül drága portéka volt: csak arannyal és ezüsttel lehetett fizetni érte, hosszú és kockázatos úton került az uralkodói udvarokba. A fényűzést, a gazdagságot, a hatalmat szimbolizáló porcelángyűjtemények már a 15. századtól kialakultak kontinensünkön.
A porcelán előállítására a 9. ...

Gazdag Erzsi, Csorba Győző József Attila-díjas költők, Galsai Pongrác József Attila-díjas író és írótársuk a mecseki kiránduláson (Ltsz.: FH.451.)

Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját, ezen a napon különös figyelmet szentelünk a poézisnek, annak hatásának, szerepének a kultúrában és a társadalomban. A költészet olyan kreatív kifejezésforma, amely más művészeti ágakhoz képest sajátos szépséggel és ritmussal dolgozik. Már az első mondókákkal a költészetet szívjuk magunkba, a versecskék tanítják a nyelvünk helyes használatát, a bennük rejlő ritmus és zene segíti az agy fejlődését, a közös mondókázás erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, és rajtuk keresztül ismerkedünk először a kultúránkkal ...

A római pénzverés és pénzforgalom emlékei nagy mennyiségben ismertek az ókori Savaria területéről. A pénzek általában elrejtett kincsleletek részeként, építési áldozati felajánlásként, vagy a hétköznapi élet során elveszített érmek formájában kerülnek elő. Az Iseum területén, és annak közvetlen környezetében talált több, mint 2000 db római pénz csak egy kis hányada a teljes savariai anyagnak, de ebben is találunk különleges darabokat.

A római birodalom forgalomban lévő váltópénzei a kereskedelem révén bárkihez eljuthattak, ezért az uralkodók a lehetőséget kihasználva, az újonnan kibocsátott érmek hátlapján adták tudtul a legfontosabb aktuális híreket a birodalom polgárai számára. Ez a szokás végig kísérte a ...