A Krisztus utáni első században élt római polgárjogú férfiak öltözködése alapjaiban véve nem különbözött sokban a társadalom különböző rétegeiben. Az eltéréseket sokkal inkább az ehhez tartozó kiegészítők és egyéb ruhaneműk jelentették.

Leengedett tunicában  dolgozó katonák. Sumner 2009; 36.

A legalapvetőbb ruhadarab a tunica, mely egy igazán egyszerű és unisex viselet volt. Nem kell semmi bonyolult szabásra gondolni, általánosságban csak két hatalmas téglalap összevarrásáról beszélünk, ahol a fejnek és karoknak réseket hagynak A katonákat és fizikai munkásokat sokszor ábrázolják úgy, hogy a nyakkivágásnál kibújtatják fél vállukat, a lyukat pedig más esetben a fölös anyaggal egyetemben egy gombócban fogják ...

1971. október 1. – egy dátum, amely első pillantásra talán csak egyetlen nap a naptárban. Számunkra azonban ennél sokkal több. Ezen a napon nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a Smidt Múzeum. Ötvenöt év telt el azóta. Egy emberöltő, sőt annál is több. Generációk nőttek fel úgy, hogy a Hollán Ernő utca 2. szám alatti épület számukra már nem egyszerűen egy régi ház volt, hanem a Smidt Múzeum.

Egy múzeum, amelynek története már jóval korábban kezdődött, mint 1971 októbere. Valahol egy nyolcéves kisfiú kíváncsiságával, gyűjtőszenvedélyével, a világ megértésének vágyával, egy-egy apró tárggyal, egy régi érmével, egy különös emlékkel és azzal a meggyőződéssel, hogy a múlt értékeit nem szabad hagyni ...

Schrammel Imre visszatért gyökereihez amikor 2009-ben úgy döntött, hogy szülővárosának adja életművét. A művész ugyanis Szombathelyen látta meg a napvilágot 1933. október 29-én. A Kossuth- , Munkácsy-, Prima Primissima díjas Érdemes Művész, akinek még sorolhatnánk élete során elnyert díjait, Szombathelyt választotta Pécs és a főváros felkéréseit visszautasítva. „Vas megyéhez a szívem húzott, a Rába menti táj, amelynek befolyása munkáimra meghatározó, és amely feleségem szülőhazája is. A rációval szemben a szívemre hallgattam.” Így vall elhatározásáról egy vele készült interjúban a művész, aki életútja során világhírnévre tett szert. Németországtól Olaszországon át, az USA-tól Japánig nemzetközi és ...

A Vas megye falvait leíró néprajzi megfigyelések kevés információt tartalmaznak az ott élők viseletéről. Kevésa adatot találunk a ruhák anyagáról, egyéb jellemzőiről, de az biztosra vehető, hogy a falusi lakosság „ lépést tartott a korral ”, vagy másképpen fogalmazva, az egyes korszakok divathullámai hatással voltak az öltözetükre. 

A vasi viseletet kutatva a történeti korszakok áttekintésével érdemes kezdeni, hiszen többféle forrásanyag említi a különböző kézműipari tevékenységekkel foglalkozókat. Az 1600-as években az őrségi és a vasi területeken a török és a belső fenyegetések ellenére szaporodtak az iparosok és a kereskedők, a takácsok, a kalaposok, a posztósok, a szabók, a csizmadiák, illetve a szűcsök ...

Múzeumba járni lehet egyedül vagy társaságban, kiállítás megtekintése vagy valamilyen kulturális programon való részvétel céljából. Akár önállóan, akár csoportosan érkezik a látogató, a kiállítás élménye és az azt kísérő interpretáció révén személyes tapasztalatokkal gazdagodva tér haza. A gyermek, ifjúsági, felnőtt és idős korosztály tagjai általában csoportos látogatás keretében találkoznak először a múzeumi környezettel. Gondoljunk csak bele: amikor a közoktatási intézmények kirándulásokat szerveznek, a programok között gyakran szerepel egy múzeumlátogatás is, amelynek során a résztvevők rendszerint csoportosan, tárlatvezetés keretében ismerkednek meg a múzeum gyűjteményével és kiállításaival.

A ...

Simonffy Márta Ferenczy Noémi-díjas, Magyarország Érdemes Művésze kézifestő és nyomottanyag-tervezőként diplomázott az Iparművészeti Főiskolán Eigel István és Kürthy Istvánné tanítványaként. A tágas képi látásmódot Pogány Frigyes professzortól sajátította el, ami a tértextilek, valamint a persteptivikus munkái tekintetében a siker egyik kulcsának is tekinthető.

Motívumai nagy felületen, finom pasztellszínekben ritmikusan ismétlődnek. A természet és az ember megjelenítése az időtlen érzést kelti a szemlélőben, a harmónia lecsendesíti, elandalítja a nézőt. Munkáiban a természetelvűség, a humánum, az ember és a természet elválaszthatatlan kapcsolata figyelhető meg. A geometria és a perspektíva szintén fontos ...

Bizonyosan ismerős mindannyiunk számára az a jelenség, az az érzés amikor a hosszú út után már a levegő illatából tudjuk hazaértünk vagy éppen, amikor utazásaink során érezzük amikor városba vagy éppen faluba kerekedünk. Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy az antik világ embere is átélhetett-e ilyesmit. Jó eséllyel igen, főként, ha azt vesszük alapul, hogy mi is ugyan olyan emberek vagyunk, mint ők és mi is sokan emeletes házakban élünk, ahol béreljük a lakást, ha megéhezünk pékségbe, gyorsétterembe, kifőzdébe megyünk, parfümözzük magunkat, és még folytathatnánk.

De mégis mik lehettek azok a tevékenységek, azok a létesítmények, amik meghatározhatták ezeket a jellegzetes szagokat a korszakban?

Hentesüzlet ...

A magyar vallási és népi hagyományban évszázadok óta meghatározó szerepe van a Megváltó anyjának, Szűz Máriának. Tisztelete a középkortól kezdve a magyar vallásosság egyik meghatározó elemévé vált, amelyet Szent István király országfelajánlása tovább erősített. Ennek nyomán alakult ki a Regnum Marianum, vagyis Mária országának eszméje.

Nem véletlen tehát, hogy a magyar néphagyományban a Máriához kapcsolódó ünnepek nem csupán egyházi jeles napok voltak, hanem sok esetben meghatározták a paraszti év rendjét, a gazdálkodást és a mindennapokat a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekkel és szokásokkal. Szűz Mária egyik legelterjedtebb megszólítása a Boldogasszony volt, amely több Mária-ünnep elnevezésében megőrződött.

...

Schrammel Imre életművének egyik központi ábrázolásformája az akt, ami főként a nőiség sokrétű, változatos megfogalmazásaként jellemző, de jelen van a férfi testiség jegyében is.  A Schrammel-gyűjtemény állandó kiállításában az egyes tematikus egységeinek is középpontjában áll, változatos vonatkozásban és készítéstechnikai megoldásokkal.

A kiállítás nyitányának, a Torzók és kapuk egységnek titokzatos vénuszai az ősanyák naturalisztikus ábrázolásait idézik, a termékenységi kultusz jegyében. A lírai torzók teste az ősi vázaformákkal, az archaikus urnákkal rokoníthatók és a női test absztrahálásából születtek. Pilléres elrendezésük esetén épületelemet idéző, mégis élő kompozíciókat alkotnak. A ...

A magyar kortárs textilművészet megszületése az Ernst Múzeumban 1968-ban megrendezett Textil falikép ’68 című kiállításhoz köthető. Ennek a nagyszabású és kiemelkedő jelentőségű tárlatnak köszönhető, hogy 1970-ben megnyithatta kapuit az I. Fal- és Tértextil Biennálé a Savaria Múzeum dísztermében. Vas megye és a Savaria Múzeum vezetőségének, valamint a biennálé alapítótagjainak közös akarata tette lehetővé, hogy Szombathely város neve a következő ötven év alatt összeforrjon a textilművészeti seregszemlék fogalmával.

Polgár Csaba: Kettős tükör

A kortárs textilművészet elmúlt öt évtizedében Magyarországon a férfiaknál jóval több volt a női alkotó, mára pedig szinte csak ők vannak. A textilbiennálék ...