Simonffy Márta Ferenczy Noémi-díjas, Magyarország Érdemes Művésze kézifestő és nyomottanyag-tervezőként diplomázott az Iparművészeti Főiskolán Eigel István és Kürthy Istvánné tanítványaként. A tágas képi látásmódot Pogány Frigyes professzortól sajátította el, ami a tértextilek, valamint a persteptivikus munkái tekintetében a siker egyik kulcsának is tekinthető.

Motívumai nagy felületen, finom pasztellszínekben ritmikusan ismétlődnek. A természet és az ember megjelenítése az időtlen érzést kelti a szemlélőben, a harmónia lecsendesíti, elandalítja a nézőt. Munkáiban a természetelvűség, a humánum, az ember és a természet elválaszthatatlan kapcsolata figyelhető meg. A geometria és a perspektíva szintén fontos ...

Bizonyosan ismerős mindannyiunk számára az a jelenség, az az érzés amikor a hosszú út után már a levegő illatából tudjuk hazaértünk vagy éppen, amikor utazásaink során érezzük amikor városba vagy éppen faluba kerekedünk. Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy az antik világ embere is átélhetett-e ilyesmit. Jó eséllyel igen, főként, ha azt vesszük alapul, hogy mi is ugyan olyan emberek vagyunk, mint ők és mi is sokan emeletes házakban élünk, ahol béreljük a lakást, ha megéhezünk pékségbe, gyorsétterembe, kifőzdébe megyünk, parfümözzük magunkat, és még folytathatnánk.

De mégis mik lehettek azok a tevékenységek, azok a létesítmények, amik meghatározhatták ezeket a jellegzetes szagokat a korszakban?

Hentesüzlet ...

A magyar vallási és népi hagyományban évszázadok óta meghatározó szerepe van a Megváltó anyjának, Szűz Máriának. Tisztelete a középkortól kezdve a magyar vallásosság egyik meghatározó elemévé vált, amelyet Szent István király országfelajánlása tovább erősített. Ennek nyomán alakult ki a Regnum Marianum, vagyis Mária országának eszméje.

Nem véletlen tehát, hogy a magyar néphagyományban a Máriához kapcsolódó ünnepek nem csupán egyházi jeles napok voltak, hanem sok esetben meghatározták a paraszti év rendjét, a gazdálkodást és a mindennapokat a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekkel és szokásokkal. Szűz Mária egyik legelterjedtebb megszólítása a Boldogasszony volt, amely több Mária-ünnep elnevezésében megőrződött.

...

Schrammel Imre életművének egyik központi ábrázolásformája az akt, ami főként a nőiség sokrétű, változatos megfogalmazásaként jellemző, de jelen van a férfi testiség jegyében is.  A Schrammel-gyűjtemény állandó kiállításában az egyes tematikus egységeinek is középpontjában áll, változatos vonatkozásban és készítéstechnikai megoldásokkal.

A kiállítás nyitányának, a Torzók és kapuk egységnek titokzatos vénuszai az ősanyák naturalisztikus ábrázolásait idézik, a termékenységi kultusz jegyében. A lírai torzók teste az ősi vázaformákkal, az archaikus urnákkal rokoníthatók és a női test absztrahálásából születtek. Pilléres elrendezésük esetén épületelemet idéző, mégis élő kompozíciókat alkotnak. A ...

A magyar kortárs textilművészet megszületése az Ernst Múzeumban 1968-ban megrendezett Textil falikép ’68 című kiállításhoz köthető. Ennek a nagyszabású és kiemelkedő jelentőségű tárlatnak köszönhető, hogy 1970-ben megnyithatta kapuit az I. Fal- és Tértextil Biennálé a Savaria Múzeum dísztermében. Vas megye és a Savaria Múzeum vezetőségének, valamint a biennálé alapítótagjainak közös akarata tette lehetővé, hogy Szombathely város neve a következő ötven év alatt összeforrjon a textilművészeti seregszemlék fogalmával.

Polgár Csaba: Kettős tükör

A kortárs textilművészet elmúlt öt évtizedében Magyarországon a férfiaknál jóval több volt a női alkotó, mára pedig szinte csak ők vannak. A textilbiennálék ...

Szombathely belvárosának déli részében 2026. február-márciusában optikai elosztó kábelhálózat kiépítéséhez kapcsolódó régészeti megfigyelést végeztünk. A több utcát érintő munkálatok során a markolók mindössze 60 cm mély és 50 cm széles árkokat ástak. Habár ebben a mélységben a régészeti korú jelenségek (pl. épületmaradványok, temetkezések stb.) gyakran már az újkori földművelés, városfejlesztés és építkezések áldozataivá váltak, mindig lehetnek kivételek! Az Iseum szomszédságában található Zrínyi Ilona utcában ugyanis római kori épületrészletek láttak napvilágot.

A markolás során talált padló hatszögletű idomtéglái (Fotó: Savaria Múzeum)

A csupán egy markolókanálnyi, azaz 40-50 cm széles ...

Mercurius a római panteonban a kereskedelem, az utazás és a felfedezés istene. Eredete nem teljesen tisztázott: egyes kutatók etruszk eredetűnek tartják, míg mások szerint a rómaiak a görög Hermészt vették át, és formálták saját képükre. Nevének latin alakja nagy valószínűséggel a merx szóból származik, amely „árut”, illetve „kereskedelmet” jelent.

Mercurius-freskó Kr. u. 1. Pompei

A római mitológiában Mercurius számos mítosz szereplője; több történetben trójai hősökkel is találkozik, például Priam királlyal vagy Akhilleusszal. A kereskedelem mellett gyakran ábrázolták a halottak túlvilágra kísérőjeként, a gyermekek védelmezőjeként, valamint a tolvajok patrónusaként. Emellett az istenek hírnöke is ő volt. ...

Az archaikus, 18–19. századi eredetű lakókonyhás, avagy füstösházak még eredeti építési helyükön álló példányai az 1930-as évektől váltak kiemelkedő népi építészeti kutatási témává. A Vas vármegye délnyugati szegletében fekvő Őrség, illetve a vele nyugatra szomszédos Vendvidék néprajzi kistájak környékén ugyan átalakítva, de a 20. században is fennmaradt ilyen jellegű lakóházak műemléki és múzeumi megőrzése majd csak az 1960-as évektől vált lehetségessé. A tématerület fontosságát az adta, hogy korábban Viktor Geramb (1884–1958), gráci illetőségű osztrák etnológus, a stájerországi népi épületek fejlődésével foglalkozva azt a megállapítást tette, hogy a német nyelven Rauchstube -háztípus elterjedése ...

„Kockáz, kártyáz sátor alatt
Pipa a szájában
Nem szolgál hiában.
Szép élet!
Víg élet!”
(Báró Amadé László katonaköltő)

A dohányzás a középkor végéig ismeretlen volt Európában. Elterjedését Amerika felfedezése, majd az Újvilág spanyol, portugál és angol gyarmatosítása indította el. Az első dohánypalántákat a 16. század első felében feltehetően Hernán Cortez, a közép-amerikai Azték Birodalmat meghódító spanyol konkvisztádor hozhatta Európába. Ezt követően a dohányzás szokása gyorsan elterjedt a kontinensen. Kezdetben csak a legszűkebb, kiváltságos elit engedhette meg magának a fogyasztását, mivel nagy értékű luxuscikknek számított, a 19. századra azonban már minden társadalmi réteg körében elterjedt és ...

Fülöpp Jánost 1826. június 23-án keresztelték meg a Vas vármegyei mezővárosban, Jákon, nemes Fülöpp József és második felesége, Gombás Katalin fiaként. [1] A tősgyökeres jáki család tagjai nemzedékek óta földművesek és gerencsérek voltak. Kettős hivatásuk alapja nem a kényszer, hanem a munkafolyamatok tudatos összehangolása volt; így több forrásból eredő anyagi biztonságot értek el, amely kedvezőtlenebb körülmények között is segítette a megélhetést és a vagyoni gyarapodást. A család 25 hold szántófölddel, háromnegyed hold réttel és egyholdas belső telekkel rendelkezett. Két tehenük volt, három zsellérük pedig összesen 36 forint árendát fizetett. [2] A falu megbecsült felső rétegéhez tartoztak, az apa 1841-ig viselte a ...