Mi, emberek, mindannyian egyedi életutakat járunk be, melyek részleteikben és struktúrájukban  különböznek ugyan, kezdő- és végpontjuk ugyanakkor egy és ugyanaz: születünk és meghalunk. Az elmúlás természeti törvény, misztikuma éppen ezért végigkíséri művelődéstörténetünket. November másodikán, halottak napján, a végső átmenetről, a halálról emlékezünk meg, ennek megfelelően a Néprajzi Osztály novemberi blogbejegyzése is ezt a témát járja körül.

Kunt Ernő, az etnothanatológia jeles hazai képviselője, az utolsó átváltozással kapcsolatban a következő megjegyzést teszi: „a halálkép kifejezetten normatív jellegű, azaz megszabja a társadalom tagjainak viselkedését. Ilyenformán az adott közösség halálképe ...

A hagyományos paraszti életben az ünnepek, különösen az egyházi ünnepek – karácsony, húsvét, pünkösd – eltérő magatartásformát követeltek. Az ételek fogyasztása, az ünnepi viselet, a munkatilalom és a szokás határozta meg a hangulatot, ami jelentősen különbözött a hétköznapi élettől.

A magyar népi kalendárium Luca napján számos dologtiltó cselekedetet, idővel, szerelemmel, termékenységgel és akár halállal kapcsolatos jóslásokat tartott számon, sőt napjainkban egyre többen alkalmazzák vagy még ismerik a december 13-ai nap jelentőségét. Az egykori paraszti világban a nap célja az volt, hogy a tyúkok termékenységvarázslása megtörténjen, praktikák, mágikus eljárások és szövegek alapján. A magyar néphit kétféle ...

Schrammel Imre kísérletei és az ezekből keletkező művei a kerámia anyagáról, az agyagról, annak tulajdonságairól, keletkezéséről szólnak. Naplóbejegyzéseiben, interjúkban folyamatosan  agyagszobrai anyagszerűségét hangsúlyozza, amit nem minden esetben érthetünk pontosan. Schrammel gondolatmenetét talán a legegyszerűbben a hordalékok, üledékek műtárgycsoporton keresztül érhetjük nyomon.

Mit is jelent a hordalék és az üledék?  Az értelmező szótár szerint a hordalék szót leggyakrabban a víz sodrása által elmozdított és továbbított laza, szilárd anyagra használjuk. A sodrás sebességének csökkenésekor ez az anyag leülepszik, lerakódik, majd idővel összetömörödik, üledék képződik.. És mi is az agyag? Az agyag ...

1930. december 21-én ajándékozás útján több tárgy is bekerült a Vasvármegyei Múzeum régészeti tárának gyűjteményébe. Lelőhelyként „Szombathely, Eredics Ferenc u. egy még névtelen u. sarkán Krist ezredes háza építésekor” [1] lett megjelölve. A Dragendorff 37 típusú tál leírásához: „tojásfüzér alatt medallionok, azokban ámorok, medallionok között felfüggesztett girlandok, ezek felett delfinek, alattuk futó állatok” bejegyzés került a leltárkönyvbe.

2023-ban a régészet régi gyűjteményének átnézésekor adódott a lehetőség a jó állapotú, publikált, de törött és hiányos tál helyreállítására. A tárgy egy Dragendorf 37-es típusú tál, készítési helye Lezoux ...

Kora középkori divatipar, avar trendek? Beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről az ipari forradalom előtt mintegy 1000 évvel? Természetesen nem a modern fast fashionhoz hasonlíthatóan, de a régészeti leletek alapján bizonyos értelemben létezett egyfajta divatipar a népvándorlás korában. Míg az elit drága, nívós ékszerei a korszak legmagasabb szintű ötvösművészetét képviselik, addig az olcsóbb, tömegesen előállított tárgyak — például az üveggyöngyök — szélesebb rálátást nyújtanak a divatot alakító háttértényezőkre és mechanizmusokra. Ezen leletek vizsgálatával megkísérelhetjük körvonalazni egy-egy korszak meghatározó ízlésvilágát, illetve a trendek dinamikáját.

Miről árulkodnak az avar kori üveggyöngyök?

Az ...

Sokunk számára ismerősek Eisemann Mihály - Kellér Dezső - Szilágyi László 1931-ben írt, több zenés műben, operettben is szereplő nagy sikerű slágerének sorai:

„Bőg a tehén, mert nincs kalap a fején,
És napszúrást kap szegény, ha meleg az idő!”

Teljesen alaptalannak tűnő, bugyutácska szöveg, a szerzők – ha akaratlanul is – mégis ráhibáztak valamire.

Igába fogott tehenek. Őriszentpéter, 1950 (SNF 250)
(A szekér megrakása közben szénával etetett állatok)
Fotó: Lehmayer Ferenc
Iga használatakor az igavonó állat a nyakával, az iga főfájának közvetítésével húzza a terhet. Az iga többi része – a középrészen lévő hajlított „bélfák”, a szélek kovácsolt igaszegei vagy az alul elhelyezkedő deszka, az ...

Bartoniek Anna  Szent Márton és a koldus című festménye a Geszler-Garzuly család ajándékaként került a Szombathelyi Képtár tulajdonába, 1996-ban. Jelenleg az állandó kiállításban látható, részben kvalitása miatt, részben a város Szent Márton-hagyományához való kötődődése miatt. Bemutatásának aktualitása is Márton napja és a hozzá kapcsolódó ünnepkör. 

Bartoniek Anna festőművész (1896-1978) budapesti polgári családból származott. Édesapja, Bartoniek Géza, az Eötvös Kollégium igazgatója volt. Anna 1914-től - a világháború okozta megszakítással - 1922-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Glatz Oszkár, Réti István és Vaszary János voltak. 1924-ben tanulmányúton járt Rómában, Velencében és ...

Geszler Mária Garzuly Japán füstje  (1998) című porcelánszobra a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményének egyik kiemelt darabja.

Kortárs művészeti alkotásokat mindig kihívás restaurálni, hiszen az alkotók gyakran feszegetik az „anyag” határait és szívesen ötvöznek hagyományos formaalkotási eljárásokat izgalmas, újszerű technikákkal. Geszler Mária Gazuly kompozíciói esetében nedves porcelánfelületre szitázott képei, fotói, rajzai együtt hajlanak az anyaggal kidomborítva mélységet, magasságot. „A képalkotás eszközeivel, szürreális képzettársítások révén, sajátos formavilágot jelenít meg, amely egyszerre tükrözi az ipari világ csodáját, rendjét, zűrzavarát és az emberi miszticizmust, ...

Október 4-e Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentjének emléknapja, 1931 óta pedig az állatok világnapja is. A globális esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a vad- és háziállatok védelmére, valamint az ember és az állat közötti felelős kapcsolatra. A világnap minden évben lehetőséget ad a közösségeknek arra, hogy gondoljanak a körülöttük élő állatokra, a biodiverzitás megőrzésének jelentőségére és a fenntartható együttélés fontosságára. Ehhez a kedvelt világnaphoz kapcsolódva ebben a blogbejegyzésben a paraszti állattartással kapcsolatosan villantunk fel néhány rövid gondolatot.

Az állat, vagyis a jószág a parasztgazdaságban komplex szerepet töltött be: elsősorban igaerő , azontúl élelmiszer ...

Schrammel Imre, Szombathelyen született Kossuth-díjas keramikusművész 1958-ban nősült, felesége Tábori Gabriella textiltervező, aki Ikerváron született 1931. március 26-án. Házasságukból egy gyermek született: Zoltán (1961), aki a szombathelyi Éva-malomban helyet kapott Schrammel-gyűjtemény építészeti terveinek megalkotója.
Gabriella Kőszegen érettségizett 1950-ben. 1950–55-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola textil szakos hallgatója volt, majd a főiskola és az Iparművészeti Vállalat közös üzemeltetésű szövöttanyag-stúdiójában tervezett. Innen ment nyugdíjba 1987-ben.

Tábori Gabriella portréja. Fotó: Fneisz József

Munkásságának fő vonala a lakástextil-tervek, melyek - saját bevallása szerint - aktív korszakában az ...