„Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz,
Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj.
Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül,
Mint a nyíl s zuhogó patak.”
(Berzsenyi Dániel: Horác)

Mindkettő. Berzsenyi Dániel először egy 1809-ben Kazinczy Ferenchez írt levelében nevezte magát „niklai remetének”, és ez a megnevezés hamarosan bekerült a köztudatba is. Pedig Berzsenyi szülőfaluja nem a Somogy megyei Nikla volt, oda csak 1804-ben, házasságkötésének ötödik évében költözött.

A költő Vas megyében, Hetyén (ma Egyházashetye) 1776. május 7-én látta meg a napvilágot evangélikus, nemesi család egyetlen gyermekeként. Édesapja jogvégzett ember volt, mégis gazdálkodott, szabadidejében pedig klasszikusokat olvasott. Fia ...

Kubinyi Anna (Makó, 1949 - Budapest, 2015) Kossuth-, Prima Primissima és Magyar Örökség-díjas texilművész pályája mindig is felfelé ívelő volt. Makón született, majd az egész család Szegedre költözött, ott végezte középiskolai tanulmányait a művészeti szakközépiskolában kerámia szakon. A művésznő elmondásából tudjuk, hogy amikor a budapesti Iparművészeti Főiskolára jelentkezett, tévedések folytán a textil tanszékre kerültek a papírjai. Az ott tanító professzorok már akkor felismerték a benne rejlő óriási, ősi tehetséget és bár szőni nem tudott, felvették.
1976-ban diplomázott gobelin szakon, ahol két, egymással ellentétes szellemiségű művész volt a mestere: a tradicionális kárpitszövéshez vonzódó Plesnivy Károly ...

Az Ostia Antica Múzeum egyik terme az ókori kikötővárosban élt embereket mutatja be a fennmaradt portrészobrokon és domborműveken keresztül. Ostia – Isola Sacra temetőjének 100. sírjából egyedülálló ábrázolása maradt fenn az ókorban ritkán ábrázolt jelenetnek, a szülésnek. A sírban eltemetett két személy a professzionális gyógyítás gyakorlói voltak, Scribonia Attica bábaként, míg férje sebészként tevékenykedett Ostiában a Kr. u. 2. században. 

Scribonia Attica sírhelyén talált terrakotta dombormű, Ostia, Olaszország (saját fotó)

A szülést ábrázoló terrakotta dombormű három személyt ábrázol: középen a vajúdó nő egy kartámaszokkal rendelkező széken ül, hátulról egy másik nő támogatja és mellmagasságban ...

Gara-Tarnóczi Péter a közelmúltban a Savaria Múzeumnak ajándékozta egy újonnan leírt kúpcsigafaj, a Conus robini (Limpalaër & Monnier, 2012) paratípus-sorozatának egy példányát.

A kúpcsigák (Conidae) rendkívül fajgazdag és különleges csoportot képviselnek, eddig közel 800 fajuk ismert. Többségük a trópusi tengerekben él, és jellegzetes, kúp alakú héjukról könnyen felismerhetők. Ragadozó életmódot folytatnak, zsákmányukat méreggel bénítják meg. A fajok által termelt toxinok – az úgynevezett conotoxinok – az idegrendszer működésére hatnak, és az orvostudomány számára is nagy jelentőséggel bírnak. Ezek az anyagok a fájdalomcsillapító-kutatásokban játszanak szerepet, így a kúpcsigák alkalmazott tudományos szempontból ...

A régi korok emberének természetes volt, hogy a mindennapi praktikum és szakralitás nem válik el egymástól, a földművelő mindig is a munkája révén kapcsolódott a szentséghez (ELIADE 2004). A misztériumok megismerése azonban nem teljesen veszélytelen dolog, különösképpen káros hatása lehet, ha a beavatott felkészületlenül jut a szent tudás birtokába, gondoljunk csak Ádám és Éva történetére. Az antik ember azonban azzal is tisztában volt, hogy mi az, ami ártalmasabb még a felkészületlen beavatásnál is: a gyökerekről való leszakadás, a rend felbomlása, az ősi tudás elfelejtése. Ha manapság különböző természeti népekre vagy korábbi korok szociális kapcsolódásaira gondolunk az elsők között jut eszünkbe például a tűz körül ...

Révbe ért Rozner István (1936–2021), a magyar rovarászok kiemelkedő alakjának bogárgyűjteménye. A Savaria Múzeum (a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiuma támogatásával) az elmúlt tíz évben, több részletben vásárolta meg és vette gondozásába azt a hatalmas, több mint 55 000 példányt számláló rovargyűjteményt, amely egész élete munkájának gyümölcse. Ezzel megvalósult életrajzában említett ars poeticája: „Életfelfogásomban, már ami a rovarászatot illeti, néhai Kaszab Zoltán akadémikus szavai lebegnek előttem, aki szerint egy-egy nagyobb gyűjtemény része a nemzeti vagyonnak. Ezért nem viszem a bogarakat a különféle börzékre, nem kívánom aprópénzre váltani egy élet gyűjtőmunkáját, s ha csak a szükség nem ...

Az epigráfia, a felirattan tudománya foglalkozik az antik írott emlékek kutatásával és feldolgozásával. Régészeti, és egyben filológusi feladat az ókori írásos emlékek összegyűjtése, értelmezése, melyek alapvető fontosságúak a nyelvismeret, az írástudás és a vizsgált korszak kulturális szintjének megítélésében.
A római kori felirat állítási szokások miatt talán a legismertebbek az úgynevezett „nagyfeliratok” a sírkövek, síremlékek felületéről, szakrális emlékekről, oltárokról. Ide kapcsolható még az építési feliratok, a templomok, középületek homlokzatán megjelenő feliratok köre. Ezek a szinte mindig kőbe vésett, jól olvasható, sokszor kontúrfestéssel is kiemelt írásos emlékek jutnak eszünkbe, ha római ...

A vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó farsang évkörünk ünnepei közül talán a legvidámabb, legszínesebb szokáshagyományokat felvonultató időszak. Vízkereszttel befejeződik a téli, egyúttal elkezdődik tavaszi ünnepkör időszaka, amelynek legnagyobb eseménye a húsvét. A húsvétot megelőző nagyböjti időszak első napja hamvazószerda, eddig lehet elmerülni a farsangi duhajkodásban. A farsanghoz kötődő szokások és hiedelmek zöme többnyire farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húgyhagyókeddre összepontosult. A farsangi időszak ezen abszolút csúcspontját „farsangfarkának” is nevezzük. Nem csak a bálok, felvonulások, dramatikus népszokások és maszkos alakoskodások időszaka volt ez. A 20. század első harmadáig ...

2025-ben, egy Petőfi Sándor utcai régészeti megfigyelés során közel 3 méteres mélységben 2,6 - 2,7 méter széles római kori falszakasz került elő. A sárgásfehér színű habarcsba rakott csatári kövekből épült jelenség két szélén 0,5 - 0,6 méter széles falak indításai voltak megfigyelhetőek. A földmunkák során készített nagyméretű gödör oldalfalaiban látható volt, hogy az  altalajba vágott építmény egykor jóval nagyobb volt, de a középkorban vagy az újkorban az alsó rész kivételével köveit teljesen kibányászták (1. kép). A maradványok egy olyan nagyméretű szennyvízcsatornához tartoztak, amely része volt a teljes római várost behálózó rendszernek. A szakfelügyelet során több, nagyméretű bazaltkő is előkerült, ...

Bár a naptárban éles vonalat húzunk december 31-ével, a paraszti társadalomban az idő tagolását nem elsősorban a naptár lapjai, hanem a természet rendje, a mezőgazdasági munkák ciklusa és az egyházi év határozta meg. Többféle rendszer létezik, amely alapján az évkör eseményeit, jeles napjait kategorizálhatjuk. [1]  Ha a természet rendjét követjük, akkor a mezőgazdasági munkákhoz igazodva elmondhatjuk, hogy a magok elvetésével és a palántázással indul az év, hiszen a föld előkészítése bár kezdőmomentumként élhet az emberek fejében azt tulajdonképpen már az előző évben meg kell tenni, így vehetjük akár a mezőgazdasági munkálatok zárómomentumának is.
Az egyházi ünnepkörök két nagy csoportba sorolhatók: a karácsony és ...