Az epigráfia, a felirattan tudománya foglalkozik az antik írott emlékek kutatásával és feldolgozásával. Régészeti, és egyben filológusi feladat az ókori írásos emlékek összegyűjtése, értelmezése, melyek alapvető fontosságúak a nyelvismeret, az írástudás és a vizsgált korszak kulturális szintjének megítélésében.
A római kori felirat állítási szokások miatt talán a legismertebbek az úgynevezett „nagyfeliratok” a sírkövek, síremlékek felületéről, szakrális emlékekről, oltárokról. Ide kapcsolható még az építési feliratok, a templomok, középületek homlokzatán megjelenő feliratok köre. Ezek a szinte mindig kőbe vésett, jól olvasható, sokszor kontúrfestéssel is kiemelt írásos emlékek jutnak eszünkbe, ha római ...

A vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó farsang évkörünk ünnepei közül talán a legvidámabb, legszínesebb szokáshagyományokat felvonultató időszak. Vízkereszttel befejeződik a téli, egyúttal elkezdődik tavaszi ünnepkör időszaka, amelynek legnagyobb eseménye a húsvét. A húsvétot megelőző nagyböjti időszak első napja hamvazószerda, eddig lehet elmerülni a farsangi duhajkodásban. A farsanghoz kötődő szokások és hiedelmek zöme többnyire farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húgyhagyókeddre összepontosult. A farsangi időszak ezen abszolút csúcspontját „farsangfarkának” is nevezzük. Nem csak a bálok, felvonulások, dramatikus népszokások és maszkos alakoskodások időszaka volt ez. A 20. század első harmadáig ...

2025-ben, egy Petőfi Sándor utcai régészeti megfigyelés során közel 3 méteres mélységben 2,6 - 2,7 méter széles római kori falszakasz került elő. A sárgásfehér színű habarcsba rakott csatári kövekből épült jelenség két szélén 0,5 - 0,6 méter széles falak indításai voltak megfigyelhetőek. A földmunkák során készített nagyméretű gödör oldalfalaiban látható volt, hogy az  altalajba vágott építmény egykor jóval nagyobb volt, de a középkorban vagy az újkorban az alsó rész kivételével köveit teljesen kibányászták (1. kép). A maradványok egy olyan nagyméretű szennyvízcsatornához tartoztak, amely része volt a teljes római várost behálózó rendszernek. A szakfelügyelet során több, nagyméretű bazaltkő is előkerült, ...

Bár a naptárban éles vonalat húzunk december 31-ével, a paraszti társadalomban az idő tagolását nem elsősorban a naptár lapjai, hanem a természet rendje, a mezőgazdasági munkák ciklusa és az egyházi év határozta meg. Többféle rendszer létezik, amely alapján az évkör eseményeit, jeles napjait kategorizálhatjuk. [1]  Ha a természet rendjét követjük, akkor a mezőgazdasági munkákhoz igazodva elmondhatjuk, hogy a magok elvetésével és a palántázással indul az év, hiszen a föld előkészítése bár kezdőmomentumként élhet az emberek fejében azt tulajdonképpen már az előző évben meg kell tenni, így vehetjük akár a mezőgazdasági munkálatok zárómomentumának is.
Az egyházi ünnepkörök két nagy csoportba sorolhatók: a karácsony és ...

Annak köszönhetően van tudomásunk az ókori játékokról, hogy azok több írott és tárgyi forrásban fennmaradtak az utókor számára beazonosítható módon. A régészeti feltárások során számtalan tárgy került elő, melyekkel elődeink valaha játszottak. De nem csupán gyerekek által használt játékok kerültek napvilágra, írásos emlékekben és költői művekben a felnőttek által kedvelt játékok is hangsúlyossá váltak.

Csont dobókocka, Iseum Savariense kiállítása

Az ókori Római Birodalomban a nép egyszerre imádta és elítélte a szerencsejátékot, de mit lehetett tenni a játékszenvedély megfékezésére?! Erre vonatkozóan nem sok adat van, de az biztos, hogy törvényekkel próbálták szabályozni a szerencsejátékok térnyerését. ...

Schrammel Imre 1998-ban készített Ophelia című alkotásával a Schrammel-gyűjtemény állandó kiállításában, a Herendi porcelánok tematikus egység középpontjába komponálva találkozhatunk, amely megpillantva egy reflektorfényben tündöklő színpadi jelenet hatását kelti bennünk.

Ophelia alakja, William Shakespeare Hamlet című drámájának legmegrendítőbb karaktere, aki szerelmi csalódása, mentális összeomlása, végül tragikus halála révén vált a történet kulcsszereplőjévé. A történet szerint Polonius lánya, aki Hamlet szerelme. A darabban Ophelia tragikus sorsot él át, küzd a szerelme, a családja és a saját érzelmei között. Jellemzően gyengének és naivnak ábrázolják, de mellette érzékeny és elkötelezett is, aki a darab ...

Geszler Mária Garzuly, Kossuth-díjas keramikusművész, Szombathely díszpolgára. Világhíre ellenére, szinte egész munkássága Szombathelyhez köthető. Családtörténeti és életműkiállítása a Szombathelyi Képtárban került elhelyezésre, állandó tárlat formájában. A Képtár gyűjteményi anyaga felöleli a művésznő életének munkásságát, az egészen korai korszakaitól kezdődően a mai, letisztult látásmódjáig. Fehér ruhás nő című alkotásával a Képtár állandó, gyűjteményi kiállításában a Nőművészet tematikájú művek közt találkozhat a látogató.

Geszler Mária munkássága a hatvanas évek közepén indult útjára. 1965-ben szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Pályája induló korszakában a ...

„Késő ősszel asztalodon legyen mindig gesztenye, akár főve, akár sülve, akár valamilyen süteményben, és a még csípős újbort erre igyad. A krizantémumról meg ne feledkezz! Lehet sárga, világos-lila vagy fehér, mindegy, de ott legyen. Gesztenye, krizantémum és újbor. Jegyezd meg jól!”
Hamvas Béla: A bor filozófiája (1943)

Szelídgesztenye-termések (fénykép: www.tvn.hu)

A kőszeg-hegyaljai gesztenyések – pontosabban maradványaik – állandóan pusztuló természeti tájaink legérdekesebbjei közé tartoznak. Pillantsunk hát be történetükbe, különös tekintettel névadójuk, a szelídgesztenyefa bemutatására, hasznaira valamint a gesztenyések pusztulásának okaira.

A szelídgesztenye virágzó hajtása. Vizkeleti Vargha Andor (1872 ...

Mi, emberek, mindannyian egyedi életutakat járunk be, melyek részleteikben és struktúrájukban  különböznek ugyan, kezdő- és végpontjuk ugyanakkor egy és ugyanaz: születünk és meghalunk. Az elmúlás természeti törvény, misztikuma éppen ezért végigkíséri művelődéstörténetünket. November másodikán, halottak napján, a végső átmenetről, a halálról emlékezünk meg, ennek megfelelően a Néprajzi Osztály novemberi blogbejegyzése is ezt a témát járja körül.

Kunt Ernő, az etnothanatológia jeles hazai képviselője, az utolsó átváltozással kapcsolatban a következő megjegyzést teszi: „a halálkép kifejezetten normatív jellegű, azaz megszabja a társadalom tagjainak viselkedését. Ilyenformán az adott közösség halálképe ...

A hagyományos paraszti életben az ünnepek, különösen az egyházi ünnepek – karácsony, húsvét, pünkösd – eltérő magatartásformát követeltek. Az ételek fogyasztása, az ünnepi viselet, a munkatilalom és a szokás határozta meg a hangulatot, ami jelentősen különbözött a hétköznapi élettől.

A magyar népi kalendárium Luca napján számos dologtiltó cselekedetet, idővel, szerelemmel, termékenységgel és akár halállal kapcsolatos jóslásokat tartott számon, sőt napjainkban egyre többen alkalmazzák vagy még ismerik a december 13-ai nap jelentőségét. Az egykori paraszti világban a nap célja az volt, hogy a tyúkok termékenységvarázslása megtörténjen, praktikák, mágikus eljárások és szövegek alapján. A magyar néphit kétféle ...