Hibrid korbácsliliom ’Cleopatra’ fajtája (Eremurus ×isabellinus ’Cleopatra’) a Pelikán parkban, 2024. május 17-én (fénykép: Balogh Lajos)

A Nyugat- és Közép-Ázsia magasföldi, száraz, sziklás és füves pusztáin honos korbácsliliom ( Eremurus ) az aszfodéluszfélék (Asphodelaceae) – régebben a liliomfélék (Liliaceae) – családjába sorolt, több mint félszáz, húsos szárú évelő fajt felölelő növénynemzetség.
Eredeti elterjedési területük Ázsia Törökországtól Kínáig húzódó mérsékelt éghajlati övezete, különösen Közép-Ázsiában sok fajjal. Egy képviselőjük – a kénsárga korbácsliliom ( Eremurus thiodanthus ) – a Krím-félsziget bennszülött (endemikus) faja. Európa túlnyomó részén azonban a ...

Trombitás Erzsébet (később: Köveskuti Jenőné, 1879–1968) a szombathelyi feminista nőmozgalom úttörő aktivistája volt. Életpályája – időkereteit tekintve – átfogja a magyarországi nőtörténet majd’ fél évszázados, páratlanul intenzív és ellentmondásos időszakát. Az 1890-es évek közepe tájékán induló öntudatra ébredés csíráitól a huszadik század elejének feminista küzdelmein át az 1920 és 1945 közötti évek neokonzervatív kurzusáig. Ugyanakkor térdimenzióit tekintve is meglehetősen széles spektrumú. Ugyanis Erzsébet életének és nőmozgalmi tevékenységének az Osztrák–Magyar Monarchia, továbbá utódállamainak olyan kiemelkedően jelentős nagy- és határvárosai biztosítottak helyszínt, mint Orsova, Kaposvár, ...

Hazánk területén kevés olyan római temető található, amely elkerülte a sírrablók figyelmét. Pontosan 20 évvel ezelőtt Szombathelyen egy megelőző feltárás során, Savaria északi temetőjének éppen egy ilyen, érintetlen sírcsoportja került elő a Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium új épületszárnyának megelőző feltárásán.

Savaria északi temetője az 1-3. században. Összesítő helyszínrajz M 1:100 (Rajz: Derdák Ferenc, Kiss Péter)

Az északi temető a római kori városfalon kívül, attól mintegy 8-900 méterre északra helyezkedik el, ami korábban sem volt ismeretlen a kutatók számára, ezért nem volt tehát meglepő, amikor az iskola új épületszárnyának megelőző feltárásán az 110 további sír került napvilágra.

...

„Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz,
Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj.
Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül,
Mint a nyíl s zuhogó patak.”
(Berzsenyi Dániel: Horác)

Mindkettő. Berzsenyi Dániel először egy 1809-ben Kazinczy Ferenchez írt levelében nevezte magát „niklai remetének”, és ez a megnevezés hamarosan bekerült a köztudatba is. Pedig Berzsenyi szülőfaluja nem a Somogy megyei Nikla volt, oda csak 1804-ben, házasságkötésének ötödik évében költözött.

A költő Vas megyében, Hetyén (ma Egyházashetye) 1776. május 7-én látta meg a napvilágot evangélikus, nemesi család egyetlen gyermekeként. Édesapja jogvégzett ember volt, mégis gazdálkodott, szabadidejében pedig klasszikusokat olvasott. Fia ...

Kubinyi Anna (Makó, 1949 - Budapest, 2015) Kossuth-, Prima Primissima és Magyar Örökség-díjas texilművész pályája mindig is felfelé ívelő volt. Makón született, majd az egész család Szegedre költözött, ott végezte középiskolai tanulmányait a művészeti szakközépiskolában kerámia szakon. A művésznő elmondásából tudjuk, hogy amikor a budapesti Iparművészeti Főiskolára jelentkezett, tévedések folytán a textil tanszékre kerültek a papírjai. Az ott tanító professzorok már akkor felismerték a benne rejlő óriási, ősi tehetséget és bár szőni nem tudott, felvették.
1976-ban diplomázott gobelin szakon, ahol két, egymással ellentétes szellemiségű művész volt a mestere: a tradicionális kárpitszövéshez vonzódó Plesnivy Károly ...

Az Ostia Antica Múzeum egyik terme az ókori kikötővárosban élt embereket mutatja be a fennmaradt portrészobrokon és domborműveken keresztül. Ostia – Isola Sacra temetőjének 100. sírjából egyedülálló ábrázolása maradt fenn az ókorban ritkán ábrázolt jelenetnek, a szülésnek. A sírban eltemetett két személy a professzionális gyógyítás gyakorlói voltak, Scribonia Attica bábaként, míg férje sebészként tevékenykedett Ostiában a Kr. u. 2. században. 

Scribonia Attica sírhelyén talált terrakotta dombormű, Ostia, Olaszország (saját fotó)

A szülést ábrázoló terrakotta dombormű három személyt ábrázol: középen a vajúdó nő egy kartámaszokkal rendelkező széken ül, hátulról egy másik nő támogatja és mellmagasságban ...

Gara-Tarnóczi Péter a közelmúltban a Savaria Múzeumnak ajándékozta egy újonnan leírt kúpcsigafaj, a Conus robini (Limpalaër & Monnier, 2012) paratípus-sorozatának egy példányát.

A kúpcsigák (Conidae) rendkívül fajgazdag és különleges csoportot képviselnek, eddig közel 800 fajuk ismert. Többségük a trópusi tengerekben él, és jellegzetes, kúp alakú héjukról könnyen felismerhetők. Ragadozó életmódot folytatnak, zsákmányukat méreggel bénítják meg. A fajok által termelt toxinok – az úgynevezett conotoxinok – az idegrendszer működésére hatnak, és az orvostudomány számára is nagy jelentőséggel bírnak. Ezek az anyagok a fájdalomcsillapító-kutatásokban játszanak szerepet, így a kúpcsigák alkalmazott tudományos szempontból ...

A régi korok emberének természetes volt, hogy a mindennapi praktikum és szakralitás nem válik el egymástól, a földművelő mindig is a munkája révén kapcsolódott a szentséghez (ELIADE 2004). A misztériumok megismerése azonban nem teljesen veszélytelen dolog, különösképpen káros hatása lehet, ha a beavatott felkészületlenül jut a szent tudás birtokába, gondoljunk csak Ádám és Éva történetére. Az antik ember azonban azzal is tisztában volt, hogy mi az, ami ártalmasabb még a felkészületlen beavatásnál is: a gyökerekről való leszakadás, a rend felbomlása, az ősi tudás elfelejtése. Ha manapság különböző természeti népekre vagy korábbi korok szociális kapcsolódásaira gondolunk az elsők között jut eszünkbe például a tűz körül ...

Révbe ért Rozner István (1936–2021), a magyar rovarászok kiemelkedő alakjának bogárgyűjteménye. A Savaria Múzeum (a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiuma támogatásával) az elmúlt tíz évben, több részletben vásárolta meg és vette gondozásába azt a hatalmas, több mint 55 000 példányt számláló rovargyűjteményt, amely egész élete munkájának gyümölcse. Ezzel megvalósult életrajzában említett ars poeticája: „Életfelfogásomban, már ami a rovarászatot illeti, néhai Kaszab Zoltán akadémikus szavai lebegnek előttem, aki szerint egy-egy nagyobb gyűjtemény része a nemzeti vagyonnak. Ezért nem viszem a bogarakat a különféle börzékre, nem kívánom aprópénzre váltani egy élet gyűjtőmunkáját, s ha csak a szükség nem ...

Az epigráfia, a felirattan tudománya foglalkozik az antik írott emlékek kutatásával és feldolgozásával. Régészeti, és egyben filológusi feladat az ókori írásos emlékek összegyűjtése, értelmezése, melyek alapvető fontosságúak a nyelvismeret, az írástudás és a vizsgált korszak kulturális szintjének megítélésében.
A római kori felirat állítási szokások miatt talán a legismertebbek az úgynevezett „nagyfeliratok” a sírkövek, síremlékek felületéről, szakrális emlékekről, oltárokról. Ide kapcsolható még az építési feliratok, a templomok, középületek homlokzatán megjelenő feliratok köre. Ezek a szinte mindig kőbe vésett, jól olvasható, sokszor kontúrfestéssel is kiemelt írásos emlékek jutnak eszünkbe, ha római ...