A kígyómotívum talán az egyik legősibb és egyben legellentmondásosabb jelkép a vallástörténeti szimbolikát tekintve. Az ősi, egyiptomi ábrázolásokon kobrákat találunk a fáraók homlokán, valamint magáén, Osiris istenén is, amelyre az Iseum állandó kiállításának leletei között is bőven akad példa. Ezt a szimbólumot Ureusz kígyónak nevezzük és amellett, hogy nagyon erőteljes bajelhárító szerepet tulajdonítottak neki, a fáraók homlokán megjelenő kobra egyszerre fogható fel az isteni tudás földivé válásának jelképeként is (Sosztarits Ottó szóbeli közlése, 2025), hiszen – adottságainál fogva – a kígyó érintkezik legszorosabban a földdel.

Osiris isten szobra. Budapest, Nemzeti Múzeum. Jelenleg: Iseum Savariense ...

„Keskeny nyak, elbillent fej, tapadt haj,
fehér orcán az utolsó váltság ólom-pénze,
száj-rés, besüppedt szem körül
az érzékek hült ráncvetése,
letiport akantusz ágboga,
elrobogott paripák nyoma.”

Weöres Sándor: Hetedik szimfónia
Mária mennybemenetele ( Édesanyám emlékének ) (1952) 

Balkáni v. magyar medveköröm (Acanthus longifolius), Bánság, [1840 k.]; dr. Sadler József professzor ajándéka [Szenczy Imrének]; Savaria Múzeum herbáriuma (fénykép: Erdő Ádám)

A medveköröm vagy akantusz ( Acanthus ) a medvekörömfélék (akantuszfélék) családjának (Acanthaceae) névadó, óvilági trópusi/szubtrópusi elterjedésű növénynemzetsége, mintegy 30 fajjal. Főként lágyszárú növények, de cserjék is akadnak köztük, mint ...

Ha egy nyári éjjel furcsa, reszelős, panaszos hang hallatszik az erdő széléről vagy a falu végéből, az idősebb generáció talán megborzong – „Na, megszólalt a kuvik, baj lesz a háznál!”. Ez a régi mondás évszázadok óta kíséri a kuvikot ( Athene noctua ), amely így nemcsak a természet világában, de a népi hiedelmekben is különleges szerepet kapott. Okkal nevezhető az egyik legrejtélyesebb és legérdekesebb bagolyfajnak.
De vajon miért hívják „halálmadárnak”? Tényleg balszerencsét hoz, vagy csupán a képzelet szülte ezt a babonát? Nézzük meg, mit tett ez a kis bagoly, hogy ilyen komor hírnevet kapott!

Kezdjük az alapoknál – ki is a kuvik?

A kuvik ( Athene noctua ) Európa és Ázsia nagy részén, valamint Észak-Afrikában ...

Schrammel Imre életműve középpontjában a nő, mint téma rendkívül sokrétűen, változatos formában és megfogalmazásban van jelen. A Schrammel-gyűjtemény állandó kiállításának több tematikus egységének is középpontjában állnak, igaz, más-más szerepben és készítéstechnikai megfogalmazásban.

A Drapériás figurák hölgyeit, mártírokat, szenteket és mitológiai nőalakokat szemlélve, mintha maguk is hullámoznának, akár a testüket borító drapériák. Schrammel Imre ezt az egyedi hatást úgy érte el ezeknél a nőábrázolásoknál, hogy első lépésben naturálisan megmintázta és -ahogy azt a görögök is csinálták már- gipszbe mártott textíliával felöltöztette őket. Miután a gipsz megkötött, szilikonnegatív formát vett ...

Napjaink modern kombájnjainak vezetői – az aratók – pormentes, zajmentes, légkondicionált fülkékben ülve érintőképernyős monitorok segítségével irányítják önvezető rendszerekkel támogatott hatalmas gépeiket. Aratnak – végzik elődeik emberepróbáló, izzadtságos munkáját, a megtermelt gabona levágását.
A mai gépek nemcsak az aratást, hanem a betakarítás minden mozzanatát elvégzik. Helyettesítik az aratóbandák kaszásait, marokszedőit és kévekötőit. Nincs a hajdani kepélés. Nem pihen a tarlón a keresztekbe rakott gabona. Nem kell a kévéket kétágú, hosszúnyelű „kévehányó” villákkal magasra rakott, nyomórúddal, rudalókötéllel leszorított szekereken behordani. Nem raknak jól „betetőzött” – a csapadékot nem ...

„…Rendezett képeket nagyon nehéz rendezetlen körülmények között csinálni..”
Bak Imre, Nyitott Műterem #20-Trafó Galéria, 2021. május.7.

Bak Imre (1939-2022) festőművész jelentős és gazdag életművet hagyott az utókor, illetve a magyar művészettörténet írás számára. Pályáját a hatvanas évek első felében az ismert „ Zuglói kör ” tagjaként kezdte, ekkor keletkezett alkotásai a hazai informel művészet ideológiáját tükrözik. Az 1960-as évek második felében Bak az „ IPARTERV-csoport ” egyik művészeként az amerikai hard edge művészet egyik legjelentősebb hazai kezdeményezőjévé vált. Művészetére a nagyfokú precizitás, tudatos személytelenség, valamint a formák egyértelműségének hangsúlyozása a jellemző, ...

A 20. század első felének művészeti úttörői új nyelveket kerestek az „emberkifejezésre”. Reismann Mariann (1911–1992) fotóművész és Bauer Lilla (1912–2011) táncművész közös munkája e keresés egyik kiemelkedő példája: a mozgás és a pillanat megragadásának lenyűgöző találkozása.

Reismann a harmincas években tűnt fel újszerű táncfotóival. „Egy nyáron találkoztam Bauer Lillával, aki a harmincas évek legmodernebb balettjében, a Ballett Jooss-ban táncolt. Hazajött, és én rengeteget fényképeztem. Ha rajtam múlik, akkor én biztosan táncfotós lettem volna, a fotóban legelőször a mozgás érdekelt.” A táncosnőt nemcsak mozgás közben, hanem portré- és aktképeken is fotózta, műteremben és szabadtéren egyaránt. ...

A Szombathelyi Képtárban megrendezésre kerülő kiállítás már régóta dédelgetett álmunk, hiszen itt van Magyarország legnagyobb kortárs textilgyűjteménye és Ardai Ildikó az a művész, aki a legtöbb textilbiennálén és textiltriennálén vett részt városunkban. Említésre méltó az a tény is, hogy a Szombathelyi Képtár rendelkezik a legtöbb Ardai-művel hazánkban, ezért is oly nagy a jelentősége annak, hogy egy retrospektiv kiállítás keretében bemutathatjuk alkotói pályáját, mintegy 900 négyzetméteren. 

Ardai Ildikó a főiskola befejezésének pillanatától kezdve szoros kapcsolatot tart a népművészet és az iparművészet között. Az 1970-es években Erdélyben tett látogatásakor fedezte fel a székely „festékes” ...

A jáki Szent György-templom régészeti feltárása több évig tartott. Ennek eredményeként 2019. november 13-án a 994. sír 3-as számú mellékleteként, női cipőmaradványok kerültek napvilágra, eléggé rossz állapotban. A restaurátorműhelybe sajnos majdnem teljesen kiszáradt állapotban kerültek.

Ez azért lényeges, mert a darabok annak köszönhetően maradtak meg, hogy a földbe kerülés óta nedves közeg vette körül, ebből adódóan arra kell törekedni, hogy a leletek ne veszítsék el nedvességtartalmukat, mert megvetemedhetnek, törékennyé, illetve helyreállíthatatlanná válhatnak. Első feladat az „in situ” (eredeti helyzetben) kiemelt lelet megtisztítása volt a földtől és a már elkorhadt menthetetlen bőrmaradványoktól.

...

A jáki Szent György-templom és Szent Jakab-kápolna környezetének turisztikai célú fejlesztéséhez kapcsolódó régészeti szakfelügyeleti munkálatok I. üteme 2022. augusztus 17. és december 14. között zajlott. Ezen időszak folyamán több középkori települési jelenséget, valamint az egykori templomkörüli temető újabb 62 temetkezését (komplett, vagy bolygatott vázak) tártuk fel.  A sírok zöme (48 darab) a terület egy viszonylag kis részletén, a templomdomb északnyugati meredélyén, közvetlenül a nyugat-északnyugati temetőfal mellett, a település felé bekötő lépcsősor megújítása miatt, valamint az újonnan kialakításra kerülő lombkorona-sétány számára ásott alapárkokban került elő.

1. ábra: Pestiskereszt, Ják– Bencés ...