Annak köszönhetően van tudomásunk az ókori játékokról, hogy azok több írott és tárgyi forrásban fennmaradtak az utókor számára beazonosítható módon. A régészeti feltárások során számtalan tárgy került elő, melyekkel elődeink valaha játszottak. De nem csupán gyerekek által használt játékok kerültek napvilágra, írásos emlékekben és költői művekben a felnőttek által kedvelt játékok is hangsúlyossá váltak.

Csont dobókocka, Iseum Savariense kiállítása

Az ókori Római Birodalomban a nép egyszerre imádta és elítélte a szerencsejátékot, de mit lehetett tenni a játékszenvedély megfékezésére?! Erre vonatkozóan nem sok adat van, de az biztos, hogy törvényekkel próbálták szabályozni a szerencsejátékok térnyerését. ...

Schrammel Imre 1998-ban készített Ophelia című alkotásával a Schrammel-gyűjtemény állandó kiállításában, a Herendi porcelánok tematikus egység középpontjába komponálva találkozhatunk, amely megpillantva egy reflektorfényben tündöklő színpadi jelenet hatását kelti bennünk.

Ophelia alakja, William Shakespeare Hamlet című drámájának legmegrendítőbb karaktere, aki szerelmi csalódása, mentális összeomlása, végül tragikus halála révén vált a történet kulcsszereplőjévé. A történet szerint Polonius lánya, aki Hamlet szerelme. A darabban Ophelia tragikus sorsot él át, küzd a szerelme, a családja és a saját érzelmei között. Jellemzően gyengének és naivnak ábrázolják, de mellette érzékeny és elkötelezett is, aki a darab ...

Geszler Mária Garzuly, Kossuth-díjas keramikusművész, Szombathely díszpolgára. Világhíre ellenére, szinte egész munkássága Szombathelyhez köthető. Családtörténeti és életműkiállítása a Szombathelyi Képtárban került elhelyezésre, állandó tárlat formájában. A Képtár gyűjteményi anyaga felöleli a művésznő életének munkásságát, az egészen korai korszakaitól kezdődően a mai, letisztult látásmódjáig. Fehér ruhás nő című alkotásával a Képtár állandó, gyűjteményi kiállításában a Nőművészet tematikájú művek közt találkozhat a látogató.

Geszler Mária munkássága a hatvanas évek közepén indult útjára. 1965-ben szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Pályája induló korszakában a ...

„Késő ősszel asztalodon legyen mindig gesztenye, akár főve, akár sülve, akár valamilyen süteményben, és a még csípős újbort erre igyad. A krizantémumról meg ne feledkezz! Lehet sárga, világos-lila vagy fehér, mindegy, de ott legyen. Gesztenye, krizantémum és újbor. Jegyezd meg jól!”
Hamvas Béla: A bor filozófiája (1943)

Szelídgesztenye-termések (fénykép: www.tvn.hu)

A kőszeg-hegyaljai gesztenyések – pontosabban maradványaik – állandóan pusztuló természeti tájaink legérdekesebbjei közé tartoznak. Pillantsunk hát be történetükbe, különös tekintettel névadójuk, a szelídgesztenyefa bemutatására, hasznaira valamint a gesztenyések pusztulásának okaira.

A szelídgesztenye virágzó hajtása. Vizkeleti Vargha Andor (1872 ...

Mi, emberek, mindannyian egyedi életutakat járunk be, melyek részleteikben és struktúrájukban  különböznek ugyan, kezdő- és végpontjuk ugyanakkor egy és ugyanaz: születünk és meghalunk. Az elmúlás természeti törvény, misztikuma éppen ezért végigkíséri művelődéstörténetünket. November másodikán, halottak napján, a végső átmenetről, a halálról emlékezünk meg, ennek megfelelően a Néprajzi Osztály novemberi blogbejegyzése is ezt a témát járja körül.

Kunt Ernő, az etnothanatológia jeles hazai képviselője, az utolsó átváltozással kapcsolatban a következő megjegyzést teszi: „a halálkép kifejezetten normatív jellegű, azaz megszabja a társadalom tagjainak viselkedését. Ilyenformán az adott közösség halálképe ...

A hagyományos paraszti életben az ünnepek, különösen az egyházi ünnepek – karácsony, húsvét, pünkösd – eltérő magatartásformát követeltek. Az ételek fogyasztása, az ünnepi viselet, a munkatilalom és a szokás határozta meg a hangulatot, ami jelentősen különbözött a hétköznapi élettől.

A magyar népi kalendárium Luca napján számos dologtiltó cselekedetet, idővel, szerelemmel, termékenységgel és akár halállal kapcsolatos jóslásokat tartott számon, sőt napjainkban egyre többen alkalmazzák vagy még ismerik a december 13-ai nap jelentőségét. Az egykori paraszti világban a nap célja az volt, hogy a tyúkok termékenységvarázslása megtörténjen, praktikák, mágikus eljárások és szövegek alapján. A magyar néphit kétféle ...

Schrammel Imre kísérletei és az ezekből keletkező művei a kerámia anyagáról, az agyagról, annak tulajdonságairól, keletkezéséről szólnak. Naplóbejegyzéseiben, interjúkban folyamatosan  agyagszobrai anyagszerűségét hangsúlyozza, amit nem minden esetben érthetünk pontosan. Schrammel gondolatmenetét talán a legegyszerűbben a hordalékok, üledékek műtárgycsoporton keresztül érhetjük nyomon.

Mit is jelent a hordalék és az üledék?  Az értelmező szótár szerint a hordalék szót leggyakrabban a víz sodrása által elmozdított és továbbított laza, szilárd anyagra használjuk. A sodrás sebességének csökkenésekor ez az anyag leülepszik, lerakódik, majd idővel összetömörödik, üledék képződik.. És mi is az agyag? Az agyag ...

1930. december 21-én ajándékozás útján több tárgy is bekerült a Vasvármegyei Múzeum régészeti tárának gyűjteményébe. Lelőhelyként „Szombathely, Eredics Ferenc u. egy még névtelen u. sarkán Krist ezredes háza építésekor” [1] lett megjelölve. A Dragendorff 37 típusú tál leírásához: „tojásfüzér alatt medallionok, azokban ámorok, medallionok között felfüggesztett girlandok, ezek felett delfinek, alattuk futó állatok” bejegyzés került a leltárkönyvbe.

2023-ban a régészet régi gyűjteményének átnézésekor adódott a lehetőség a jó állapotú, publikált, de törött és hiányos tál helyreállítására. A tárgy egy Dragendorf 37-es típusú tál, készítési helye Lezoux ...

Kora középkori divatipar, avar trendek? Beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről az ipari forradalom előtt mintegy 1000 évvel? Természetesen nem a modern fast fashionhoz hasonlíthatóan, de a régészeti leletek alapján bizonyos értelemben létezett egyfajta divatipar a népvándorlás korában. Míg az elit drága, nívós ékszerei a korszak legmagasabb szintű ötvösművészetét képviselik, addig az olcsóbb, tömegesen előállított tárgyak — például az üveggyöngyök — szélesebb rálátást nyújtanak a divatot alakító háttértényezőkre és mechanizmusokra. Ezen leletek vizsgálatával megkísérelhetjük körvonalazni egy-egy korszak meghatározó ízlésvilágát, illetve a trendek dinamikáját.

Miről árulkodnak az avar kori üveggyöngyök?

Az ...

Sokunk számára ismerősek Eisemann Mihály - Kellér Dezső - Szilágyi László 1931-ben írt, több zenés műben, operettben is szereplő nagy sikerű slágerének sorai:

„Bőg a tehén, mert nincs kalap a fején,
És napszúrást kap szegény, ha meleg az idő!”

Teljesen alaptalannak tűnő, bugyutácska szöveg, a szerzők – ha akaratlanul is – mégis ráhibáztak valamire.

Igába fogott tehenek. Őriszentpéter, 1950 (SNF 250)
(A szekér megrakása közben szénával etetett állatok)
Fotó: Lehmayer Ferenc
Iga használatakor az igavonó állat a nyakával, az iga főfájának közvetítésével húzza a terhet. Az iga többi része – a középrészen lévő hajlított „bélfák”, a szélek kovácsolt igaszegei vagy az alul elhelyezkedő deszka, az ...