S zuppán Irén nyomott és festett textiltervezőként kezdte pályáját, miután Schubert Ernő és Molnár Béla tanároknál 1952-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán. De már nagyon korán megfogalmazódott benne, hogy valami mással is szeretne foglalkozni. Az ősi, XVII. századi távol-keleti technikában az "ikatban" találta meg művészi kifejezésmódját. Ebben a technikában alkotott közel ötven éven keresztül. Ezt művelte nagy szaktudással, szívvel és kitartó hűséggel hosszú éveken át egyedüliként Magyarországon. Az ikat technika definíciója talán úgy fogalmazható meg a legegyszerűbben, hogy fordítottja a falikárpit-szövés technikájának, ahol az egyszínű felvetőszálak szolgálnak alapot, melyben a mintát, a mondanivalót a ...

A történelmi Magyarország területén számos búcsújáróhely megtalálható. Ezek olyan szakrális színterek, ahová az egészséges és a beteg ember egyaránt ellátogat, elzarándokol a meggyógyulásért vagy a hálaadás miatt.
A „ jámborság útja, de közben a különböző falubeliek úgy összekeveredhetnek, hogy még a zászlaikat is eltörik egymáson ” – fogalmazta meg az 1940-es évek elején Vajkai Aurél.
Minden búcsújáróhely sajátos hagyományokat hordoz, hiszen legenda, jelenés vagy történet kapcsolódik az ott található Mária-szoborhoz vagy Mária-képhez. A búcsúhelyre érkező zarándokok különböző tárgyakat hagynak ott és hoznak el, amelyek között szerepelhet értéktelen rongydarab, drága ékszer vagy akár egy fogadalmi tárgy, ...

A kígyómotívum talán az egyik legősibb és egyben legellentmondásosabb jelkép a vallástörténeti szimbolikát tekintve. Az ősi, egyiptomi ábrázolásokon kobrákat találunk a fáraók homlokán, valamint magáén, Osiris istenén is, amelyre az Iseum állandó kiállításának leletei között is bőven akad példa. Ezt a szimbólumot Ureusz kígyónak nevezzük és amellett, hogy nagyon erőteljes bajelhárító szerepet tulajdonítottak neki, a fáraók homlokán megjelenő kobra egyszerre fogható fel az isteni tudás földivé válásának jelképeként is (Sosztarits Ottó szóbeli közlése, 2025), hiszen – adottságainál fogva – a kígyó érintkezik legszorosabban a földdel.

Osiris isten szobra. Budapest, Nemzeti Múzeum. Jelenleg: Iseum Savariense ...

„Keskeny nyak, elbillent fej, tapadt haj,
fehér orcán az utolsó váltság ólom-pénze,
száj-rés, besüppedt szem körül
az érzékek hült ráncvetése,
letiport akantusz ágboga,
elrobogott paripák nyoma.”

Weöres Sándor: Hetedik szimfónia
Mária mennybemenetele ( Édesanyám emlékének ) (1952) 

Balkáni v. magyar medveköröm (Acanthus longifolius), Bánság, [1840 k.]; dr. Sadler József professzor ajándéka [Szenczy Imrének]; Savaria Múzeum herbáriuma (fénykép: Erdő Ádám)

A medveköröm vagy akantusz ( Acanthus ) a medvekörömfélék (akantuszfélék) családjának (Acanthaceae) névadó, óvilági trópusi/szubtrópusi elterjedésű növénynemzetsége, mintegy 30 fajjal. Főként lágyszárú növények, de cserjék is akadnak köztük, mint ...

Ha egy nyári éjjel furcsa, reszelős, panaszos hang hallatszik az erdő széléről vagy a falu végéből, az idősebb generáció talán megborzong – „Na, megszólalt a kuvik, baj lesz a háznál!”. Ez a régi mondás évszázadok óta kíséri a kuvikot ( Athene noctua ), amely így nemcsak a természet világában, de a népi hiedelmekben is különleges szerepet kapott. Okkal nevezhető az egyik legrejtélyesebb és legérdekesebb bagolyfajnak.
De vajon miért hívják „halálmadárnak”? Tényleg balszerencsét hoz, vagy csupán a képzelet szülte ezt a babonát? Nézzük meg, mit tett ez a kis bagoly, hogy ilyen komor hírnevet kapott!

Kezdjük az alapoknál – ki is a kuvik?

A kuvik ( Athene noctua ) Európa és Ázsia nagy részén, valamint Észak-Afrikában ...

Schrammel Imre életműve középpontjában a nő, mint téma rendkívül sokrétűen, változatos formában és megfogalmazásban van jelen. A Schrammel-gyűjtemény állandó kiállításának több tematikus egységének is középpontjában állnak, igaz, más-más szerepben és készítéstechnikai megfogalmazásban.

A Drapériás figurák hölgyeit, mártírokat, szenteket és mitológiai nőalakokat szemlélve, mintha maguk is hullámoznának, akár a testüket borító drapériák. Schrammel Imre ezt az egyedi hatást úgy érte el ezeknél a nőábrázolásoknál, hogy első lépésben naturálisan megmintázta és -ahogy azt a görögök is csinálták már- gipszbe mártott textíliával felöltöztette őket. Miután a gipsz megkötött, szilikonnegatív formát vett ...

Napjaink modern kombájnjainak vezetői – az aratók – pormentes, zajmentes, légkondicionált fülkékben ülve érintőképernyős monitorok segítségével irányítják önvezető rendszerekkel támogatott hatalmas gépeiket. Aratnak – végzik elődeik emberepróbáló, izzadtságos munkáját, a megtermelt gabona levágását.
A mai gépek nemcsak az aratást, hanem a betakarítás minden mozzanatát elvégzik. Helyettesítik az aratóbandák kaszásait, marokszedőit és kévekötőit. Nincs a hajdani kepélés. Nem pihen a tarlón a keresztekbe rakott gabona. Nem kell a kévéket kétágú, hosszúnyelű „kévehányó” villákkal magasra rakott, nyomórúddal, rudalókötéllel leszorított szekereken behordani. Nem raknak jól „betetőzött” – a csapadékot nem ...

„…Rendezett képeket nagyon nehéz rendezetlen körülmények között csinálni..”
Bak Imre, Nyitott Műterem #20-Trafó Galéria, 2021. május.7.

Bak Imre (1939-2022) festőművész jelentős és gazdag életművet hagyott az utókor, illetve a magyar művészettörténet írás számára. Pályáját a hatvanas évek első felében az ismert „ Zuglói kör ” tagjaként kezdte, ekkor keletkezett alkotásai a hazai informel művészet ideológiáját tükrözik. Az 1960-as évek második felében Bak az „ IPARTERV-csoport ” egyik művészeként az amerikai hard edge művészet egyik legjelentősebb hazai kezdeményezőjévé vált. Művészetére a nagyfokú precizitás, tudatos személytelenség, valamint a formák egyértelműségének hangsúlyozása a jellemző, ...

A 20. század első felének művészeti úttörői új nyelveket kerestek az „emberkifejezésre”. Reismann Mariann (1911–1992) fotóművész és Bauer Lilla (1912–2011) táncművész közös munkája e keresés egyik kiemelkedő példája: a mozgás és a pillanat megragadásának lenyűgöző találkozása.

Reismann a harmincas években tűnt fel újszerű táncfotóival. „Egy nyáron találkoztam Bauer Lillával, aki a harmincas évek legmodernebb balettjében, a Ballett Jooss-ban táncolt. Hazajött, és én rengeteget fényképeztem. Ha rajtam múlik, akkor én biztosan táncfotós lettem volna, a fotóban legelőször a mozgás érdekelt.” A táncosnőt nemcsak mozgás közben, hanem portré- és aktképeken is fotózta, műteremben és szabadtéren egyaránt. ...

A Szombathelyi Képtárban megrendezésre kerülő kiállítás már régóta dédelgetett álmunk, hiszen itt van Magyarország legnagyobb kortárs textilgyűjteménye és Ardai Ildikó az a művész, aki a legtöbb textilbiennálén és textiltriennálén vett részt városunkban. Említésre méltó az a tény is, hogy a Szombathelyi Képtár rendelkezik a legtöbb Ardai-művel hazánkban, ezért is oly nagy a jelentősége annak, hogy egy retrospektiv kiállítás keretében bemutathatjuk alkotói pályáját, mintegy 900 négyzetméteren. 

Ardai Ildikó a főiskola befejezésének pillanatától kezdve szoros kapcsolatot tart a népművészet és az iparművészet között. Az 1970-es években Erdélyben tett látogatásakor fedezte fel a székely „festékes” ...