Kora középkori divatipar, avar trendek? Beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről az ipari forradalom előtt mintegy 1000 évvel? Természetesen nem a modern fast fashionhoz hasonlíthatóan, de a régészeti leletek alapján bizonyos értelemben létezett egyfajta divatipar a népvándorlás korában. Míg az elit drága, nívós ékszerei a korszak legmagasabb szintű ötvösművészetét képviselik, addig az olcsóbb, tömegesen előállított tárgyak — például az üveggyöngyök — szélesebb rálátást nyújtanak a divatot alakító háttértényezőkre és mechanizmusokra. Ezen leletek vizsgálatával megkísérelhetjük körvonalazni egy-egy korszak meghatározó ízlésvilágát, illetve a trendek dinamikáját.

Miről árulkodnak az avar kori üveggyöngyök?

Az ...

Sokunk számára ismerősek Eisemann Mihály - Kellér Dezső - Szilágyi László 1931-ben írt, több zenés műben, operettben is szereplő nagy sikerű slágerének sorai:

„Bőg a tehén, mert nincs kalap a fején,
És napszúrást kap szegény, ha meleg az idő!”

Teljesen alaptalannak tűnő, bugyutácska szöveg, a szerzők – ha akaratlanul is – mégis ráhibáztak valamire.

Igába fogott tehenek. Őriszentpéter, 1950 (SNF 250)
(A szekér megrakása közben szénával etetett állatok)
Fotó: Lehmayer Ferenc
Iga használatakor az igavonó állat a nyakával, az iga főfájának közvetítésével húzza a terhet. Az iga többi része – a középrészen lévő hajlított „bélfák”, a szélek kovácsolt igaszegei vagy az alul elhelyezkedő deszka, az ...

Bartoniek Anna  Szent Márton és a koldus című festménye a Geszler-Garzuly család ajándékaként került a Szombathelyi Képtár tulajdonába, 1996-ban. Jelenleg az állandó kiállításban látható, részben kvalitása miatt, részben a város Szent Márton-hagyományához való kötődődése miatt. Bemutatásának aktualitása is Márton napja és a hozzá kapcsolódó ünnepkör. 

Bartoniek Anna festőművész (1896-1978) budapesti polgári családból származott. Édesapja, Bartoniek Géza, az Eötvös Kollégium igazgatója volt. Anna 1914-től - a világháború okozta megszakítással - 1922-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Glatz Oszkár, Réti István és Vaszary János voltak. 1924-ben tanulmányúton járt Rómában, Velencében és ...

Geszler Mária Garzuly Japán füstje  (1998) című porcelánszobra a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményének egyik kiemelt darabja.

Kortárs művészeti alkotásokat mindig kihívás restaurálni, hiszen az alkotók gyakran feszegetik az „anyag” határait és szívesen ötvöznek hagyományos formaalkotási eljárásokat izgalmas, újszerű technikákkal. Geszler Mária Gazuly kompozíciói esetében nedves porcelánfelületre szitázott képei, fotói, rajzai együtt hajlanak az anyaggal kidomborítva mélységet, magasságot. „A képalkotás eszközeivel, szürreális képzettársítások révén, sajátos formavilágot jelenít meg, amely egyszerre tükrözi az ipari világ csodáját, rendjét, zűrzavarát és az emberi miszticizmust, ...

Október 4-e Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentjének emléknapja, 1931 óta pedig az állatok világnapja is. A globális esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a vad- és háziállatok védelmére, valamint az ember és az állat közötti felelős kapcsolatra. A világnap minden évben lehetőséget ad a közösségeknek arra, hogy gondoljanak a körülöttük élő állatokra, a biodiverzitás megőrzésének jelentőségére és a fenntartható együttélés fontosságára. Ehhez a kedvelt világnaphoz kapcsolódva ebben a blogbejegyzésben a paraszti állattartással kapcsolatosan villantunk fel néhány rövid gondolatot.

Az állat, vagyis a jószág a parasztgazdaságban komplex szerepet töltött be: elsősorban igaerő , azontúl élelmiszer ...

Schrammel Imre, Szombathelyen született Kossuth-díjas keramikusművész 1958-ban nősült, felesége Tábori Gabriella textiltervező, aki Ikerváron született 1931. március 26-án. Házasságukból egy gyermek született: Zoltán (1961), aki a szombathelyi Éva-malomban helyet kapott Schrammel-gyűjtemény építészeti terveinek megalkotója.
Gabriella Kőszegen érettségizett 1950-ben. 1950–55-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola textil szakos hallgatója volt, majd a főiskola és az Iparművészeti Vállalat közös üzemeltetésű szövöttanyag-stúdiójában tervezett. Innen ment nyugdíjba 1987-ben.

Tábori Gabriella portréja. Fotó: Fneisz József

Munkásságának fő vonala a lakástextil-tervek, melyek - saját bevallása szerint - aktív korszakában az ...

S zuppán Irén nyomott és festett textiltervezőként kezdte pályáját, miután Schubert Ernő és Molnár Béla tanároknál 1952-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán. De már nagyon korán megfogalmazódott benne, hogy valami mással is szeretne foglalkozni. Az ősi, XVII. századi távol-keleti technikában az "ikatban" találta meg művészi kifejezésmódját. Ebben a technikában alkotott közel ötven éven keresztül. Ezt művelte nagy szaktudással, szívvel és kitartó hűséggel hosszú éveken át egyedüliként Magyarországon. Az ikat technika definíciója talán úgy fogalmazható meg a legegyszerűbben, hogy fordítottja a falikárpit-szövés technikájának, ahol az egyszínű felvetőszálak szolgálnak alapot, melyben a mintát, a mondanivalót a ...

A történelmi Magyarország területén számos búcsújáróhely megtalálható. Ezek olyan szakrális színterek, ahová az egészséges és a beteg ember egyaránt ellátogat, elzarándokol a meggyógyulásért vagy a hálaadás miatt.
A „ jámborság útja, de közben a különböző falubeliek úgy összekeveredhetnek, hogy még a zászlaikat is eltörik egymáson ” – fogalmazta meg az 1940-es évek elején Vajkai Aurél.
Minden búcsújáróhely sajátos hagyományokat hordoz, hiszen legenda, jelenés vagy történet kapcsolódik az ott található Mária-szoborhoz vagy Mária-képhez. A búcsúhelyre érkező zarándokok különböző tárgyakat hagynak ott és hoznak el, amelyek között szerepelhet értéktelen rongydarab, drága ékszer vagy akár egy fogadalmi tárgy, ...

A kígyómotívum talán az egyik legősibb és egyben legellentmondásosabb jelkép a vallástörténeti szimbolikát tekintve. Az ősi, egyiptomi ábrázolásokon kobrákat találunk a fáraók homlokán, valamint magáén, Osiris istenén is, amelyre az Iseum állandó kiállításának leletei között is bőven akad példa. Ezt a szimbólumot Ureusz kígyónak nevezzük és amellett, hogy nagyon erőteljes bajelhárító szerepet tulajdonítottak neki, a fáraók homlokán megjelenő kobra egyszerre fogható fel az isteni tudás földivé válásának jelképeként is (Sosztarits Ottó szóbeli közlése, 2025), hiszen – adottságainál fogva – a kígyó érintkezik legszorosabban a földdel.

Osiris isten szobra. Budapest, Nemzeti Múzeum. Jelenleg: Iseum Savariense ...

„Keskeny nyak, elbillent fej, tapadt haj,
fehér orcán az utolsó váltság ólom-pénze,
száj-rés, besüppedt szem körül
az érzékek hült ráncvetése,
letiport akantusz ágboga,
elrobogott paripák nyoma.”

Weöres Sándor: Hetedik szimfónia
Mária mennybemenetele ( Édesanyám emlékének ) (1952) 

Balkáni v. magyar medveköröm (Acanthus longifolius), Bánság, [1840 k.]; dr. Sadler József professzor ajándéka [Szenczy Imrének]; Savaria Múzeum herbáriuma (fénykép: Erdő Ádám)

A medveköröm vagy akantusz ( Acanthus ) a medvekörömfélék (akantuszfélék) családjának (Acanthaceae) névadó, óvilági trópusi/szubtrópusi elterjedésű növénynemzetsége, mintegy 30 fajjal. Főként lágyszárú növények, de cserjék is akadnak köztük, mint ...