A Szombathelyi Képtárban megrendezésre kerülő kiállítás már régóta dédelgetett álmunk, hiszen itt van Magyarország legnagyobb kortárs textilgyűjteménye és Ardai Ildikó az a művész, aki a legtöbb textilbiennálén és textiltriennálén vett részt városunkban. Említésre méltó az a tény is, hogy a Szombathelyi Képtár rendelkezik a legtöbb Ardai-művel hazánkban, ezért is oly nagy a jelentősége annak, hogy egy retrospektiv kiállítás keretében bemutathatjuk alkotói pályáját, mintegy 900 négyzetméteren. 

Ardai Ildikó a főiskola befejezésének pillanatától kezdve szoros kapcsolatot tart a népművészet és az iparművészet között. Az 1970-es években Erdélyben tett látogatásakor fedezte fel a székely „festékes” ...

A jáki Szent György-templom régészeti feltárása több évig tartott. Ennek eredményeként 2019. november 13-án a 994. sír 3-as számú mellékleteként, női cipőmaradványok kerültek napvilágra, eléggé rossz állapotban. A restaurátorműhelybe sajnos majdnem teljesen kiszáradt állapotban kerültek.

Ez azért lényeges, mert a darabok annak köszönhetően maradtak meg, hogy a földbe kerülés óta nedves közeg vette körül, ebből adódóan arra kell törekedni, hogy a leletek ne veszítsék el nedvességtartalmukat, mert megvetemedhetnek, törékennyé, illetve helyreállíthatatlanná válhatnak. Első feladat az „in situ” (eredeti helyzetben) kiemelt lelet megtisztítása volt a földtől és a már elkorhadt menthetetlen bőrmaradványoktól.

...

A jáki Szent György-templom és Szent Jakab-kápolna környezetének turisztikai célú fejlesztéséhez kapcsolódó régészeti szakfelügyeleti munkálatok I. üteme 2022. augusztus 17. és december 14. között zajlott. Ezen időszak folyamán több középkori települési jelenséget, valamint az egykori templomkörüli temető újabb 62 temetkezését (komplett, vagy bolygatott vázak) tártuk fel.  A sírok zöme (48 darab) a terület egy viszonylag kis részletén, a templomdomb északnyugati meredélyén, közvetlenül a nyugat-északnyugati temetőfal mellett, a település felé bekötő lépcsősor megújítása miatt, valamint az újonnan kialakításra kerülő lombkorona-sétány számára ásott alapárkokban került elő.

1. ábra: Pestiskereszt, Ják– Bencés ...

A Leányvásár című 2013-ban készült kőcserép alkotás a Schrammel életmű állandó kiállításában, annak Épületelemek című tematikus egységében található. Ez az egység egyrészt körüljárja azt az alapvetést, hogy építészet és szobrászat egymás szerves részei, mondhatnánk: kéz a kézben járnak, másrészt hogy az ember és az általa létrehozott épített környezet hatnak egymásra, alakítják egymást. Ennek a témakörnek mindezen túlmutató tartalmi jelentéshordozását a művész személyes magyarázata teszi teljessé:

“...Érdekelt az építészeti rész... Minket nem csak a környezeti nyomás alakít, hanem a saját magunk építette környezet nyomása... Az ember mint fajta, saját maga építette környezet nélkül nem képes a ...

A savariai Iseum állandó kiállításának kicsi, de szemrevaló részét képezik az Iseum-körzetben napvilágot látott üvegleletek. A szentély területéről és közvetlen környezetéből közel 1500 tétel tartozik az üveg és kvarckerámia (elterjedt nevén üvegpaszta) tárgyak csoportjába. Funkció alapján megkülönböztethetők asztali edények, tárolásra- és szállításra használt üvegek, ékszerek és viseleti tárgyak, valamint egyéb eszközök pl. játékkorong és ablaküveg.

Az iseumi üvegleletek nemcsak a terület szentély időszakához köthetőek. A legkorábbi példányok a Kr. u. 1. század közepén itt  élt római lakosság tárgyi emlékei, míg a legkésőbbi, 4. századi üvegtárgyak (pl. karperecek) a szentély bezárását és ...

J.D.Salinger 1951-ben megjelent műve a Zabhegyező a kamaszkori lázadás regénye. Főszereplője nem találja helyét a világban, nem tud, nem akar abba beilleszkedni. Megosztó regény, melyet több országban betiltottak, több országban tanítanak. Számos nyelvre fordították, több mint 65 millió példányban adták el világszerte. Kultuszát legendák övezik: John Lennon gyilkosa is a Zabhegyezőt olvasva várta be az őt elfogó rendőröket.
A mű eredeti címe Rozsban a fogó. A magyar fordítás a Zabhegyező címet szólás-mondásunk alapján kapta, annak ismeretében értelmezhető.
Kukutyinba zabot hegyezni…

Mit is jelent a szólás?
Kukutyin az valahol nagyon messze van, a zabhegyezés meg értelmetlen, haszontalan tevékenység, és zabszem csúcsai már ...

Számos élőlény ivari hormonrendszerének működése, szaporodási ciklusa szorosan kötődik a megvilágítás hosszához. A hatás talán a madaraknál legfeltűnőbb, akiknek tavasszal, a nappalok hosszabbodásával megpezsdül a vére, revírt foglalnak, melynek határát minden módon próbálják megvédeni a szomszédos fajtársaktól. Ha kell, az erőszaktól sem riadnak vissza, de az nem feltétlen közvetlen testi érintkezésben nyilvánul meg. Az énekesmaradarak ( Passeriformes ) fajai sem riadnak vissza egy kis „csőrváltástól”, csipkelődéstől, de a sérülések elkerülése érdekében többnyire verbális hadviselést folytatnak, s énekléssel hirdetik a megszerzett terület haszonélvezeti jogát. Közben mohával, fűfélékkel és apró ágakkal teli ...

Az 1960-as évek Magyarországán a művészi és a dekoratív textil, továbbá korábbi századok falikárpit kultusza és műfaja értelmét vesztette. A textil megítélése másodlagossá vált, lakásdíszként vagy középületek utólagos reprezentatív tárgyaként alkalmazták. Az évtized végén, 1968 körül egy korábban nem tapasztalt fejlődés figyelhető meg. A változáshoz egy új generációra, a textil értelmezésének és alkalmazásának új lehetőségei, valamint a gazdasági és a kultúrpolitikai környezet változására volt szükség. [1]

Ardai Ildikó: Robbanás, 1980

A korszakban feltörekvő generációhoz hozzátartozott az 1942-ben született Ardai Ildikó is. Főiskolás korában a Finnországban tett tanulmányútjának hatására, Ardai ...

Az élénk színekkel, mozgalmas jelenetekkel, csendéletekkel, építészeti elemek ábrázolásával készült római-kori falfestések gyakori díszítőelemei voltak a kiemelt társadalmi szerepet betöltő személyek otthonainak. A császári palotákat, tehetősebb polgárok házait ékesítő vakolat azonban mára – néhány kivételes esetet leszámítva – nem maradt meg az épület falán, leggyakrabban az épületet másodlagosan használók maguk verték le és a padlózatba döngölték – mint esetünkben, ahol egy késői terrazzo padló alapozásaként elterítve, illetve falkiszedésekből kerültek elő a töredékek. A pannóniai falfestmények szinte mindegyikének rekonstrukciója tehát hosszadalmas, precíz feltárást, kutatást, restaurálást igényel.

A 20. századi népi építészeti vizsgálatok során a nyugat-dunántúli háztípus meghatározására vonatkozó egyik legfontosabb hivatkozás Pável Ágostonnak az 1936-ban közölt Őrségi képek  című írása, ami a saját szerkesztésű folyóiratában, a Vasi Szemlében jelent meg. Ennek a közlésnek az alapja egy 1935 nagyhetén, nagycsütörtöktől nagyszombatig (április 18–20.) megtett gyűjtőút volt. Pável, a szombathelyi „múzeum őr” , Gönyey Sándort kísérte, aki a budapesti Néprajzi Múzeumtól érkezett Vas vármegyébe fényképes és tárgyi gyűjtésre. A három napos közös gyalogút a szentgotthárdi vasútállomásról indulva a Rábakethely (ma Szentgotthárd része) – Máriaújfalu (ma Szentgotthárd része) – Farkasfa – Kondorfa – ...