múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2025. máj 19.

Savaria keleti temetőjének újabb részlete és Sextus Iulius Tertinius sírköve

írta: Savaria MHV Múzeum
Savaria keleti temetőjének újabb részlete és Sextus Iulius Tertinius sírköve

Szombathelyen, a Szent Márton u. 71. (6603 hrsz.) szám alatti ingatlanon lakóépület építése kapcsán végeztünk régészeti megfigyelést, majd feltárást 2024 októberében és novemberében. Az építési terület Szombathely egyik egyedileg védett, rendkívül intenzív és gazdag régészeti lelőhelyén található, ahol a korábbi feltárások Savaria keleti, késő római kori, valamint a honfoglaláskor soros temetőjének több száz sírját hozták felszínre. 1_page-0001.jpg1. ábra: Szombathely, Savaria keleti temetője. Összesítő helyszínrajz M 1:100 (Rajz: Seres Viktor)

2024-ben összesen 66 sír került feltárásra (1. ábra), melyek egy részét a késő római korra (4-5. század), másik csoportjukat a honfoglalás korra (10-11. század) kelteztük. A sírok ...

Tovább Szólj hozzá

2025. máj 08.

Szaruból sótartó?

írta: Savaria MHV Múzeum
Szaruból sótartó?

Magyarország vidékein az állattartás és a hozzákapcsolt pásztorkodási életforma eltérő jegyeket hordozott. A pásztorok az emberi közösségektől távol, szabadabb életet éltek, így szembesültek a magánnyal, a természet közelségével, a pusztai élet kényelmetlenségével, valamint az időjárási körülmények sokszínűségével. Az elmúlt évszázadokban a pásztori közösségekben kialakult az egymás közötti érintkezés, a megszólítás, a hit- és a szokásvilág, a viselet, illetve az állatokhoz való viszonyulás, gondozás sajátos formája. Értelemszerűen a juhász a juhászokkal, a kanász a kanászokkal, míg a gulyás a gulyásokkal tartotta a kapcsolatot, ami baráti vagy rokoni kapcsolatot is jelenthetett. 

A dunántúli területeken, ...

Tovább Szólj hozzá

2025. ápr 29.

A Schrammel-gyűjtemény

írta: Savaria MHV Múzeum
A Schrammel-gyűjtemény

Az 1933-ban Szombathelyen született Schrammel Imre, Kossuth -díjas, világhírű szobrász-keramikus művész a 2021-ben megnyílt Schrammel-gyűjtemény létrejöttével tért vissza várusunkba, gyökereihez. Mindennek okairól és történetéről a művész maga így mesél: “ 1990 után érett meg bennem az elhatározás, hogy munkáim ne szóródjanak szét a galériás világban, ahol akkorra már sikeres voltam. Arra gondoltam, valahol együtt tartom és fiam majd megőrzi. Ekkor,  - 2009. június 22. - kerestek meg Vas megyéből és felajánlották, hogy biztosítanak helyiséget, ha életművemet a megyének adom. Megörültem az ajánlatnak és igent mondtam. ...Vas megyéhez a szívem húzott, a Rába menti táj, amelynek befolyása munkáimra meghatározó! És amely ...

Tovább Szólj hozzá

2025. ápr 22.

Instrumenta sacra – Egy szentély felszerelése

írta: Savaria MHV Múzeum
Instrumenta sacra – Egy szentély felszerelése

dsc_0167.JPG

Ha meg akarjuk vizsgálni azt, hogy a savariai Isis-szentély milyen kultikus felszereléssel rendelkezett a római korban három nyomon indulhatunk el. Elolvashatjuk az ókori írók témába vágó műveit, valamint azokat a kőbe vésett feliratokat, melyek az Isis-kultuszhoz kötődnek. Alaposan szemügyre vehetjük az ókorból ránk maradt képi forrásokat, falfestményeket és domborműveket. Végül megvizsgálhatjuk a régészeti leleteket, melyek sokszor eredeti kontextusukból kiszakítva maradnak ránk.

Az írott források közül érdemes kiemelni a Kr. u. 2. században élt Apuleius Metamorphoses (Az aranyszamár) című művét, melyben az író, a főszereplőn keresztül, beszámol az Isis-kultuszban szerzett élményeiről. Ezenkívül Plutarchos De Iside et ...

Tovább Szólj hozzá

2025. ápr 14.

Az európai porcelán születése

írta: Savaria MHV Múzeum
Az európai porcelán születése

A porcelántárgyak szépsége, fehér színe, vékony, áttetsző fala évszázadok óta rabul ejt mindenkit, bármely földrészen éljen. A Tang-dinasztia idején (7-10. század) megszületett első porcelánedények titkát hiába kutatták utazók és kereskedők, azt nem fedték fel a távol-keleti mesterek.
Európába a 13. századtól kerültek be porcelánedények, figurák, kezdetben diplomáciai ajándékként, később főúri megrendelésre. A porcelán rendkívül drága portéka volt: csak arannyal és ezüsttel lehetett fizetni érte, hosszú és kockázatos úton került az uralkodói udvarokba. A fényűzést, a gazdagságot, a hatalmat szimbolizáló porcelángyűjtemények már a 15. századtól kialakultak kontinensünkön.
A porcelán előállítására a 9. ...

Tovább Szólj hozzá

2025. ápr 10.

A költészet napjára

írta: Savaria MHV Múzeum
A költészet napjára

fh_451vagott.jpgGazdag Erzsi, Csorba Győző József Attila-díjas költők, Galsai Pongrác József Attila-díjas író és írótársuk a mecseki kiránduláson (Ltsz.: FH.451.)

Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját, ezen a napon különös figyelmet szentelünk a poézisnek, annak hatásának, szerepének a kultúrában és a társadalomban. A költészet olyan kreatív kifejezésforma, amely más művészeti ágakhoz képest sajátos szépséggel és ritmussal dolgozik. Már az első mondókákkal a költészetet szívjuk magunkba, a versecskék tanítják a nyelvünk helyes használatát, a bennük rejlő ritmus és zene segíti az agy fejlődését, a közös mondókázás erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, és rajtuk keresztül ismerkedünk először a kultúránkkal ...

Tovább Szólj hozzá

2025. ápr 01.

Háború és propaganda, avagy hadijelvények római pénzeken

írta: Savaria MHV Múzeum
Háború és propaganda, avagy hadijelvények római pénzeken

A római pénzverés és pénzforgalom emlékei nagy mennyiségben ismertek az ókori Savaria területéről. A pénzek általában elrejtett kincsleletek részeként, építési áldozati felajánlásként, vagy a hétköznapi élet során elveszített érmek formájában kerülnek elő. Az Iseum területén, és annak közvetlen környezetében talált több, mint 2000 db római pénz csak egy kis hányada a teljes savariai anyagnak, de ebben is találunk különleges darabokat.

A római birodalom forgalomban lévő váltópénzei a kereskedelem révén bárkihez eljuthattak, ezért az uralkodók a lehetőséget kihasználva, az újonnan kibocsátott érmek hátlapján adták tudtul a legfontosabb aktuális híreket a birodalom polgárai számára. Ez a szokás végig kísérte a ...

Tovább Szólj hozzá

2025. már 25.

Egy különleges üvegnegatív nyomában: a nagycsákányi leány- és legényviseletek fényképe

írta: Savaria MHV Múzeum
Egy különleges üvegnegatív nyomában: a nagycsákányi leány- és legényviseletek fényképe

A szombathelyi Savaria Múzeum jelenleg több mint 65.000 tételes néprajzi témájú fotógyűjteményének különleges darabjai a fennmaradt régi üvegnegatívok, amelyek közül is kiemelkedő fotótörténeti jelentőségű a 1171. leltári számon nyilvántartott, tényleges mérete szerint 8,5 x 12 cm-es üveglemez. (1. kép)

01_3.jpg1. A szombathelyi Savaria Múzeum néprajzi fényképgyűjteményében lévő
„Nagycsákányi népviselet” meghatározású üvegnegatív (8,5 x 12 cm)

A már a 20. század első évtizedeiben is néprajzi fotóanyagot gyűjtő Vasvármegyei Múzeumnak (a mai Savaria Múzeum jogelődjének) az 1945 előtti, a második világháborút átvészelt vegyes (néprajzi, természetrajzi, várostörténeti, történeti) fotográfiáit először Dömötör ...

Tovább Szólj hozzá

2025. már 05.

Borsits Mária emlékkönyve az 1940-es évekből

írta: Savaria MHV Múzeum
Borsits Mária emlékkönyve az 1940-es évekből

Az első ismert emlékkönyvek a XVI. századból származnak. Az emlékkönyv Európa-szerte ismert latin megnevezése az album amicorum, amely kifejezés már a XIII. századi szótárakban is előfordult. Ebből az időszakból viszont emlékkönyveket még nem ismerünk. Egyes kutatók a szóösszetétel e korai előfordulása alapján az antik barátságkultusz középkori továbbélését látják bizonyítottnak. Elképzelésük szerint a kolostorokban élő barátok úgynevezett imatestvériség intézménye tarthatta fenn a barátság írott formában való megörökítésének szokását. A XVI. századból fennmaradt első ismert emlékkönyvek peregrinációs albumok voltak. A század első felében jelent meg az Európa egyetemeit járó peregrinus diákok körében. Az ...

Tovább Szólj hozzá

2025. feb 19.

Emberfeletti erő a zongoránál

írta: Savaria MHV Múzeum
Emberfeletti erő a zongoránál

Bartók Béla második szombathelyi hangversenyének 85. évfordulójára

A vasi megyeszékhelyen két alkalommal: 1934. március 18-án és 1940. március 2-án adott hangversenyt Bartók Béla. Mindkét koncertet Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete rendezte.
A 20. század első felében Szombathely jelentős komolyzenei központ volt. A zenei műveltség terjesztésében, a komolyzene népszerűsítésében nem kis szerepet vállalt a Kultúregyesület Zenei Szakosztálya, amelynek fúvósokkal kiegészített vonós zenekara 1934-ben együtt muzsikált Bartók Bélával.

bartok-szeminarium_1978-plakat_02.jpg

Az 1930-as évek második felében súlyos anyagi és személyi jellegű gondok támadtak a Kultúregyesület háza táján. Az 1937-től bekövetkezett átmeneti belső válság ellenére számos nagy sikerű, magas színvonalú produkció valósult meg a zenei ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása