2016. november 17-én Kollarits Kornél, Pusztacsó polgármestere egy faragott római követ hozott be a Savaria Múzeumba. A szántás közben előkerült faragvány lelőhelyének közelében fut a Borostyánkő út Savaria (Szombathely) és Scarbantia (Sopron) közötti szakasza. Az egykori út kavicsos felszíne helyenként még ma is jól látható a felszínen. Az előkerülési helytől nem messze található egy római útállomás is, amelynek maradványait egy közös magyar-osztrák kutatás azonosította 2010-ben.

A faragvány egy sírkő vagy sírépítmény része volt. Szélein két, egymásnak háttal fekvő, előrenéző oroszlán látható, amelyeket egy emberfej választ el egymástól. A szintén előrenéző arcot hosszú haj és szakáll keretezi. A fej két ...

A régészeti gyűjtemény gyarapodásának ritkább, de nagyon örömteli módja az, amikor ajándékba kapunk régészeti korú tárgyakat. Idén nyáron, Szombathely északi részén egy magánház telkén terepet rendeztek, melynek során kerámiatárgyak: fazekak, lábasok, pipák és kályhacsempék töredékei kerültek elő. A leleteket Udvardi Gergely 3. osztályos tanuló ajándékozta a Savaria Múzeumnak.

A kerámiatöredékek között római kori díszkerámia darabjait és egyszerűbb szürke fazéktöredékeket is találtunk, többségük azonban késő középkori volt. A tárgyak közül a kályhacsempék datálhatóak pontosabban; az egyik zöld mázas darab egy madár kiterjesztett szárnyának részletét ábrázolja, amelyben az avatott szem rögtön felfedezi az ...

Az 1818-ban írásba foglalt első magyar tájmonográfiában az Őrség vidéke kapcsán így fogalmaz Zakál György: „a’ ketske tsötsü a’ Sz. Mártony szöllö, a’ mely késön erö fanyar”. Az októbertől érő kecskecsöcsű csemegeszőlőfajta ma is közismert. Képszerű elnevezése egyfajta metaforikus terminus, utalva a szőlőszemek alakjára, mivel bogyói nagyok, hosszúkásak, két végük elhegyesedő. Magyarországon a fehér, fekete és piros kecskecsöcsű szinte minden borvidéken ismert volt még a közelmúltban is, a 19. század végi filoxéravészt megelőzően nagy mennyiségben termett szerte a Kárpát-medence szőlőhegyein. Elterjedése szerint vélhetően még a rómaiak hozhatták ezt a fajtát Pannóniába a dél-európai, mediterrán ...

A régi gyümölcsök hazája főként Nyugat-Ázsia, s a legnemesebb gyümölcsfajták is onnan kerültek Európába. A körte (Pyrus communis) valószínűleg Kisázsiából származó egyik fajtája a ’Téli Kármán-körte’.  Kármán egy török népcsoport és város neve Törökországban. A török időkben a Balkán-félszigeten át hazánkba is eljutottak ipari és kertészeti termékeik. E fajta azonban már a római időkben is bekerülhetett Pannóniába. Régi gyümölcsészek (pomológusok) szerint Márton püspök is kedvelhette, hiszen vitt belőle magával Sabariából, amikor 374-ben megválasztották Tours püspökének. Franciaországban jutott belőle Rémy érseknek is, aki ezt a finom körtét a jó keresztény (bon chrétien) Clovis királynak ajánlotta. ...

„Azután gondoljátok meg, hogy se nem vettek, se nem arattok, Isten mégis gondoskodik rólatok.” Gyakran eszembe jutnak e szavak az Assisi Szent Ferencnek tulajdonított prédikációból. Valóban ily gondtalan, irigylésre méltó lenne a madarak vagy bármely más élőlény élete? Mennyire naiv ez a gondolat? Az éltető környezet minden esetre már nem olyan, mint a 13. században. Számok futnak a WORLDOMETERS soraiban (http://www.worldometers.info/hu/ 2016.09.30. 11.10). Idei erdőveszteség (hektár) 3 895 551, idei talajerózió általi földveszteség (ha) 5 244 465, idei CO2 kibocsátás (tonna) 28 066 148 217, idei sivatagosodás (hektár) 8 988 824, idei mérgező ipari vegyianyag-kibocsátás levegőnkbe, földünkbe, vizünkbe (tonna) 7 335 164, és a többi. Az ...

Örömmel tapasztaltuk az éves állományvédelmi helyszínbejáráson, hogy Pankaszon sikerült felújítani az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteményét! Összesen mintegy 500 darab használati tárgyat állítottak ki, Pankasz, Kisrákos, Viszák, Nagyrákos, Szatta és Szaknyér községekből. A gyűjtemény létrejötte Kováts Béla címzetes iskolaigazgató munkájának, szervezésének köszönhető. A tárgyakat 1984-ben egy olyan épületbe gyűjtötték össze, amely száz évvel korábban iskolának épült, később kocsmaként funkcionált. Sajnos az évek során az épület egyre rosszabb állapotba került. A beázások, a nedves falak, a rovar kártevők a tárgyakat sem kímélték. Szerencsére a település a múltja értékeinek tekinti ezeket a ma már ...

Van egy időpont a naptárban, amely a törökök szempontjából egyfajta szerencsenapnak is mondható: augusztus 29-e. Ez a nap I. (Nagy) Szulejmán (1520-1566) idejétől játszik fontos szerepet történelmünkben. A hódító szultán életében 7 hadjáratot vezetett a Magyar Királyság területére (1521, 1526, 1529, 1532, 1541, 1543, 1566), és ezekben többször is előkerült az a bizonyos augusztus 29.

Azt már iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy ha az Oszmán Birodalom hódító háborúra indult, akkor a hadjáratot nem lehetett megkezdeni a téli és a nyári félévet elválasztó Hizir Iljász napjánál (április 23.) előbb. A hadműveletek befejezésének idejét az oszmán katonai hagyomány többé-kevésbé rögzítette október 26-ban. Ez volt Kászim ...

A szombathelyi Markusovszky Kórház Csecsemő- és Gyermekosztályán a figyelmes szemlélő egy „mesefára” bukkan, amelynek lombját a beteg gyermekek gyógyulására adományozók nevei színesítik. A levelek közt a 900 év emberiességének szimbólumát jelentő nyolcágú máltai kereszt is meghúzódik, amely Erdődy Ilona grófnő és férje, Alexander Mensdorff-Pouilly gróf nemes ajándékát jelképezi. Szomszédságában egy grandiózus márványtábla emlékezik a grófnő második világháború idején végzett önkéntes műtősasszisztensi szolgálatára. Figyelmes gesztusok, ám mégis halovány nyomok monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődy Ilona fordulatokban gazdag életére vonatkozólag. Hosszas történeti kutatásaim során nyomába eredtem, hogy ...

Az Iseum Savariense „Szent Márton és Pannónia” című időszaki kiállításának egyik legizgalmasabb folyamata megtalálni és felismerni azokat az ókori ábrázolásokat, szimbólumokat, amelyek a későbbi kereszténységben visszaköszönnek. Ennek legszebb és leglátványosabb példája Bellerophon, a görög-római mitológia egyik legnagyobb hőse. A Poseidon isten és egy halandó asszony, Eurymoné gyermekeként született hérosz leggyakrabban ábrázolt hőstette a szönyeteg Chimaera legyőzése volt. Az oroszlánfejű, vadkecsketestű, kígyófarkú szörnyet Bellerophon Pegasuson, a szárnyas lovon ülve döfi le lándzsájával. A képi ábrázolásban nem nehéz felismerni Szent György sárkányt legyőző alakját, akinek népszerűsége a mai napig tart. ...

„Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül” (Máté 6:28-29) – szól az egyik legismertebb, virágokkal kapcsolatos igehely a Bibliában, amely számos, egy-egy apostolhoz vagy más szenthez kapcsolódó növényt említ. Ugyanakkor nemcsak a Szentírás, de a világ különböző részein olykor a népnyelv is összekapcsolt egy-egy kedvelt virágot az általa imádott szent emberrel. Ferenc pápa földrészén, Dél-Amerikában él a liliomok rokonságába tartozó inkaliliom (Alstroemeria) nemzetség. Ennek egyik, Peru, Chile és Argentína területén őshonos – Alstroemeria ligtu nevű – faját nevezik Szent Márton-virágnak. ...