A kvarc az egyik leggyakoribb ásványunk. Kvarcból áll a puszták, a sivatagok, a tavak, s részben a tengerek homokja, a folyóágyak kavicsa és a homokkő is. Bármerre tekintünk környezetünkben, biztosan jelen van a kvarc. Ha máshol nem, a kvarcóránkban.

A kvarc szilícium-dioxid, képlete SiO ₂ . Ezt az egyszerű formulát azonban csak az 1860-as években sikerült megnyugtatóan tisztázni. A kvarcnak nemcsak a képlete, de a szerkezete is egyszerű: minden szilíciumatomot négy, tőle egyforma távolságban elhelyezkedő oxigénatom vesz körül. Vagyis minden szilíciumatom egy tetraéder közepén üldögél, amelynek minden csúcsán egy oxigénatom foglal helyet. Az így kialakuló szerkezet igen stabil, ezért nem véletlen, hogy a kvarc meglehetősen kemény.

74 éve, a második világháború végéhez közeledve, 1945. március 4-én az amerikai légierő súlyos bombatámadást hajtott végre Szombathely ellen. A várost és a szombathelyi püspökséget helyrehozhatatlan károk érték. 4471 lakóházból 3575 megsérült, elpusztult a városháza, találatot kapott a székesegyház és a püspöki palota is.

A szombathelyi székesegyház építését 1791-ben kezdték meg Melchior Hefele építész tervei alapján, az alapkövet augusztus 29-én tette le Szily János püspök. A szobrászati díszítések elkészítésére a püspök 1795-ben Philipp Jakob Prokopp szobrászművésszel kötött szerződést. Ebből kiindulva az ő műhelyének terméke lehet az az angyal- vagy puttószobor, amely az eredeti későbarokk ...

Ferenczy Béni (Szentendre 1890 - Budapest 1967) művész családból származott, apja Ferenczy Károly festő, a nagybányai művésztelep vezető egyénisége volt, ikertestvére Ferenczy Noémi kiemelkedő kárpitművész, a kortárs magyar gobelin megújítója, míg Valér bátyja elismert festőművész.

Ferenczy Béni 1890. június 18-án Szentendrén látta meg a napvilágot. 1907-től Nagybányán Iványi-Grünwald Bélánál és Réti Istvánnál, majd Firenzében, a Müncheni Akadémián és Párizsban tanult. 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság kulturális tevékenységében, majd annak bukás után Romániába, Csehszlovákiába, és Bécsbe volt kénytelen emigrálni. 1923-24-ben Berlinben élt. 1932-ben Moszkvába ment, 1935-től újra Bécsben és Budapesten ...

A türelemüveg a XVI. század óta ismert Európa nagy részén. Magyarországon a XVIII. századtól lett kedvelt dekorációja a parasztházaknak. A faragványokat egy palack belsejében – művészi módon és irreverzibilisen bezárva – helyezik el. A kiválasztott üveg olyan akadályt jelent az alkotónak, amelynek legyőzéséhez nagy ügyesség szükséges.

Dr. Smidt Lajos múzeumalapító, sebész főorvos ifjúkori gyűjtésének egyik darabja ez a Felvidékről származó türelemüveg. A szűknyakú üvegpalackban elhelyezett, fából készült türelemmunkát feltehetően az üreg belsejében állították és ragasztották össze apró elemekből, csipesz, fapálcika és drótkampó segítségével. A tárgy teste fúvott üvegből készült és dugóval ...

A kitüntető díjat Gothard Jenő kapta 1888-ban. Az érem előlapján Luis Jacques Mandé Daguerre-nek, a fotográfia atyjának arcképe látható születésének és halálának dátumával. A hátlapján olajággal keretezve Eugen v[on]. Gothard Hereny felirat olvasható, körben pedig magának a díjnak az elnevezése, Ehrenpreis des Club der Amateur-Photographen, Wien. Az élen olvasható a dátum, 1888.

Az érmet Heinrich Jauner (1833-1912) készítette, aki az 1870-es évek eleje óta Bécsben bírósági gravírozóként dolgozott, és emléktárgyak gyártására specializálódott.

Két évtizeddel a fotográfia születése után, 1861-ben megalakult a Bécsi Fotográfiai Társaság. A társaságon belül – hogy speciális igényeiket kielégíthessék – az ...

Polgár Rózsa 1967-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán szövött kárpit és gobelin szakon. 1968-1970 között több európai országban megfordult tanulmányi úton. Pályafutása kezdetén selyemfestéssel, valamint színházi tervező munkával foglalkozott. A selyemfestés megtanította a drapériaábrázolás minden fortélyára, tapasztalatait később a gobelin műfajában alkalmazta. Első munkái közül a „Katonatakaró” című a legjelentősebb, mely egy II. világháborús, szürke katonatakarót tett meg a több rétegű emlékezés motívumának. A félig feltekert nemzeti színű sávval díszített takaró a golyó ütötte lyukkal, emléket állít a magyar katonáknak, polgári áldozatoknak, s egyben színével, egyszerűségével beszédes ...

Ártó szándékú varázslások elhárítására a rómaiak amuletteket használtak, amelyek a testen, kivált nyakban vagy gyűrűként hordva viselőjük mágikus védelmét látták el.

A változatos kivitelű és megjelenésű varázstárgyak között különös helyet foglalnak el a néhány centiméter hosszú, hengeres vagy szögletes hasáb alakú üreges tárgyak, a kapszulák. A főként nemesfémből készült, nyakláncra fűzött tárgyak gyakran papiruszra, ritkábban textilre írt varázsszöveget tartalmaztak, ezek azonban ritkán élték túl a földben eltöltött évszázadokat.

Aquincum (ma Óbuda) környéki római temetőkből viszonylag nagy számban kerültek napvilágra a fenti tárgytípusba tartozó leletek. Ezek közül is figyelemre méltó az itt ...

90 éve, 1929. január 13-án született Szombathelyen Nagy Marianna (Bagdi Lajosné) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok műkorcsolyázó, edző.

A Hollán Ernő utcában nőtt fel, édesanyja jóvoltából már kisgyermekként megismerkedett a korcsolyázással. Bátyjával, Nagy Lászlóval együtt gyakorolták a különböző figurákat, már első versenyüket megnyerték.

Marianna gyerekkorában a család többször költözött. Bár már a Haladás színeiben is vett részt versenyeken, vidékbajnokságokon, a második világháború befejezését követően Budapesten kezdett el rendszeresen edzeni, fővárosi klubok igazolt műkorcsolyázójaként. 1946-tól állandó résztvevője volt a magyar bajnokságnak, a következő évtől pedig 12 éven át a válogatottban ...

A 2000-es évektől meginduló nagyberuházások, autópálya-építések és infrastruktúra-fejlesztések a hazai régészetet is fellendítették. Ezek az építkezések gyakran érintették elődeink elpusztult településeit, temetőit, amiket a régészek feltártak, hogy átadhassák helyüket a fejlődésnek. Ez történt Hegyfalun is, ahol „Európa vasemberei”, a kelták egy temetőjét rejtette a föld. Ők az őskor utolsó időszakában, a vaskorban és az ókorban éltek Közép-Európában. A régészeti és római írott források alapján törzsi szervezetben éltek, amelyben a harcosok kiemelt szerepet kaptak. Ezt mutatják a sírokban talált férfiak erőteljes, jól fejlett csontjai, és a gazdag mellékletek. Habár a temető sírjait kifosztották, így is ...

Székesfehérváron, a József Attila Gimnáziumban érettségiztem 1974-ben. A jó nevű gimnáziumot az egykori ciszter gimnáziumból hozták létre, amely gondos gazdaként őrizte és használta fel az oktatásban a szertárakban megbújó kincseket. Kémia szakra jártam és szertárosként a legnagyobb öröm volt felfedezni a hatalmas, üvegezett szekrényekben, míves üvegekben tárolt vegyszereket, az első találkozáskor még ismeretlen rendeltetésű üvegedényeket, palackokat, berendezéseket. Szerencsére, a biológia-szertárba is bejárásom volt, hiszen ott is szertáros lehettem. Talán ott, a rendben sorakozó preparátumokon keresztül szerettem meg igazán a rendszertant, és ott fogalmazódhatott meg bennem, hogy egyszer természettudományi múzeumban fogok ...