Az Iseum Savariense „Szent Márton és Pannónia” című időszaki kiállításának egyik legizgalmasabb folyamata megtalálni és felismerni azokat az ókori ábrázolásokat, szimbólumokat, amelyek a későbbi kereszténységben visszaköszönnek. Ennek legszebb és leglátványosabb példája Bellerophon, a görög-római mitológia egyik legnagyobb hőse. A Poseidon isten és egy halandó asszony, Eurymoné gyermekeként született hérosz leggyakrabban ábrázolt hőstette a szönyeteg Chimaera legyőzése volt. Az oroszlánfejű, vadkecsketestű, kígyófarkú szörnyet Bellerophon Pegasuson, a szárnyas lovon ülve döfi le lándzsájával. A képi ábrázolásban nem nehéz felismerni Szent György sárkányt legyőző alakját, akinek népszerűsége a mai napig tart. ...

„Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül” (Máté 6:28-29) – szól az egyik legismertebb, virágokkal kapcsolatos igehely a Bibliában, amely számos, egy-egy apostolhoz vagy más szenthez kapcsolódó növényt említ. Ugyanakkor nemcsak a Szentírás, de a világ különböző részein olykor a népnyelv is összekapcsolt egy-egy kedvelt virágot az általa imádott szent emberrel. Ferenc pápa földrészén, Dél-Amerikában él a liliomok rokonságába tartozó inkaliliom (Alstroemeria) nemzetség. Ennek egyik, Peru, Chile és Argentína területén őshonos – Alstroemeria ligtu nevű – faját nevezik Szent Márton-virágnak. ...

Nina Simon amerikai muzeológus kiváló teoretikusa, sőt megvalósítója a kortárs közösségek bevonásán alapuló múzeumi működés módszertanának, ha minden igaz, talán most éppen Kaliforniában, Santa Cruzban. A múzeumok és kiállításaik dinamizálását a  szociális tárgy  (social object) fogalmán keresztül gondolom egy kicsit saját gyakorlattal - mintegy stílszerűen - megvilágítani. Ami röviden a lényeg, hogy vannak olyan tárgyak, amelyek közös(ségi) élmények alapjai lehetnek, mégpedig úgy, hogy olyan tartalmakat hordoznak, amik körül beszélgetés alakulhat ki. Ez a múzeumi térben olyan dolgokat jelent, amelyek mintegy „önmaguktól” képesek beindítani a látogatók közötti, vagy a látogatók és a muzeológusok, ...

A MA kiállításra való készüléskor szükségszerű volt, hogy Kassák képzőművészetével is foglalkozzak. Mindez nem volt ellenemre, ugyanakkor bizonytalanságot is éreztem. Én pont azokat a jelenségeket kutattam, amelyek az avantgárd 1920-as évekbeli hanyatlásával kapcsolatosak. Ezen belül is a figuratív ábrázolások új irányzatai érdekeltek. Az én világomhoz képest Kassák húszas évekbeli kompozíciói túl sterilnek tűntek De. Természetes, hogy az ember ízlése folytán azt keresi másban, ami esetleg nincs is benne, de talán mégis…

A kapaszkodót az jelentette, hogy akkoriban készültek Kassák ú.n. „számozott versei”. Milyen képi világ jelenik meg ezekben? Lehetséges, hogy Kassák képzelete színesebb és gazdagabb volt, mint a ...

Nem maradt el a magyar siker a közelmúltban Łodz-ban rendezett textiltriennálén. A Szombathelyi Képtár kiállításairól jól ismert kárpitművész, Fóris Katalin „Elhallgattatott emlékek” című alkotását a nemzetközi zsűri Különdíjjal jutalmazta.

Szombathely 1970 óta rendez textilbiennálékat, 2000-től pedig textiltriennálékat. A közel ötven éves múltra visszatekintő rendezvénysorozatunk szinte egyedülálló a világon. A Lousanne-ban, Londonban és Kioto-ban annak idején szervezett hasonló kiállítások sajnos ma már nem léteznek. Egyedül Lengyelországban, Łódz-ban van még olyan nagyszabású nemzetközi sorozat – textiltriennálé – mely a textiles szakmának időről időre bemutatkozási és megmérettetési lehetőséget ...

A legizgalmasabb dolgok közé tartozik valamit találni. Valami értékeset, ritkát, érdekeset. Tudni, hogy mi van a lábunk alatt, ahogy járunk-kelünk városainkban, kirándulunk erdőn-mezőn vagy felkapaszkodunk a környező hegyekre. Régi épületek falai, temető, mozaik, kincsek. Néha „csak” cserépdarabok, régi edények töredékei, néha olvashatatlanná korrodált pénzérmék vagy régi emberek csontjai. Hogy hogyan találják meg ezeket a régészek? Honnan tudják, hogy hol vannak, miért és hogyan ássák ki? Mi lesz a leletek későbbi sorsa? Hova kerülnek, hogyan tisztítják, ragasztják, egészítik ki és helyezik el a tárgyakat és hogyan lesz a régiségből tudomány? Mindezek kiderülnek a Régészet Napján, május 27-én a Vasi Múzeumi ...