A 2000-es évektől meginduló nagyberuházások, autópálya-építések és infrastruktúra-fejlesztések a hazai régészetet is fellendítették. Ezek az építkezések gyakran érintették elődeink elpusztult településeit, temetőit, amiket a régészek feltártak, hogy átadhassák helyüket a fejlődésnek. Ez történt Hegyfalun is, ahol „Európa vasemberei”, a kelták egy temetőjét rejtette a föld. Ők az őskor utolsó időszakában, a vaskorban és az ókorban éltek Közép-Európában. A régészeti és római írott források alapján törzsi szervezetben éltek, amelyben a harcosok kiemelt szerepet kaptak. Ezt mutatják a sírokban talált férfiak erőteljes, jól fejlett csontjai, és a gazdag mellékletek. Habár a temető sírjait kifosztották, így is ...

Székesfehérváron, a József Attila Gimnáziumban érettségiztem 1974-ben. A jó nevű gimnáziumot az egykori ciszter gimnáziumból hozták létre, amely gondos gazdaként őrizte és használta fel az oktatásban a szertárakban megbújó kincseket. Kémia szakra jártam és szertárosként a legnagyobb öröm volt felfedezni a hatalmas, üvegezett szekrényekben, míves üvegekben tárolt vegyszereket, az első találkozáskor még ismeretlen rendeltetésű üvegedényeket, palackokat, berendezéseket. Szerencsére, a biológia-szertárba is bejárásom volt, hiszen ott is szertáros lehettem. Talán ott, a rendben sorakozó preparátumokon keresztül szerettem meg igazán a rendszertant, és ott fogalmazódhatott meg bennem, hogy egyszer természettudományi múzeumban fogok ...

2016. november 17-én Kollarits Kornél, Pusztacsó polgármestere egy faragott római követ hozott be a Savaria Múzeumba. A szántás közben előkerült faragvány lelőhelyének közelében fut a Borostyánkő út Savaria (Szombathely) és Scarbantia (Sopron) közötti szakasza. Az egykori út kavicsos felszíne helyenként még ma is jól látható a felszínen. Az előkerülési helytől nem messze található egy római útállomás is, amelynek maradványait egy közös magyar-osztrák kutatás azonosította 2010-ben.

A faragvány egy sírkő vagy sírépítmény része volt. Szélein két, egymásnak háttal fekvő, előrenéző oroszlán látható, amelyeket egy emberfej választ el egymástól. A szintén előrenéző arcot hosszú haj és szakáll keretezi. A fej két ...

A régészeti gyűjtemény gyarapodásának ritkább, de nagyon örömteli módja az, amikor ajándékba kapunk régészeti korú tárgyakat. Idén nyáron, Szombathely északi részén egy magánház telkén terepet rendeztek, melynek során kerámiatárgyak: fazekak, lábasok, pipák és kályhacsempék töredékei kerültek elő. A leleteket Udvardi Gergely 3. osztályos tanuló ajándékozta a Savaria Múzeumnak.

A kerámiatöredékek között római kori díszkerámia darabjait és egyszerűbb szürke fazéktöredékeket is találtunk, többségük azonban késő középkori volt. A tárgyak közül a kályhacsempék datálhatóak pontosabban; az egyik zöld mázas darab egy madár kiterjesztett szárnyának részletét ábrázolja, amelyben az avatott szem rögtön felfedezi az ...

Az 1818-ban írásba foglalt első magyar tájmonográfiában az Őrség vidéke kapcsán így fogalmaz Zakál György: „a’ ketske tsötsü a’ Sz. Mártony szöllö, a’ mely késön erö fanyar”. Az októbertől érő kecskecsöcsű csemegeszőlőfajta ma is közismert. Képszerű elnevezése egyfajta metaforikus terminus, utalva a szőlőszemek alakjára, mivel bogyói nagyok, hosszúkásak, két végük elhegyesedő. Magyarországon a fehér, fekete és piros kecskecsöcsű szinte minden borvidéken ismert volt még a közelmúltban is, a 19. század végi filoxéravészt megelőzően nagy mennyiségben termett szerte a Kárpát-medence szőlőhegyein. Elterjedése szerint vélhetően még a rómaiak hozhatták ezt a fajtát Pannóniába a dél-európai, mediterrán ...

A régi gyümölcsök hazája főként Nyugat-Ázsia, s a legnemesebb gyümölcsfajták is onnan kerültek Európába. A körte (Pyrus communis) valószínűleg Kisázsiából származó egyik fajtája a ’Téli Kármán-körte’.  Kármán egy török népcsoport és város neve Törökországban. A török időkben a Balkán-félszigeten át hazánkba is eljutottak ipari és kertészeti termékeik. E fajta azonban már a római időkben is bekerülhetett Pannóniába. Régi gyümölcsészek (pomológusok) szerint Márton püspök is kedvelhette, hiszen vitt belőle magával Sabariából, amikor 374-ben megválasztották Tours püspökének. Franciaországban jutott belőle Rémy érseknek is, aki ezt a finom körtét a jó keresztény (bon chrétien) Clovis királynak ajánlotta. ...

„Azután gondoljátok meg, hogy se nem vettek, se nem arattok, Isten mégis gondoskodik rólatok.” Gyakran eszembe jutnak e szavak az Assisi Szent Ferencnek tulajdonított prédikációból. Valóban ily gondtalan, irigylésre méltó lenne a madarak vagy bármely más élőlény élete? Mennyire naiv ez a gondolat? Az éltető környezet minden esetre már nem olyan, mint a 13. században. Számok futnak a WORLDOMETERS soraiban (http://www.worldometers.info/hu/ 2016.09.30. 11.10). Idei erdőveszteség (hektár) 3 895 551, idei talajerózió általi földveszteség (ha) 5 244 465, idei CO2 kibocsátás (tonna) 28 066 148 217, idei sivatagosodás (hektár) 8 988 824, idei mérgező ipari vegyianyag-kibocsátás levegőnkbe, földünkbe, vizünkbe (tonna) 7 335 164, és a többi. Az ...

Örömmel tapasztaltuk az éves állományvédelmi helyszínbejáráson, hogy Pankaszon sikerült felújítani az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteményét! Összesen mintegy 500 darab használati tárgyat állítottak ki, Pankasz, Kisrákos, Viszák, Nagyrákos, Szatta és Szaknyér községekből. A gyűjtemény létrejötte Kováts Béla címzetes iskolaigazgató munkájának, szervezésének köszönhető. A tárgyakat 1984-ben egy olyan épületbe gyűjtötték össze, amely száz évvel korábban iskolának épült, később kocsmaként funkcionált. Sajnos az évek során az épület egyre rosszabb állapotba került. A beázások, a nedves falak, a rovar kártevők a tárgyakat sem kímélték. Szerencsére a település a múltja értékeinek tekinti ezeket a ma már ...

Van egy időpont a naptárban, amely a törökök szempontjából egyfajta szerencsenapnak is mondható: augusztus 29-e. Ez a nap I. (Nagy) Szulejmán (1520-1566) idejétől játszik fontos szerepet történelmünkben. A hódító szultán életében 7 hadjáratot vezetett a Magyar Királyság területére (1521, 1526, 1529, 1532, 1541, 1543, 1566), és ezekben többször is előkerült az a bizonyos augusztus 29.

Azt már iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy ha az Oszmán Birodalom hódító háborúra indult, akkor a hadjáratot nem lehetett megkezdeni a téli és a nyári félévet elválasztó Hizir Iljász napjánál (április 23.) előbb. A hadműveletek befejezésének idejét az oszmán katonai hagyomány többé-kevésbé rögzítette október 26-ban. Ez volt Kászim ...

A szombathelyi Markusovszky Kórház Csecsemő- és Gyermekosztályán a figyelmes szemlélő egy „mesefára” bukkan, amelynek lombját a beteg gyermekek gyógyulására adományozók nevei színesítik. A levelek közt a 900 év emberiességének szimbólumát jelentő nyolcágú máltai kereszt is meghúzódik, amely Erdődy Ilona grófnő és férje, Alexander Mensdorff-Pouilly gróf nemes ajándékát jelképezi. Szomszédságában egy grandiózus márványtábla emlékezik a grófnő második világháború idején végzett önkéntes műtősasszisztensi szolgálatára. Figyelmes gesztusok, ám mégis halovány nyomok monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődy Ilona fordulatokban gazdag életére vonatkozólag. Hosszas történeti kutatásaim során nyomába eredtem, hogy ...