A Szombathelyi Képtár Törzsanyagraktárának 30/A rácsán sárga festmény dereng a félhomályban. Tájkép ez, Kóka Ferenc festőművész különös víziója. A sárga égbolt előtt furcsa táj tűnik fel, a horizontális sávok pedig kincseket rejtenek.

Romtöredékek, épületdarabkák, természet-szilánkok, törésvonalak és vízszintes karcolások fekszenek egymáson. A látszólagos összevisszaság felett mégis, mintha nyugalom lebegne. Az álomszerű tájkép szétszórt szilánkjai mögött pedig felsejlik egy egész életút.

Kóka Ferenc idén lenne kilencven éves. Az angyalföldi gyermekévek után komoly művészek adták az ifjú Kóka kezébe az ecsetet. Bernáth Aurél tanítványai közé tartozott, de nem csak a tanár, az osztálytársak is komoly hatással voltak rá. Nem akármilyen osztályközösség az, amely tagjai között tudhatja Lakner Lászlót, Gyémánt Lászlót, Veress Sándor Lászlót!

Ha pedig a művész stílusára hatással lévő személyeket listázzuk, Max Ernst neve is lehagyhatatlan róla. Az általa képviselt szürrealizmus igencsak nagy hatást gyakorolt Kóka Ferenc művészetére, az álomszerűséggel ötvözött realizmus pedig hamarosan új stílusban nyerte el végső formáját.

Szürnaturalizmus.

Így határozták meg a hatvanas években szárnyra kelő új irányzatot, melynek legfontosabb képviselője a sárga tájképet is alkotó Kóka Ferenc, és ékes példája a Képtár gyűjteményében szereplő, 1979-ben alkotott Táj is.

A Szentendrei Művésztelepen élő és alkotó festő tájképei mellett versekkel és társadalmi problémákkal foglalkozott. Pilinszky Jánoshoz személyes barátság fűzte, számos alkotását inspirálták a költő művei, míg más képeivel háborúról, útkereső ifjúságról, békéről, elmúlásról mesélt.

1992-ben nekilátott később utolsónak bizonyuló, nagyszabású tervéhez. Csáji Attilával közösen megpróbálták újjászervezni a ’45-ben elfojtott Szinyei képzőművészeti egyesületet. Munkája gyümölcsének valódi beérését már nem érhette meg, 1997-ben autóbaleset vetett véget az életének.

A sárga égbolt alatt nyugodt alkony lebeg, s lassan alászáll az alant elterülő romokra, töredékekre, emlékekre és álmokra. A félbetört életút új értelmezést ad a szürnaturalista tájképnek. A lassan érkező sárga éjszaka egy kilencven éve született festőművész terveire, álmaira és emlékére száll alá.

Király Márton
művészettörténész
Szombathelyi Képtár