A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak, akik a 17. század folyamán hivatásos katonai renddé alakultak. Az erdélyi fejedelmek fokozatosan telepítették le őket, községeik különböző kiváltságokat (hajdúszabadságot) kaptak. Településeik önálló közigazgatási egységet (Hajdúkerület) alkottak Magyarországon belül, mely különállásuk egészen az 1876-os megyerendezésig megmaradt.

A 18. századtól a magyaros egyenruhájú megyei vagy városi altisztet, törvényszolgát, illetve nemesúr egyenruhás szolgáját (pl. hintókísérőjét) szintén hajdúnak nevezték. A 20. században a magasabb rangú tisztviselők mellett altisztként szolgálatot teljesítő megyei és városi hajdúk a városi vagy megyei rendelkezések „végrehajtó közegeként” működtek, illetve reprezentációs funkciót töltöttek be. Egyenruhájuknak a hajdúk egykori, 17–18. századi díszes öltözete szolgált mintául.

Szombathely város egyik utolsó hajdúja Csonka István, a 2021-ben 100 évesen elhunyt Csonka Ernő festőművész édesapja volt, akinek két fényképe és tarsolya is a Smidt Múzeum gyűjteményét gyarapítja. A tarsoly a bordó színű díszegyenruha tartozéka volt, mindkét felén Szombathely város címerével, mely jól kivehető az 1930-as években készült két fényképeken. Az egyiken Csonka a városi tisztviselők körében látható, a másik pedig egy színezett portréfotó, melyen teljes díszegyenruhában, karddal és első világháborús kitüntetéseivel áll modellt.

Csonka István 1891. május 27-én született Salfán (ma Salköveskút) Csonka Mihály uradalmi kocsis fiaként. A világháború kitörésekor vonult be a cs. és kir. 83. gyalogezredhez, majd önként jelentkezett harctéri szolgálatra. A fronton háromszor is megsebesült, mely eredményeképpen 1915-ben 25%-os rokkantként az egészségügyi osztaghoz került. Harctéri szolgálataiért többször is kitüntették, melyek a hajdúegyenruháján is jól kivehetők: a Károly Csapatkeresztet és a Sebesülési Emlékérmét még a háború alatt szerezte, később pedig megkapta az 1929-ben alapított Magyar Háborús Emlékérmet is.

Csonka a világháború után egy évet szolgált a nemzeti hadseregben. Az 1920-as években urasági inasként, gyógyszertári alkalmazottként is dolgozott, végül az 1930-as években az egyik utolsó városi hajdúként lépett önkormányzati szolgálatba. Első házasságát még 1917-ben kötötte: Tóth Máriától három gyermeke született (köztük Csonka Ernő). Felesége 1958-ben hunyt el, melyet követően az özvegy ismét megházasodott és 1959-ben elvette Hegedűs Erzsébetet. Csonka István 1972. január 21-én hunyt el Szombathelyen. 

Tangl Balázs
történész muzeológus
Smidt Múzeum

Források:

Doromby József: A volt cs. és kir. 83-as és 106-os gyalogezredek története és emlékkönyve. Budapest, 1934. 347. p.

Kunics Zsuzsa: A nagykanizsai városi hajdú öltözetének részei: zubbonya, csákója, tarsolya és tölténytáskája. (http://tgym.hu/index.php/muzeumtortenet/a-honap-mutargya/135-2018/oktober/383-a-nagykanizsai-varosi-hajdu-oltozetenek-reszei-zubbonya-csakoja-tarsolya-es-toltenytaskaja)

Anyakönyvi bejegyzések