2019. ápr 01.

Ez az egyik legrégebbi koronaábrázolás

írta: Savaria MHV Múzeum
Ez az egyik legrégebbi koronaábrázolás

„Országtábla”, azaz a Szent Korona és az ország tartománycímerei

Ez a ritka és érdekes festmény az 1670-es években készült, mindössze öt hasonló kép ismert (Budapesten egy, Trencsénben kettő és Kőszegen egy). A sötétbarna háttérből emelkedik ki szalagokkal átfont babérkoszorúban a magyar korona a Magyar Királyság tartományainak címereivel.

emlekkep_a_magyar_korona_visszakerulesere_f_87_34.jpg

A korona körül ívesen körbe fut a nagybetűs felirat: „DEVS CVSTODIAT (T)E AB OMNI MALO” (Az Úr óvjon Téged minden rossztól.) A korona körül a Magyar Királyság tartományainak címere, feliratai az óramutató járásával egyező sorrendben: „REGNI HVNGARIÆ, DALMATIÆ, CROATIÆ, CVMANIÆ, LODOMERIÆ, BVLGARIÆ, BOSNÆ, GALLCIÆ [!], SERVIÆ, SLAVONIÆ.”

A festmény a korona viszontagságos 17. századi történetéhez kapcsolódik. A korona csüngői közötti latin szöveg leírja a korona útját 1608 júniusától 1621-ig: a bécsi béke értelmében a koronát Magyarországon kellett őrizni, ezért Bécsből Pozsonyba vitték. A következő négy év nehéz időszak volt a korona számára, Bethlen Gábor hadjárata miatt Pozsonyból előbb Zólyomba, majd Kassára, Eperjesre és Ecsedre vitték. 1622-ben Trencsénből Sopronba szállították, majd innen került vissza Pozsonyba.

A kép alsó részén a keretezett táblán a latin hexameterbe szedett felirat a korona vándorlását meséli el, Révay Péter koronaőr (1608-1622), illetve titkára Hrabéczy Dániel tollából.

A festmény jelentőségét az adja, hogy a legkorábbi koronaábrázolások közé tartozik, és a 17. század utolsó harmadában emléket állít a magyar korona hazatérésének. A mű egykor a Batthyány családé volt, a németújvári várban őrizték. Nem tudjuk, hogyan került a 19. század végén Vas vármegye levéltárába. Innen később a múzeumba, majd a Szombathelyi Képtár gyűjteményébe jutott.

A képet többször kiállították Szombathelyen és Budapesten.

 

Zsámbéky Monika
művészettörténész
Szombathelyi Képtár

 

Szólj hozzá