Mielőtt bárki bármi furára gondolna, megnyugtatom, nálunk sincsenek a spájzban bogarak a befőttesüvegekben. Csak a garázsban vannak, és ott is ritkán.
2010-ben újra Iránban jártam rovarokat gyűjteni. Ha képzeletben négy részre osztjuk az országot, a jobb alsó negyedet leszámítva szinte mindenfelé megfordultunk, a Perzsa-öböltől a nagy sivatagokon át az Iránra oly jellemző magashegységekig.
Iránról jobbára kopár kősivatagok jutnak az eszünkbe, ezért én is meglepődtem, amikor gyűjtőtársaim zöldellő erdőségekről beszéltek a Kaszpi-tenger partján, a Lúdas Matyi meséjébe illő faóriásokkal. Az erdők az északról érkező nedves légtömegeknek köszönhetően alakultak ki egy keskeny sávban a tengerpart mentén.
Iráni expedíciónk utolsó gyűjtőhelye a Mazandaran tartományban fekvő Nur Forest Park volt (1. ábra). Nevéhez illően igazi őserdő, kedvelt turisztikai célpontja nemcsak a helyieknek, de az országba érkező külföldieknek is. A park egy része védett, de nagyobb területei szabadon látogathatók.

1. ábra. A Kaszpi-tenger déli partvidékét keskeny sávban hatalmas erdőségek övezik. A piros petty jelzi a Nur Forest Parkot, 2010-es expedíciónk utolsó gyűjtőhelyét

A Nur Forest Park látványa mesébe illő. Már közel egy hónapja gyűjtöttünk az országban, főleg a magashegységekben és a közöttük elterülő sivatagos medencékben. Utazásunk meghatározó színvilága a sárga, az okker, a vörös és a barna számtalan árnyalata volt, aminek egyhangúságát csak a magashegyi rétek tavaszi virágpompája törte meg. Fákat jobbára a településeken, az öntözött területeken és a vízfolyások mentén láttunk, de erdőt szinte alig. Rá kellett jönnöm, hogy mennyire hiányzott a szememnek az itthon oly megszokott erdők látványa. Ezért is vártam annyira, hogy végre erdőségben is gyűjtettünk…
A tengerpartot kísérő erdőket a gesztenyelevelű tölgy (Quercus castaneifolia) összefüggő állománya alkotta (2. ábra), amit a keleti bükk (Fagus orientalis), a kaszpi nyár (Populus caspica), a perzsa juharfa (Acer velutinum) és a kaukázusi szárnyasdió (Pterocarya fraxinifolia) idős egyedei színesítettek. A Nur Forest Park hatalmas famatuzsálemei méltók hírükre és igaz rájuk a mondás, hogy a fák állva halnak meg (3. ábra), mert a park területén napjainkban már nincs erdőművelés.

2. ábra. A gesztenyelevelű tölgy (Quercus castaneifolia) összefüggő erdőséget alkot a Kaszpi-tenger déli partvidékén. Miután számos korhadó tölgytörzset szétbontottunk, öröm volt szusszanni egyet a 30 fokos hőségben

3. ábra. Haácz Tamás a gesztenyelevelű tölgy (Quercus castaneifolia) lábon korhadó egyedét vizsgálja. A holt fa nagyon fontos szerepet tölt be az erdők életében. Gombafajok tucatjai vesznek részt a holt faanyag lebontásában, ugyanakkor ez elhalt fát számos rovar is fogyasztja. Őket összefoglalóan szaproxilofágoknak nevezzük

A lábon száradó, vagy már kidőlt és korhadásnak indult faóriások minden bogarász szívét megdobogtatják. Ha jó időben érkezünk, bábbölcsőben pihenő cincéreket, szarvasbogarakat, orrszarvúbogarakat, pattanóbogarakat és megannyi ritkaságot fejthetünk ki az ujjnyi járatokkal átszőtt fából.
Az erdő eldugott szegleteiben, távol a turistautaktól korhadó fatörzsek hevertek a földön. (Az utak mentén a hétvégi piknikek során a kirándulók eltüzelik a kidőlt vagy kiszáradt fákat.) Hatalmas lelkesedéssel álltunk neki a bontásnak. Mivel repülőgéppel érkeztünk az országba, csak egy-egy kisfejsze, vagy kalapács volt nálunk, de az elkorhadt fa szinte szétmállott a kezünk között. A hatalmas járatok gazdag zsákmányt sejtettek (4. ábra). Nem is csalódtunk… 

4. ábra. Expedíciós társam, Székely Kálmán ígéretes zsákmányt kínáló fatörzs bontását kezdi meg. A korhadt fát szinte kézzel is szét tudtuk fejteni, mert a lárvajáratok keresztbe kasul átszőtték

Ujjnyi vastag cincérlárvák, azaz pondrók (5. ábra), lemezescsápú bogarak lárvái, vagyis pajorok (6. ábra) kerültek gyűjtőüvegünkbe. A bogarak szempontjából korán érkeztünk. A lárvák méretéből sejtettük, hogy fejlődésük vége felé járnak, azaz bábozódás előtt állnak, így remény volt rá, hogy ha sikerül épségben hazajuttatnunk őket, méretes cincérek, szarvasbogarakat és orrszarvúbogarakat tudunk kinevelni. De hogyan vigyük haza őket?

5. ábra. Cincérlárvák, vagyis pondrók kerültek elő a korhadt fából

6. ábra. Orrszarvúbogár pajorja

Itthon ez könnyű feladat. A rovarász jó csomó korhadó ágat, törzset cipel haza, azt egy jól záródó, de levegős, szúnyoghálóval borított ún. nevelőketrecbe rakja, esetenként megnedvesíti a fákat és vár. Előbb-utóbb a fában táplálkozó rovarlárvák bebábozódnak, majd kikelnek, és könnyű összefogdosni őket. Persze mindehhez türelem is kell, mert néha évek is eltelnek, amíg egy-egy lárva befejezi fejlődését.
A trópusokról hazahozott szobrokból, faragványokból hasonló módon kelhetnek ki cincérek, nem kis riadalmat és fejtörést okozva a pedáns háziasszonynak.
Iráni utunk során azonban más volt a helyzet. Könnyű volt eldobált kartondobozokat találni, amikből este a táborhelyen kicsiny, háromszög alakú hasábokat készítettem. A hasáb belsejét megtöltöttem az erdőben gyűjtött korhadékkal, mindegyikbe egy-egy lárva került, majd mindkét végét lezártam, és egy dobozba, nedves korhadék közé helyeztem őket. Mintegy harminc ilyen „kapszulába” zárt lárva várta a hazautat.
A repülés szerencsére zökkenőmentesen zajlott, simán átjutottunk a vámon, és a gyűjtés után hat nappal kíváncsian vártam, hány lárva élte túl a szállítást.
Amikor itthon kibontottam a dobozt, a látvány elkeserítő volt. A lárvák erős rágóikkal kiszabadították magukat a papírkapszulából, és komoly sérüléseket okoztak egymásnak. Ezek a példányok rövidesen el is pusztultak. Számos egyed a kapszulában döglött meg. Legnagyobb örömömre azonban hét cincérlárva és nyolc pajor túlélte az utat. Felcsillant a remény, hogy ezeket talán sikerül kinevelni.
Gyorsan tölgyfűrészport kerítettem, azt elkevertem a hazahozott korhadékkal és befőttesüvegekbe töltöttem, majd mindegyik lárva bekerült a maga tüllel lefedett üvegébe. Végül tizenöt üveg sorakozott a garázs hűvösében az egyik polcon. Néha megnedvesítettem a fűrészport, és türelmesen vártam, mikor jelenik meg az első bogár a fűrészpor tetején.

(Folytatjuk.)

Dr. Vig Károly
entomológus
Savaria Múzeum