A római pénzverés és pénzforgalom emlékei nagy mennyiségben ismertek az ókori Savaria területéről. A pénzek általában elrejtett kincsleletek részeként, építési áldozati felajánlásként, vagy a hétköznapi élet során elveszített érmek formájában kerülnek elő. Az Iseum területén, és annak közvetlen környezetében talált több, mint 2000 db római pénz csak egy kis hányada a teljes savariai anyagnak, de ebben is találunk különleges darabokat.

A római birodalom forgalomban lévő váltópénzei a kereskedelem révén bárkihez eljuthattak, ezért az uralkodók a lehetőséget kihasználva, az újonnan kibocsátott érmek hátlapján adták tudtul a legfontosabb aktuális híreket a birodalom polgárai számára. Ez a szokás végig kísérte a teljes császárkor időszakát.

A római birodalom erejét és hatalmát a hadsereg, Róma legiói biztosították. A hosszú évszázadokon át tartó háborúskodások során a birodalom területének kiterjesztésében a jól szervezett hadseregnek elsődleges szerep jutott. A katonai győzelmek, a sikeres hadjáratok vagy egy új provincia megszervezése kiemelten fontos eseményeknek számítottak. A császárkor kezdetén a birodalom vezetői, a forgalomba hozott veretek hátlapjain a korábbi hagyományokat követve képi üzeneteket közvetítettek a lakosság számára. A hétköznapi ember a pénzérmék előlapjairól ismerhette meg az új császárt, illetve családtagjait. Az érmek hátlapján fontos, a birodalom egészét érintő események, közügyeket befolyásoló rendelkezések, középítkezések is megjelentek. Erre talán az egyik legjobb példa Rómában a Kr.u. 80-ban a Colosseum átadására Titus császár által kibocsátott veret.

A Colosseum Titus császár (kr.u 79-81) sestertiusán https://ancientnumis.substack.com/p/architectural-types

A köz javát szolgáló „nagyberuházás” Ostia kikötőjének bővítése is megjelent az éremverésben Nero császár uralkodása idején. A kikötő megépítése lehetővé tette többek között az Egyiptomból érkező gabona biztonságosabb kirakodását.

Ostia kikötője Nero (Kr.u. 54-68) császár sestertiusán https://www.britishmuseum.org/collection/object/C_R-6445

Abban az esetben amikor a hadsereggel kapcsolatos volt a közölt információ, mindig annak szimbólumait láthatjuk az érmeken. Ezek a hadijelvények legtöbbször az uralkodóval, és katonákkal együtt ábrázolva változatos formában jelentek meg. Legfontosabb közülük a római legiók védőisntenségét és annak szimbolumát a sast ábrázoló aquila.

 Az aquila

Marius haderőreformját (Kr.e. 107) követően minden római legiónak egységesen ez az arany vagy aranyozott ezüst sas, az aquila lett a legfontosabb hadijelvénye. Vallásos tisztelet övezte, jelenlétében esküdtek fel a katonák, elvesztése óriási szégyen volt, több esetben csak az adott katonai alakulat megsemmisülésekor került ellenséges kézbe.

Az imago a római hadseregben a hatalmon lévő császár hordozható aranyozott képmása volt, a legfőbb hatalommal felruházott személy, az imperátor jelenlétét szimbolizálta.

Az imago és hordozója az imaginifer

A vexillum a mai zászlók ősének tekinthető, szövet anyagú szögletes hadijelvény, katonai alegységek, elkülönített csapattestek is használták.

Vexillum Victoria istennő ábrázolásával
https://en.wikipedia.org/wiki/Vexillum#/media/File:Vexillum-Pushkin_Museum_of_Fine_Arts.png

A signum. A legiók minden egyes centuriája rendelkezett egy ilyen lándzsahegyben végződő, phalerákkal díszített hadijelvénnyel. Léteztek feltartott kéz alakban végződő signumok is, ezek a két centuriát magukba foglaló csapategységek a manipulusok jelvényei voltak.

 
Signum és hordozója a signifer

A draco egy sárkányfejben végződő lovassági hadijelvény melyet csak a kr.u. II. századtól vettek át a keleti sztyeppei népektől a rómaiak. A Kr.u. IV. századra már  a katonai vonatkozása mellett hatalmi jelvényként is használták.

Draconarius lóháton

A labarum a Kr.u. IV. században a Constantinusi fordulat után jelenik meg a hadsereg hadijelvényei között. Gyakorlatilag a vexillumokra és a signumokra is felkerültek keresztény szimbólumként Krisztus nevének kezdőbetűi a krisztogram.

Ókeresztény jelképek a hadizászlón és a pajzsokon a későrómai hadseregben

Az itt felsorolt hadijelvény típusok külön külön, de néha együtt is megjelentek a római pénzeken. Egy külön kategória az éremhátlapokon  győzelmi jelképként gyakran előforduló, a legyőzött ellenség fegyvereiből, hadijelvényeiből épített tropheum.

Az ellenségtől zsákmányolt fegyverekből épített tropheum DE GERMANIS körirattal Claudius denariusán.
Drusus emlékveret. Kr.u. 41-45. RIC.74.
https://www.lot-art.com/auction-lots/Ancients-Nero-Claudius-Drusus-38-9-BC-AR-denarius-19mm-384-gm-9h-NGC-AU-S-55-45/32021-ancient_nero-19.8.21-heritage

Már a császárkort megelőző időszakból is ismeretes a hadijelvények ábrázolása különböző pénzeken. Savariából az Iseum szomszédságából, az Éva-malom területéről került elő egy ritka, legiós denarius. Ezt Marcus Antonius triumvír (Kr.e. 43-30) bocsátotta ki Kr.e. 32-31 között a XIV. Gemina legio számára. Az érem hátlapján az alakulat hadijelvényei láthatóak.

Legiós denarius az Iseum szomszédságából. A hátlapján aquila két signum között (fotó: Vizi Péter)

A császárkorban a hadsereg vagy a testőrség támogatását is népszerűsítették pénzeiken az uralkodók. Caligula császár (Kr.u.37-41) sestertiusán jól látható a Rómában a császár beszédére felsorakozott katonák, pretoriánus főtisztek és jelvényhordozók csoportja, teljes fegyverzetben, kezükben az aquilaval. A veret Caligula uralkodásának első évében Kr.u. 37-ben készült. Caligula trónra lépését követően, hatalmát éppen a pretoriánus gárda támogatásával tudta megszilárdítani. A szenátus hatáskörébe tartozott a váltópénz verés joga, amit az érmeken az S C (senatus consultum) felirat jelzett. Fontos jelzés, hogy erről a veretről ez hiányzik, ami azt bizonyítja, hogy a császár a szenátust megkerülve, annak engedélye nélkül bocsátotta ki.

ADLOCVT. COH. - Adlocutio Cohortium, Caligula beszéde a pretoriánus cohorsokhoz RIC I 32; BMCRE 33-35; BN 45-46; Cohen 1.

Augustus uralkodása alatt történt a Varus-féle katasztrofális vereség, a Teutoburgi csata  (Kr.u.9), melynek során 3 teljes római legio, a XVII. a XVIII. és XIX. megsemmisült germán területen a mai Kalkriese környéki erdőkben. Az érzékeny veszteség miatt és az elvesztett hadijelvények visszaszerzésére Tiberius császár parancsára Germanicus bosszúhadjáratot vezetett a germán törzsek ellen. Kr.u. 16-ban a Weser menti csatában legyőzte őket. A hadjárat során sikeresen visszaszerezték a hadijelvényeket. Tiberus hazarendelte Germanicust és sikereit didalmenettel jutalmazta. Ezt láthatjuk a Caligula (Kr.u. 37-41) által édesapja emlékére kibocsátott emlékvereten. Az előlapon a triumfáló Germanicust, a hátlapon pedig hadvezérként a visszaszerzett hadijelvénnyel ábrázolva láthatjuk őt. Ebből a verettípusból az Iseum kronológiai vitrinjében is szerepel egy Savariában előkerült példány.

Egy fontos történelmi esemény, és katonai siker ábrázolása: Germanicus triumphusa, Caligula dupondiusán (a kép forrása: https://www.britishmuseum.org/collection/object/C_1853-0105-130)

Egy másik történelmi esemény egy különleges vereten: a Szombathely határában előkerült herényi kincsleletben is megtalálható ez a Claudius császár (Kr.u.41-54) által kibocsátott verettípus. Az aranypénz hátulján a pretorianus gárda (császári testőrség) tábora látható az aquilával, az Imper(ator) Recep(tus) „az uralkodó befogadtatott” felirattal. Az előző uralkodót Caligulát (Kr.u.37-41) a pretorianusok meggyilkolták, majd ezt követően Claudiust választották meg uralkodónak. Ez fontos történelmi pillanat volt, mert az augustusi hagyomány, az adoptációval hatalomra kerülés helyett az új császárt ténylegesen a testőrgárda  ruházta fel a hatalommal, elképesztő, fejenként 15000 sestertius „adomány” fejében.

Claudius aureusa, a hátlapon a pretoriánus gárda tábora alakulat hadijelvényével. https://en.numista.com/catalogue/pieces246921.html

Arra is van példa hogy egy uralkodó, jelen esetben Traianus (Kr.u.98-117) a császárkultuszt és egyben a birodalmi gondolatot erősíti az által, hogy a Divus (megistenült) Augustust (Kr.e.27-Kr.u. 14) a hadsereget erejét szimbolizáló hadijelvényekkel együtt ábrázolja ezen az aureuson. Trajanus a dákok elleni sikeres hadjáratok eredményeképpen egy új provinciát csatolt a római birodalomhoz. A katonai sikerek és a birodalom gyarapításának gondolata  együtt jelenik meg a birodalmi propagandában.

Trajanus aureusa, Augustus emlékveret, a hátlapján hadijelvényekkel.
https://www.biblicalarchaeology.org/wp-content/uploads/roman-gold-coin-trajanic.jpg

A császárkor hosszú évszázadai során a fent említett politikai események, nagyobb hadjáratok idején jelentek meg a pénzek hátlapjain hadsereggel kapcsolatos ábrázolások. A birodalom nyugalmasabb, békésebb  időszakaiban nem voltak hangsúlyosak ezek a képi üzenetek.

A Kr.u. 3. század zűrzavaros időszakát követően azonban felerősödik a hadsereg szerepeltetése az érmeken.

A Kr.u. 4. századot szinte végig kíséri az éremverésben a győzelmek, és a katonaság erejének folyamatos hangsúlyozása. Mindez érthető a korszak történelmének ismeretében, a birodalmat ért egyre gyakoribb külső támadások időszakában. Szinte folyamatos az éremverésben a Gloria Exercitus (a hadsereg dicsősége), a Gloria Romanorum (rómaiak dicsősége), és a különböző legyözött népcsoportok megjelenítése, Alamannia devicta,  Sarmatia Devicta köriratú érmeken. Az Iseum kronológiai vitrinjében ezekből a hátlapi típusokból is láthatunk több verziót.

 I.Constantinus (Kr.u. 306-337) pénzén a labarum és a draco hadijelvények együttes ábrázolása látható. https://es.numista.com/catalogue/pieces367479.html

 II.Constantius (Kr.u. 337-361) veretén a császár két labarumot tart,
a CONCORDIA MILITUM körirat a hadseregek egyetértését, egységét hirdeti.

Iovianus császár (Kr.u. 363-364) veretén a hadvezérként megjelenített császár egy hadijelvényt és Victoriolát a győzelem istennőjének kicsinyített szobrát tartja.

I.Constantinus (Kr.u. 306-337) veretén a Sarmatia devicta felirat megnevezi a legyőzött népcsoportot is.
Victoria istennő a kezében a győzelmi jelképekkel a megkötözött fogolyra tapos.

 Talán kettős győzelmet jelenít meg a megkötözött foglyok között ábrázolt Victoria, kezében koszorú és tropheum.
I. Constatinus (Kr.u. 306-337) solidusán. (fotó: Vizi Péter)

 Valens (Kr.u. 364-378) császár solidusán együttesen jelenik meg a labarum mint ókeresztény jelkép,
és a császár kezében a „pogány” Victoria, a győzelem istennője

Az egyre súlyosabb válságokat átélő birodalom utolsó időszakában az éremhátlapokon és más hivatalos ábrázolásokon a „hadijelvények árnyékában” az uralkodók neve mellett feltűnő sokasodó jelzők mintha ellensúlyozni próbálták volna a fájdalmas valóságot.

Már II. Constantius uralkodása idején (Kr. u. 337-361) megjelennek az eltúlzott jelzők: Semper Victor Augustus (az örökké győzedelmes uralkodó), a Triumphator invictus Augustus, (a legyőzhetetlen uralkodó) Perpetuo Augusto (örökös uralkodó). A lent látható diptichonon, a hadvezérként ábrázolt Honorius (Kr.u. 395-423) a Semper Augustus, az „örökös uralkodó” jelzőt kiérdemlő császár, egy labarumot tart a kezében melynek felirata „az örökké győzedelmes Krisztus nevében”. Honorius helyett ekkor ténylegesen már a vandál származású magister militum, Stilicho (Kr.u.359-408) irányította a széthulló birodalom nyugati felét.

A katonai szimbólumok, győzelmek ábrázolása a római éremverésben a legkésőbbi időkig megmaradt, de már valódi jelentéstartalom nélkül.

Honorius császár (Kr.u. 395-423) labarummal, győztes hadvezérként 
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Diptych_of_Honorius_%28body%29.jpg

Hódi Attila
segédmuzeológus
Iseum Savariense

Irodalom:

Kiss Péter: Pecunia Savariae – Savaria pénzei kamarakiállítás

https://ujkor.hu/content/a-romai-hadijelvenyek