2020. sze 28.

Szikrázó tehetségek

írta: Savaria MHV Múzeum
Szikrázó tehetségek

A római olimpia gyufásdoboz-sorozata

60 évvel ezelőtt, 1960 szeptemberében ért véget a római olimpia. Ennek apropóján mutatjuk be a Smidt Múzeum gyűjteményét képező, az esemény kapcsán készült gyufásdoboz-sorozatot.

gyufa.jpg

Magyarországon az 1950-es évek végén évente 450 millió doboz gyufa került forgalomba. Ebben az időszakban hatalmas népszerűségnek örvendett a gyufacímke-gyűjtési láz, ami a gyufásdobozok külalakjában is változást hozott. Azelőtt évekig 2-3 féle címkével borították a gyufaskatulyákat, 1960 környékére viszont már számos különböző címkével készültek. Gyárak, vállalatok rendeltek gyufáscímkéket tízmilliós nagyságrendben, termékeik népszerűsítésére, aktuális események megörökítésére. A címkéken szereplő rajzok változatos témái között a sport is megjelent.

skatulya_1.jpg

A XVII. nyári olimpiai játékokat 1960. augusztus 25. és szeptember 11. között rendezték meg Rómában. Néhány héttel az esemény előtt, az ötkarikás játékok tiszteletére került forgalomba egy sorszámozott címkékből álló, 18 darabos 40 filléres gyufásdoboz-sorozat, amely a római olimpia logója, fáklyája és stadionjai mellett a legeredményesebb magyar sportágakat is bemutatta.

A 35x50 mm-es címkékből álló sorozatot a budafoki gyufagyár gyártotta, az Országos Takarékpénztár mint a magyarországi szerencsejátékot szervező vállalat megrendelésére. A totónak 1947-es létrehozása óta ugyanis kimondott célja volt, hogy a sportfogadásból befolyó összegekből finanszírozzák az olimpiai játékokra való felkészülést és a részvételi költségeket. Így a római utazás anyagi feltételeit is a totó és az olimpiai sportalapból származó bevételek biztosították. Erre utal a sorozathoz tartozó gyufásdobozok alsó részén olvasható felirat: „Totó sportfogadással az Olimpiai magyar sikerekért.”

skatulya_3.jpg

A gyufásdobozokból sokféle színváltozat jelent meg, a Smidt Múzeum gyűjteményében találhatóak fehér papírra készültek, és barna-fekete színűek.

Az olimpián a magyar csapat – bár elmaradt az 1950-es évek sikerességétől, de így is – eredményesen teljesített: a magyar sportolók 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzérmet nyertek, ezzel az éremtáblázat 7. helyén végeztek.

Az itt kiállított gyufásdobozokon szereplő sportágak magyar képviselői jól szerepeltek Rómában. A vívás volt ezen az olimpián a magyar csapat legeredményesebb sportága. Férfi kardozóink 2 arany- (egyéniben Kárpáti Rudolf, illetve a csapat) és 1 ezüstérmet (egyéniben Horváth Zoltán) szereztek, és második helyen végzett női tőrcsapatunk is. Birkózásban az „Évszázad birkózója”, Polyák Imre Rómában egymás után harmadszor is a dobogó második fokára állhatott fel (négy évvel később, Tokióban szerezte meg az aranyérmet). Labdarúgásban pedig a későbbi aranylabdás, Albert Flórián fémjelezte válogatott a bronzéremig jutott.

skatulya_5.jpg

A stadionok közül a Kis Sportpalota (Palazzetto dello sport) van kiállítva. Két sportág küzdelmeit rendezték ebben a létesítményben. Kosárlabdában a férfi csapat ötször is pályára lépett itt, ebből háromszor győztesen távoztak a parkettáról. Zsíros Tiborék végül a kilencedik helyen zárták az ötkarikás játékokat. Továbbá ebben a sportcsarnokban zajlottak a súlyemelő versenyek is, ahol a 75 kg-os Veres Győző olimpiai bronzérme okozott örömöt a magyar szurkolóknak.

Felhasznált irodalom:
Ez történt Rómában: a 17. Nyári Olimpiai Játékok krónikája. Budapest, Sport Kiadó, 1960
Gárdonyi Jenő: Jó hírek gyűjtőknek: 250 millió szalvéta, 450 millió doboz gyufa készül egy év alatt. In: Magyar Nemzet, 1960/37. 5.
A pálya széléről. In: Esti Hírlap, 1960/143. 4.

 

Hollerné Mecséri Annamária
történész, intézményvezető
Smidt Múzeum

 

 

Szólj hozzá