Barabás Mártonnak 1989-ben volt egyéni kiállítása a Szombathelyi Képtárban (Pollacsek Kálmánnal és El Kazovszkijjal). „Kutyacsiga-voluta” című munkája ugyanebben az évben került a gyűjteménybe műtárgyvásárlás útján, valószínűsíthető, hogy ennek a kiállításnak eredményeképpen. 1986-ban készült, a 80-as évekre jellemző eklektikus stílusban.

A művészettörténet írás úgy fogalmazta meg Barabás műveit, hogy azok az akadémikus festészet technikai eszközeivel ábrázolt „kollázstárgyak”: a festészet és a szobrászat határmezsgyéjén alkotott művek. A térhatású táblaképek, a festői domborművek és plasztikák azt tanúsítják, hogy művészetének egyik központi eleme a térkutatás, a tér dimenzióinak lehető legintenzívebb birtokba vétele. Ennek eredményeképpen születettek meg a nyolcvanas években azok a fából vagy farostlemezből alakított akantuszleveleket, farkasfog-és csigamotívumokat idéző térelemek, valamint a zongoraalkatrész-konstrukciók, amelyek kezdetektől napjainkig kísérik alkotómunkáját.

A „Kutyacsiga-voluta” első ránézésre meglepő hatású, furcsa formájú munka. Gazdag kék színvilága, nagyfokú térhatása csak ráerősít erre. Széles alakzatot láthatunk, amely leginkább kapuboltozathoz hasonlítható, de nem szimmetrikus, a felső íven egy lépcsőfok megtöri azt. Középtengelytől jobbra két csigavonal tekeredik egymásnak, a kisebb bal oldali felett egy csaholó kutyafej látható, amely teljes mértékben kiemelkedik a műalkotás ívéből. A csigavonalak közül a nagyobb bal oldali mintha belemélyülne a síkba, a jobb oldali pedig mintha kiemelkedne a térbe. Szokatlan összhatásában is lendületes, dinamikus, ugyanakkor harmonikus kompozíció.

 *A voluta latin eredetű építészeti kifejezés, amely bizonyos görbe vonalú épületelemeket jelöl.

Heckmann-Kiss Ágnes
gyűjteménykezelő
Szombathelyi Képtár