„Ötven éve tört ki a forradalom. Látom még a feldúlt Üllői úton a földön fekvő halottakat. Emlékük beleivódott az utcák köveibe, a környező házak falaiba … Emlékeimből soha nem tudtam kitörölni a forradalom képeit …”[1]

Schrammel Imre az 1956-os forradalom idején átélt traumáit több művében megidézi, ezek közül az 50. évfordulóra készült el az Elmúlás sorozat. A 17 reliefből álló sorozat a földbe visszatérő, elporladó testek különböző stációit tárja elénk – a Corpustól, amelynél a test kevésbé roncsolt, a föld szinte homogén felületébe simul, a Feltámadunk?-ig, ahol a repedezett földbe szinte beleporladó, attól alig elkülöníthető erősen bomló maradványok láthatóak.

A sorozat két tagja kiemelkedik azzal, hogy konkrét személyhez kötődik: a Corpus, amely Krisztust idézi, valamint az Iphigeneia, amely az egyetlen a testek közül, amely szinte tökéletes arccal és felsőtesttel rendelkezik. Mindkettő eltér a sorozat többi tagjától abban is, hogy drapériával és nem a puszta testtel kerültek ábrázolásra.

Schrammel Imre: Corpus /Elmúlás sorozat/; kőcserép, 1200 C, 63x35 cm, 2004-2006

A Corpus különös, a művészettörténetben egyedi ábrázolása Krisztusnak, mivel a testet bomlásában látjuk eltérően az ikonográfiai hagyománytól, a „megfeszített”, a „keresztről levett”, a „feltámadott” képi megjelenítésétől. A sorozat, amennyiben a keresztény szent szövegek reflexiójából szemléljük, inkább fűződik szorosan az Ószövetséghez: „Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza.” [2] Schrammel Imre általában is úgy véli az agyagról, mint élő, eleven anyagról, hogy ebben minden szerves és szervetlen anyag nyomot hagy bomlásával.

A Corpus figurájának törékenysége, az arcon és a hasfalon látható roncsolás, amely a természetes bomlástól eltérő emberi, fizikai roncsolásra utal, az anyag papírvékonysága a teljes összeomlás előtti pillanatot mutatja. Mindez a törékenység, az ember ember elleni brutalitás, a barbár pusztítás a legkeményebb kerámiafajtából, a kőcserépből elkészítve azt is üzenheti, hogy emlékezzünk, ne feledjük el az áldozatot. Ne feledkezzünk meg saját végességünkről, egymás iránti felelősségünkről.

Czenki Zsuzsanna
esztéta
általános igazgatóhelyettes
Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum

[1] részlet Schrammel Imre naplójából

[2] Biblia, Ószövetség, Mózes I. könyve A Teremtésről 3.19, https://szentiras.hu/SZIT/Ter3,19