A Claudius császár (uralkodott Kr. u. 41. és 54. között) által Kr. u. 50. körül alapított Savaria létrehozása nem csupán politikai döntés, hanem vallási cselekmény is volt. A felépítendő város helyét kijelölték, majd a több évszázados hagyománynak megfelelően szertartás keretében körülszántották. Ezzel szakrálisan is elkülönítették a környező földektől, létrehozva ezzel Pannonia tartomány első, városi ranggal rendelkező települését. A város hivatalos neve Colonia Claudia Savariensium – a savariaiak claudiusi kolóniája lett, ahol az alapító császárt különös tisztelet övezte. Halála után templomot emeltek az istenné avatott uralkodó számára.

A szikár történelmi tényeket azonban jól árnyalja néhány, a város területéről származó különleges régészeti lelet. Közülük is elsőként egy érdekes, két marhával való szántást ábrázoló márványdombormű-töredéket kell kiemelnünk. A jelenet értelmezéséhez egy másik, Aquileiában előkerült ép dombormű ad segítséget, ahol a szántást végző emberek mögött tógát viselő előkelőségek lépdelnek, egyértelművé téve, hogy nem mezőgazdasági munkáról, hanem városalapító, rituális szántásjelenetről – succus primigenius – van szó. Valószínűleg nem tévedünk, ha a szombathelyi töredékes darab jelentését is ebben a körben keressük.    

Az istenné avatott Claudius temploma egykor a császárkultusz központi területén, a mai Perint túloldalán, a Kálvária domb oldalában állt. Kövei – közöttük a homlokzati felirat két töredékes darabja – innen kerültek az 1900-as évek elején Szombathely belvárosába, amelyeket a második világháborúban megsemmisült egykori Herczeg, majd Palace szálló alapjába építettek be. Az értékes lelet a bombázásokat követő bontás és újjáépítés során az 50-es években látott napvilágot. A templom gerendázatába vésett, erősen töredékes felirat olvasatát, értelmezését Mráv Zsoltnak, a Nemzeti Múzeum régészének köszönhetjük, aki a megmaradt darabokat a császár tiszteletére a város által emelt templom építési felirataként határozta meg.  Így a darabokat a római vallás egy jellegzetes, az uralkodók vallásos tiszteletének fontos emlékének tekinthetjük.     

Az eredeti töredékeket, illetve azok rekonstruált, modern kiegészítését az Iseum Savariense állandó kiállításában tekinthetjük meg.

Sosztarits Ottó
régész
Iseum Savariense