“Mentek, s elkeveredtek azonnal a lótuszevőkkel,
 kik nem terveztek számukra gonosz veszedelmet,
 ámde megízleltették vélük a jóizü lótuszt.
 És közülük ki a mézédes termést meg is ette,
 már nem akart hírt adni nekünk, nem akart hazatérni,
 ott kívánt az örökre maradni a lótuszevőknél,
 egyre a lótuszt szedni, feledve a szép hazatérést.
 Őket, sírtak bár, a hajóra vezettem erővel,
 és evezőpad alá lekötöztem a görbe hajókon…”

Az Odüsszeia 9. énekének részletében a főhős és társai elvetődnek a lótuszevők szigetére, ahol feltehetőleg az egyiptomi vizililiom, vagyis a kék lótuszt kóstolták meg társai. A lótuszvirág, amely rengeteg egyiptomi ábrázoláson maradt fenn, erősen pszichoaktív növény - és mint fentebb látszik erősen addiktív. A növényből készült bor fogyasztása ezen kívül segítette az istenekhez való közeledést, a kapcsolatteremtést a különböző világok között.

A tehén alakban megjelenő Hathor istennő vizililiomokkal. (Halottak könyve, Kr. e. 1250 k.)

De nemcsak az ókori Egyiptomban, hanem más antik kultúrában (már Mezopotámiában) is ismertek voltak azok a növények, amelyek tudatmódosító hatással bírtak. Ismerték és használták többek között az ópiumot,  a kendert (cannabis), a nadragulyát, a csattanó maszlagot, a bolondító beléndeket és a pántlikafüvet is. Fontos kiemelni, hogy ezek hatásukat vagy valamilyen formában elfogyasztva vagy füstjüket belélegezve fejtették ki.

Az orvoslás mellett azonban a jóslás és a vallási rituálékban is nagy szerephez jutottak. Itt elsősorban füstölés formájában. A római kori Isis-kultuszban is napi háromszor füstöltek a levegő megtisztításáért és a szellem felfrissüléséért, mint Plutharkosz leírásában fennmaradt. Reggel gyantát, délben mirrhát, este pedig a 16 összetevőből álló kyphit, amely segíti a testet “lágy álomba merülni”.

Isis Hygeia ábrázolás a savariai Iseum homlokzati domborművén (Fotó: Tárczy Tamás)

Isis kultuszában rendkívül látványosan olvadt össze a fent említett gyógyító és a vallási-spirituális aspektusa a különféle növényeknek, hiszen a kultusz egyik jellegzetes szertartása az incubatio volt. Ennek során a gyógyulást keresők a szentélyben hajtották álomra fejüket és az istennő gyógyító álom formájában hozta meg a gyógyírt. Ezen álom eléréséhez illetve a különböző titkos szertartások alkalmával bizonyára segítséget adtak a különféle illatozó “füvek”, amelyeket szárítás után esetleg az Iseum Savariense állandó kiállításán szereplő márvány mozsárban is törhettek. Bár az egykori tálnak csak töredéke került elő a szentély hátsó részéből, az ásatások során két márvány ujj alakú morzsoló eszköz is előkerült, amelyekhez hasonló tárgy eredetileg a kisebb mozsár örlőeszköze is lehetett.

Márvány mozsár töredéke a savariai Iseum területéről (Fotó: Tárczy Tamás)

Ujj formájú márvány morzsoló eszközök a savariai Iseum területéről (Fotó: Vizi Péter)

Bíró Szilvia
régész
Iseum Savariense