2025. már 25.

Egy különleges üvegnegatív nyomában: a nagycsákányi leány- és legényviseletek fényképe

írta: Savaria MHV Múzeum
Egy különleges üvegnegatív nyomában: a nagycsákányi leány- és legényviseletek fényképe

A szombathelyi Savaria Múzeum jelenleg több mint 65.000 tételes néprajzi témájú fotógyűjteményének különleges darabjai a fennmaradt régi üvegnegatívok, amelyek közül is kiemelkedő fotótörténeti jelentőségű a 1171. leltári számon nyilvántartott, tényleges mérete szerint 8,5 x 12 cm-es üveglemez. (1. kép)

01_3.jpg1. A szombathelyi Savaria Múzeum néprajzi fényképgyűjteményében lévő
„Nagycsákányi népviselet” meghatározású üvegnegatív (8,5 x 12 cm)

A már a 20. század első évtizedeiben is néprajzi fotóanyagot gyűjtő Vasvármegyei Múzeumnak (a mai Savaria Múzeum jogelődjének) az 1945 előtti, a második világháborút átvészelt vegyes (néprajzi, természetrajzi, várostörténeti, történeti) fotográfiáit először Dömötör Sándor néprajzos múzeumigazgató rendezte 1949 és 1957 között, aki az 52.607. leltári számot adta ennek a felvételnek. A fénykép megnevezése Dömötör szerint „Nagycsákányi népviselet”, a fekete-fehér üvegnegatívnak egy pozitív másolata is volt, a felvétel készítőjét ismeretlennek határozta meg, a fotót a néprajz tudományos ág alá sorolta, valamint a felvétel idejét 1952. május 28-ra datálta. A fényképállományból szelektált, a már csak néprajzi fotónak ítélt képanyagot Bárdosi János etnográfus muzeológus leltározta újra 1958-tól, 1-től emelkedő számsorrendben. Ő ugyanezt az üvegnegatívot az 1171. leltári számmal látta el, a felvétel tárgya nála is újfent „Nagycsákányi viselet” maradt, a gyűjtő nevét szintén ismeretlennek adta meg, viszont a felvétel idejét, eltérve Dömötör korábbi leltározásától, 1880–90 körülire (így!) datálta. Bárdosi ebben az új fotóleltárkönyvben szintén jelzett egy, az üvegnegatívhoz kapcsolódó pozitív fotómásolatot, azonban csak az üvegnegatív méretét (9 x 15 cm) jegyezte fel, amire ráírta a számát („N.1.171”) is. Továbbá a leltárkönyvi tételhez ceruzával írva Bárdosi azt is megjegyezte, hogy az „repr. felv.”, vagyis reprográfia. Az üvegnegatív Bárdosi-féle datálása azonban önmagában így is megtévesztő, miként a következőkből kiderül, talán utalásszerűnek mondható, de semmiképpen nem egzaktnak. Na és persze, miként a következőkből egyértelműen kiviláglik, Dömötör datálása is az üvegnegatív múzeumba kerülésére vonatkozik és nem annak készültére. Egy fekete-fehér pozitív másolata (7,5 x 9,5 cm) ennek az üvegnegatívnak valóban létezik a szombathelyi néprajzi fotógyűjteményben, mégpedig a negatívhoz tartozó fotókartonon, arra ráragasztva, kontroll képként. A fényképfelvételt azonosító fotókartont is eredetileg még Dömötör Sándor készítette és adatolta, amin aztán az 1958-ban történő újra leltározáskor Bárdosi piros tollal áthúzta a régi számot és ráírta az általa adott új számot, ami – nem mellesleg – a Savaria Múzeum nyilvántartásban a mai napig érvényben van és a felvétel azonosítását szolgálja. A fotókartonon Dömötör Sándor 1952. május 28-án (így!) keltezett autográf feliratozása szerint a következő olvasható a fényképlemez keletkezésével kapcsolatban:

„lemezes másolat a csákánydoroszlói múzeumban lévő régi fényképről. – Csaba József volt nagycsákányi főjegyző közlése szerint a baloldali leány ruhája fehér volt; a blúzon fehér csipkék, világoskék selyemszalaggal átfűzve. A szoknyán szintén fehér csipke van világoskék szallaggal; legalúl gulmérozott fodor van szegélyként. A kötény piros selyemből van fehér rózsákkal. A kötény szélén a csipkés részen hólyagos fehér szalag. A cipő ú.n. brinek cipő. – 1952. V. 28. Dr. Dömötör” és „Vö. Sziklay–Borovszky: Vasvármegye monográfiája. Bp. 1898. – 384. l.-nál színes mellékleten. „Csákány-vidéki magyarok” címmel. (A fenti közlés szerint a kép színezése hibás.) – 952. VIII.9. Dömötör”

A fekete-fehér képet értelmező, viselettörténeti forrásértékű adatolás, leírás során említett mű, az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1896 és 1914 között megjelent „Magyarország vármegyéi és városai (Magyarország monográfiája)” magyar nyelvű sorozatnak az 1898-ban megjelent „Vasvármegye” című kötete. A kiadványban mintegy 458 különféle szövegközi kép került sokszorosítva közlésre, közöttük olyan néprajzi forrásértékű felvételek, mint a „Kemenesaljai udvarház”, „A vasvár-szentkúti búcsújáróhely”, a „Szent-Gotthárd vidéki hiencz ház”, „Vend-házak Őrfalu vidékén” [helyesen Orfalu], valamint egyes szövegközi rajzok a jellemzőnek ítélt helyi lakosok és viseletük bemutatását szolgálták. Ilyen a „Kemenesaljai magyar parasztok” (Verő G. rajza), „Vend paraszt” és „Vend leányok”, illetve a „Vend vendéghivogató” (Bellosits Bálint rajzai). Valamint két színes akvarell alapján készült egész oldalas képen a „Vasvármegyei népviseletek” kapcsán tömördi horvátokat és „Muraszombat-vidéki” vendeket (ma Murska Sobota, Szlovénia, Grünwald Gy. Imre), illetve a „Csákány-vidéki” (Nagycsákány, ma Csákánydoroszló) magyarokat és Borostyánkő vidékéről hienc lányt (ma Bernstein, Ausztria, Vende Aladár) ábrázoltak (2. kép).

02_3.jpg2. A „Csákány-vidéki magyarok” és „Hiencz leány Borostyánkő vidékéről” címmel sokszorosított színes kép a Magyarország Vármegyei és Városai sorozat Vas vármegye című kötetéből (1898)

A nagycsákányi viseletet ábrázoló színes képrészlet két leány és egy legény alakja valóban azonos a Savaria Múzeumnak a fentebb ismertetett fekete-fehér üvegnegatívján látható legénnyel és két lánnyal. Az 1898-ban nyomdai sokszorosításban megjelent akvarell minden bizonnyal korabeli fényképek alapján készült, a korban szokásos módon.

Az 1890-es években ismeretlen fotográfus által készült eredeti fényképről azonban további múzeumi fotómásolatok is készültek, ilyen ismert példányok a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumban, „Ht.86.48.1” jelzettel őrzött, 16 x 20 cm-es kasírozott fénykép, illetve egy erről készült, a fotókartonra hátuljára ragasztott 10,5 x 11,8 cm-es fekete-fehér pozitív másolat („F.86.48.1.”). A fényképmásolatok múzeumi adatolása, keletkezése kapcsán megint csak Csaba József neve kerül említésre, aki hivatalnoki munkája mellett 1934-től vált a Vasvármegyei Múzeum külső munkatársává, és kezdett a természetrajzi gyűjtéseken túl néprajzzal, néphagyományokkal is foglalkozni, azokat fényképeken is dokumentálni. Majd 1963-tól már a Savaria Múzeum külső munkatársaként tartott kapcsolatot a szombathelyi múzeummal, ahol publikált, anyagot rendezett, régi és új fotódokumentációit archiválta egészen 1983-ban bekövetkezett haláláig.

Körmenden a muzeális értékek gyűjtése 1953-ban kezdődött meg Dévényi Ferenc magyar és történelem szakos általános iskolai igazgató kezdeményezésére, amiben segítségére volt Madáchy Károly igazgatóhelyettes, aki néprajzi szakkört létesített a gyűjtött anyag gondozására. A körmendi Petőfi téri általános iskola gyűjteménye részére 1954-ben Csaba József is átadta a Csákánydoroszlóban összegyűjtött régészeti, néprajzi és helytörténeti jellegű anyagát. A Rába Helyismereti Gyűjtemény aztán 1980-ban alakult Rába Helytörténeti Múzeummá (2004-től a Batthyány-Strattmann László nevet vette fel), aminek muzeális intézményesülésével, tájmúzeummá alakulásával összefüggésben egy 1984-ben keletkezett, gépiratos fotókarton tanúsága szerint, a gyűjteményalapító Madáchy Károly gyűjtötte a kasírozott fényképet még 1953-ban (sic!). Továbbá a szöveges magyarázat szerint: „Magyarország vármegyéi és városai 1898. kiadás 384. oldaláról, a színes fényképről másolta Csaba József ornitológus, néprajzos, Csákánydoroszló egykori főjegyzője az 1950-es években.”. Ez azonban annyiban nem helytálló kijelentés, hogy a fénykép vizuális tartalma nem egy akvarell, vagy a kötetben publikált kép részlete, de a fotó nyilvánvalóan Csaba Józsefhez kötődött. A fotókarton szöveges adatainak meghatározását elvégző Madáchy Károly szerint: „Erről egy nagyított fekete-fehér bekeretezett fényképet adományozott néprajzi gyűjteményével együtt 1953-ban a Körmendi Rába Helytörténeti Gyűjteménynek, ill. a Várkerti általános iskolának. Erről a felvételről készítette ezt a másolatot 1976-ban Madáchy Károly kérésére Wéber Kálmánné, Sziveri Hugi /Margit/ a gépészeti főiskola laboránsa ezt a felvételt.” A 23 x 30 cm-es kartonra kasírozott 16 x 20 cm-es, szépia színű, barnított fénykép minden bizonnyal azonos a meghatározásban említett keretezett képpel, a kartonpapír hátulján egyértelműen látszanak a keretezés nyomai. Tehát valóban erről a fotópozitívról készült 1976-ban a körmendi múzeum fotókartonjához tartozó 10,5 x 12 cm-es fekete-fehér reprográf pozitív másolat. Ennek a fényképnek a hátuljára golyóstollal és ceruzával írt kézírás tartalma hasonló, de nem azonos az 1984-ben készült fotókarton adatolásával. „Csákánydoroszlói népviselet; színes fotóban látható Vas vármegye története 1896 kiadású könyvben […] Magyarország vármegyéi és városai 384. o. 1898. kiad.” – olvasható a fénykép hátulján, ami pontatlan megállapítás, mivel a kötetben közölt kép, miként már volt róla szó, eredetileg fotó alapján készült színes akvarell. Továbbá, „A felvételt Wéber Kálmánné – Sziveri Hugi készítette 1976-ban a főisk. laborban. – Csaba József felvétele nyomán”, ami leírás szintén a fényképnagyítás készültének helyére vonatkozóan nem egyezik teljesen a fotókarton meghatározásával. Mindezeken túl azt is megtudhatjuk a fotókarton gépiratos adatolásából és a kisméretű fénykép hátoldalának feliratozásából, hogy a képen szereplő legény, Heigl Ferenc 1955-ben még élt, az egyik lányt Bedőcs Teréznek hívták, a másik pedig Musics Jánosné, leánykori nevén Pintér Teréz volt Felsőmarácról. Lehet, hogy ők szolgáltak szóbeli közlésekkel Csaba Józsefnek, vagy akár Madáchy Károlynak is a lefényképezett, majd színes akvarellként 1898-ban publikált viseletek valódi, eredeti színéről? Ma már ez kideríthetetlen, miként az állítások igazságtartalma is ellenőrizhetetlen.

03_3.jpg3. A körmendi Batthyány-Strattmann László Múzeum gyűjteményében lévő „Ht.86.48.1” jelzetű,
23 x 30 cm-es kartonra kasírozott, szépia fényképfelvétel (16 x 20 cm)

Ugyanakkor a Csaba József által az 1950-es évek elejéig gondozott „csákánydoroszlói múzeumban” egykor meglévő „régi fénykép”, úgy tűnik, azonos a körmendi múzeumnak 1953-ban átadott, az 1890-es években ismeretlen fotográfus által készült felvételről készített, szépia színű, majd kasírozott nagyítással (3. kép), ami egy időben minden bizonnyal keretezett is volt. Amennyiben ezt a körmendi múzeumban fennmaradt 19. század végi fényképet és Wéber Kálmánné által 1976-ban másolatnak készített nagyítást (4. kép), valamint a Szombathelyen 1952-től megőrzött üvegnegatív képi tartalmát összevetjük, szemmel láthatóan utóbbi kettő erről a kartonra ragasztott fényképnagyításról készült másolat.

04_3.jpg4. A körmendi Batthyány-Strattmann László Múzeum gyűjteményében lévő „Csákánydoroszlói népviselet” meghatározású fényképfelvétel (10,5 x 11,8 cm)

A „Nagycsákányi népviselet” üvegnegatív további keletkezéstörténete nyitott.

 

Dr. Illés Péter
főmuzeológus
Savaria Múzeum

 

Felhasznált irodalom

Borovszky Samu

1989 [1898]    Vas vármegye. Magyarország vármegyéi és városai sorozat reprint kiadása Praznovszky Mihály bevezető szövegével. Budapest: Dovin Művészeti Kft.

Horváth Ernő

1984    Csaba József (1903-1983). Vasi Szemle 38, 1–4. 291–294.

Illés Péter

2004    A látvány, az etnográfus és a fényképes dokumentáció. Csaba József néprajzi fotográfiáiról. In: Fejős Zoltán szerk.: Fotó és néprajzi muzeológia. Tanulmányok. Tabula Könyvek 6. Budapest: Néprajzi Múzeum. 119–133.

Nagy Zoltán

2001    Madáchy Károly. Egy múzeumalapító visszaemlékezéseiből. In: Uő.: Múzeum, te mindenem. Húsz év szolgálat Körmenden. Körmend: Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, 12–14.

2008    Csaba József néprajzi munkássága. Vasi Szemle 57, 6. 736–747.

Szólj hozzá