2024. dec 20.

Betlehemezés Vas vármegyében

írta: Savaria MHV Múzeum

December hónap régi magyar elnevezése karácsony hava, mely utal az év végén tartandó egyik legfontosabb keresztény ünnepünkre. Advent első vasárnapjával – mely a karácsonyt megelőző négyhetes várakozási időszak kezdete – új egyházi évbe lépünk. Magát az ünnepet és a hozzá tartozó ünnepkört az egyházon kívül megtartják.

A paraszti kultúrában a húsvéti ünnepkörhöz hasonlóan a karácsonyt is megelőzi a lelki előkészület karácsonyi böjt formájában, mely a teljes adventi időszakra vonatkozik. Kiemelt ünnepként számos népszokás is tartozik az január 6-ig, vízkeresztig tartozó időszakhoz, melyek közül a legismertebb talán a betlehemezés szokása, a betlehemes dramatikus játék.

A többszereplős előadások első szövegei magyar nyelvterületen a 17. századból származnak, ezek iskolai előadás céljára készültek. „A 19–20. századi paraszti betlehemezés középpontjában hazánkban a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka áll.”[1] A szereplők házról házra járnak, majd a bebocsájtást nyerő helyeken előadják Jézus születésének történetét. Központi tárgya az ünnepi szokásnak a hordozható, többnyire fából készített, színes papírokkal és egyéb díszekkel ellátott betlehem, amely ábrázolhatott templomot, istállót, ritkábban akár barlangot is.[2]

A szokásnak több táji típusa alakult ki, de két fő formája különböztethető meg: az élő szereplőkkel eljátszott történetmesélés vagy a bábokkal előadott, ún. bábtáncoltató betlehemezés.[3]

1_kep_kormendi_gyerekek_betlehemmel_csakanydoroszlon_1936-ban.jpg Körmendi gyerekek betlehemmel Csákánydoroszlón 1936-ban
Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztály, ltsz.SNF477

A Dunántúlon elterjedt változatban a szereplők gyakran antikizáló neveket viselnek. Így például a Vas vármegyei nagymizdói változatban Titeris és Maksus a két pásztor, a harmadik, az öreg neve pedig Koredob. Rajtuk kívül még az Angyal a szereplője a betlehemesnek.[4] Többnyire az angyalnak beöltözött szereplő viszi a betlehemet a kezében.

Betlehemezés Felsőmarácon 1939-ben
Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztály, ltsz. SNF379

A betlehemezésből önállósult pásztorjelenet dunántúli változatára példa a vasszilvágyi pásztorozás, melyhez még az 1960-as években is lehetett emlékeket gyűjteni.[5]

A hónap műtárgyául választott betlehem a fából, papírból készített társai mellett ritkaságnak számít. Az 1905-ben Muraszombaton gyűjtött „barlangszerű, csipkézett elülső szegélyével színpadot idéző betlehem belső lapjára egy Máriát a Kisjézussal ábrázoló korabeli, századeleji kis szentképet ragasztottak. Az egyik oldalon az ajtószerű nyílás letörött. Egyedi darabnak tűnik az a két fazekasmunka, melynél a mélytányért két figurális betlehemi jelenettel: a pásztorok hódolatával, valamint a háromkirályok imádásával töltöttek meg. Készítési helyéről és készítőjéről sajnos nem tudunk közelebbit, de stílusjegyeiből következtetve a naiv művészet század eleji szép példájának tekinthetjük.”[6]

Cserépbetlehem
Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztály, ltsz. 58.229.1