2019. jan 15.

A szombathelyi focipálya jegéről a téli olimpiára

írta: Savaria MHV Múzeum
A szombathelyi focipálya jegéről a téli olimpiára

A műkorcsolyázó Nagy Marianna emlékei a Smidt Múzeumban

90 éve, 1929. január 13-án született Szombathelyen Nagy Marianna (Bagdi Lajosné) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok műkorcsolyázó, edző.

nagy_marianna_1.jpg

A Hollán Ernő utcában nőtt fel, édesanyja jóvoltából már kisgyermekként megismerkedett a korcsolyázással. Bátyjával, Nagy Lászlóval együtt gyakorolták a különböző figurákat, már első versenyüket megnyerték.

Marianna gyerekkorában a család többször költözött. Bár már a Haladás színeiben is vett részt versenyeken, vidékbajnokságokon, a második világháború befejezését követően Budapesten kezdett el rendszeresen edzeni, fővárosi klubok igazolt műkorcsolyázójaként. 1946-tól állandó résztvevője volt a magyar bajnokságnak, a következő évtől pedig 12 éven át a válogatottban is szerepelt.

Testvérével versenyezve, a páros műkorcsolyázásban több mint egy évtizeden keresztül a világ élvonalába tartoztak. Három téli olimpián vettek részt, 1948-ban St. Moritzban a 7. helyen zártak. Az ezt követő két ötkarikás játékokon pedig egyaránt a harmadik helyen végeztek: 1952-ben Oslóban, majd 1956-ban Cortina d’Ampezzoban is bronzérmesek lettek. Az olimpiai sikerek mellett két Európa-bajnoki címet is szereztek.

nagy_marianna_2.jpg

Visszavonulása után Marianna a Magyar Jégrevü vezető szólistája volt. Két filmben is szerepet kapott (Téli rege – 1953; Napfény a jégen – 1961).

A Testnevelési Főiskolán edzői, majd szakedzői oklevelet szerzett, és két évtizeden át ért el sikereket vezetőedzőként Budapesten, illetve Jászberényben. Emellett a TF Sportvezető és Edzőképző Intézetében a műkorcsolya szakelőadója volt. 1984-ben történt nyugalomba vonulása után Szegeden, majd Szombathelyen tevékenykedett utánpótlásedzőként.

A Smidt Múzeumban látható korcsolyát Nagy Marianna az 1950-es években a bajnokságokon viselte. Megtekinthető továbbá az 1956-ban szerzett olimpiai érme is, amely történelmi jelentőségű: a magyar sport mind a mai napig utolsó téli olimpiai bronzérme. Ezután 24 évet kellett ugyanis várni az újabb magyar téli olimpiai medáliára, 1980-ban a Regőczy Krisztina–Sallay András jégtáncpáros ért el ezüstöt, majd ezt követően 2018-ban a férfi rövidpályás gyorskorcsolya váltó szerzett aranyérmet.

dr. Hollerné Mecséri Annamária
történész
Smidt Múzeum

Szólj hozzá