Ártó szándékú varázslások elhárítására a rómaiak amuletteket használtak, amelyek a testen, kivált nyakban vagy gyűrűként hordva viselőjük mágikus védelmét látták el.

A változatos kivitelű és megjelenésű varázstárgyak között különös helyet foglalnak el a néhány centiméter hosszú, hengeres vagy szögletes hasáb alakú üreges tárgyak, a kapszulák. A főként nemesfémből készült, nyakláncra fűzött tárgyak gyakran papiruszra, ritkábban textilre írt varázsszöveget tartalmaztak, ezek azonban ritkán élték túl a földben eltöltött évszázadokat.

Aquincum (ma Óbuda) környéki római temetőkből viszonylag nagy számban kerültek napvilágra a fenti tárgytípusba tartozó leletek. Ezek közül is figyelemre méltó az itt kiállított, Kr. u. 3. századból származó példány, amely az egykori katonaváros temetőjéből származik. A sírba helyezett varázstárgy feltehetően nem csak életében óvta viselőjét, de úgy hitték, túlvilági útján is védelmet biztosít számára az ártó szellemekkel szemben.     

Az Aquincumi Múzeum tulajdonában lévő lelet az Iseum Savariense „Varázslás és csillaghit a rómaiaknál” időszaki kiállításában tekinthető meg 2019. júliusig.

Sosztarits Ottó
régész, Iseum