Égitestek egy római sírkövön
A síremlékek a vallásos gondolkodás sajátos emlékei, hiszen felirataik és ábrázolásaik az elhunyt, vagy éppen a túlélő családtagjainak a halál utáni életről való elképzeléseit tükrözik. Közöttük is különösen izgalmasak számunkra azok a kőemlékek, amelyen csillagok, a Hold vagy a Nap képe jelenik meg. Bár ennek konkrét jelentéséről régtől fogva vitatkoznak a régészek és vallástörténészek, az azonban bizonyosnak tűnik, hogy az égitestek az elhunyt lelkének otthont adó égi túlvilág képzete miatt kerülhettek a halott nyughelyét jelölő sírjelre.
E különleges, nem igazán gyakori leletcsoportból, kiállításunkban egy, feltehetően Carnuntumból (Deutsch Altenburg – Petronell, Ausztria) származó félbetört homokkő síremlék látható. A kő felső, félköríves oromzatában, holdsarló és három stilizált csillag képe tűnik fel. A csillagokat egy körbe szerkesztett hatágú rozetta formával jelölték. Az ábrázolás feltűnő hasonlóságot mutat azokkal a pénzek hátlapján megjelenő holdas-csillagos éremképekkel, amelyek a Kr. u. 1 század derekától kezdve viszonylag gyakran jelentek meg a római pénzverésben. Ilyen hátlapú pénzek Savariából, közelebbről a Nárai úti ezüst denárokból álló kincsleletből ismertek.
A sírkő másik érdekessége a latin nyelvű, időmértékes verslábakba szedett, sajnos csak töredékes formában megmaradt sírvers:
Dasius C(ai) Far/
racis Iucundi/
hoc posita in tumulo/
pueri sunt ossa viator/
quem super in titulo/
[- - -]to/
Dasius, Caius Farrax Iucundus (fia?, rabszolgája?,
libertusa?) csontjai fekszenek itt e hant alatt, vándor aki
fenn ezt a verset (olvasod?)….
A győri Rómer Flóris Múzeum tulajdonában lévő, Kr. u. 1. század második felére keltezhető, kőemlék - jelenleg az Iseum Savariense Varázslás és csillaghit a rómaiaknál című időszaki kiállításában tekinthető meg.
Sosztarits Ottó
régész
Iseum Savariense