A Smidt Múzeum rendkívül gazdag és sokszínű könyvgyűjteményének egyik fontos darabja Schönvisner István „Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus” (Szombathely régiségei és története a kezdetektől a jelen időkig) című műve, mely különösen nagy hely- és köztörténeti jelentőséggel bír. Nemcsak Szombathely, de Magyarország első, tudományos igénnyel megírt várostörténete, mely nem születhetett volna meg a Szombathelyi Egyházmegye megalakulása (1777) és Szily János első megyéspüspök (1777–1799) nélkül.

Schönvisner István 1738-ban született a Sáros vármegyei Sóváron (ma: Solivar, Szlovákia). 1758-ban lépett be a jezsuita rendbe, Bécsben és Nagyszombaton tanult, és a rend tagjaként 1768-ban pappá szentelték. A bécsi Theresianum prefektusa lett, majd a rend feloszlatását követően a Budai Egyetemi Könyvtár másodőre (1777), később az Érem- és Régiségtani Tanszék első professzora (1780) és végül a könyvtár igazgatója (1794) lett. 1818-ban Nagyváradon hunyt el nagyváradi kanonokként.

Schönvisner István vezette Magyarország első tervszerű, tudományos célú ásatásait Óbudán (Aquincum) 1778-ban. Aquincumi feltárásának leírása és éremkatalógusai máig alapmunkáknak számítanak, az ókori görög és római történelemre vonatkozó tankönyveit pedig széles körben használták a korban. Számos munkája közül azonban kiemelkedik az 1791-ben megjelent Antiquitates, mely Szily János szombathelyi megyéspüspök felkérésére és költségén készült el. A Rómában tanult Szilyre nagy hatással volt az Örök Város: az ott megismert ókori emlékek, valamint a várost uraló barokk építészet nagymértékben meghatározták későbbi gondolkodását és munkásságát. Ezt jól mutatják monumentális barokk építkezései Szombathelyen (Székesegyház, Püspöki Palota, Szeminárium) és intézményalapításai (például a Könyvtár). Egyértelműen ki akarta fejezni, hogy egyfajta kis Rómaként tekintett városára, és ennek az örökségnek a humanista elődök mintájára egyféleképpen állíthatott méltó emlékművet: megíratta annak történetét. Erre a munkára a komoly tudományos eredményekkel rendelkező Schönvisnert kérte fel.

A püspök mindenben segítette Schönvisner munkáját, szinte az összes kérdésben (a közreműködő szakemberek kiválasztásán át az illusztrációkig) együtt döntöttek. A Savaria-Szombathely történetét a város alapításától 1777-ig, kilenc részben, huszonhárom metszettel illusztrálva bemutató kötet végül 1791-ben jelent meg. Jóllehet Szily szerette volna, ha Szombathelyen, Siess Jánosnál nyomtatják ki, végül arra Budán került sor, Trattner Mátyás nyomdájában. Az Antiquitates máig meghatározó alapmunka nemcsak Szombathely, de a magyar város-történetírás történetében is.

Források

Sánta Sára: Az első magyar városmonográfia kiadása Schönvisner István és Szily János levelezésének tükrében. In: Magyar Könyvszemle 2019/2. 202–218.
Sosztarits Ottó: Szily, Schönvisner és Savaria története. In: Szily János (1735–1799), Szombathely első püspöke. Szombathely, 1999. 83–94.Tóth Péter: Szombathely első monográfiája. Schönvisner István: Szombathely régiségei és története a kezdetektől a jelen időkig. In: Vasi Szemle, 1988/4. 592–601.

Tangl Balázs
történész-muzeológus
Smidt Múzeum