Zrínyi Miklós, "hazánk egyedül magyar oltalma"
400 éve született a költő és hadvezér
„… gróf vitéz horvát bán, hazánk egyedül magyar oltalma és reménye...”
(Wesselényi Ferenc nádor)
400 éve, 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a 17. századi magyar történelem kiemelkedő alakja, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, tehetséges hadvezér és politikus. A magyar barokk irodalom művelője, a magyar eposz megteremtője.
Horvátország egyik legtekintélyesebb s egyben a királyi Magyarország egyik legvagyonosabb főnemesi családjában született. Szülei korán meghaltak, ettől fogva Batthyányné Poppel Éva óvta szeretettel testvérével, Péterrel együtt. A Zrínyi-fiúk nevelésével a király a főúri gyámok mellett Pázmány Pétert bízta meg. A jezsuita tanulmányok után 1637-ben hazatérve Zrínyi Miklós csáktornyai udvarát korszerű politikai és társadalmi központtá alakította, jó kapcsolatot ápolt Erdéllyel, Velencével, létrehozta európai szintű könyvtárát, a Bibliotheca Zriniana-t.
1646-ban az Oszmán Birodalom és Velencei Köztársaság között kitört háború során esélyt látott az európai összefogásra, ekkor írta nagy eposzát, a Szigeti veszedelmet, mely emlékezés a hős dédapára, egyben lelkesítő példaadás a jelennek.
1647-ben elnyerte a horvát báni tisztséget, birtokai mellett a horvát országrészt is védte a töröktől. Megszületett a Tábori kis tracta című munkája a modern katonai elvekről a hadtudományi írói munkásságának kezdeteként.
1649-ben megújították a Habsburg-török békét, mely megváltoztatta Zrínyi hozzáállását a császári udvarhoz. Az 1650-es évektől a politikában irányadó szereppel bírt, de az 1655-ös országgyűlésen Wesselényi Ferencet választották a nádorrá, így egyértelművé vált, hogy Bécs nem támogatja Zrínyi elképzeléseit. Válaszul megírta a Mátyás életéről való elmélkedések című munkáját, melyben a nemzeti királyság előnyeit, Erdély és Magyarország összetartozását fogalmazta meg.
1658-ban a török végigpusztította Erdélyt, egyre beljebb tört Európában, Magyarországon a legfőbb méltóságok azt követelték, hogy I. Lipót császár védje meg országát. Felépítette Zrínyi-Újvárat, és 1663 nyarán Az török áfium ellen való orvosság című írásában szólított fel a török elleni cselekvésre.
„Magyarok, tinéktek szólok. Ez a rettenetes sárkány, a török, Váradot, Jenőt tőlünk elvette, sok ezer magyar lelket rabságba vitt, sokat a kardnak élivel emésztett meg; Erdélyt, koronánknak egy legszebbik boglárát, felprédálta, zavarta, fejedelmét eltiporta, gázolja nemzetünket, országunkat, mint egy erdei kan a szépen plántált szőlőt. … De ha az oktalan állatok a magok barlangjoknak bántódásáért, a magok kölyköknek elviteleért készek a halált szenyvedni: mennyivel minékünk inkább, kik dicsőséges magyar vérnek maradéki vagyunk, az mi atyánkfiaiért, atyáinkért, anyáinkért, feleségünkért, gyermekünkért, hazánkért meg kell indulnunk, halálra is, ha kévántatik mennünk, mégis legalább bosszut ezen a dühödt eben állanunk.”
I. Lipót magyar főparancsnokká tette Zrínyit. Zrínyi, Batthyány, Hohenlohe, Leslie csapatai 1664 januárjában megindultak a téli hadjáratra, mely az akkori hadtudomány szerint lehetetlen vállalkozás volt. Zrínyi húszezer fős seregével 240 km-re hatolt be az ellenséges területre, felégette a török fősereg felvonulási útvonalán az eszéki Dráva-hidat, ezzel időt nyerve és előkészítve a tavaszi háborút. Európa Zrínyi nevétől volt hangos.
1664 júniusában a török elfoglalta és felrobbantotta Zrínyi-Újvárat, majd továbbhaladt Bécs felé. Augusztusban I. Lipót Vasváron békét kötött a törökkel. A Habsburg-ház inkább a nemzetközi tekintélyvesztést és magyarországi ellenállást vállalta, mint a végzetes pozícióvesztést és kétfrontos háborút. Zrínyi levelet kapott I. Lipóttól a magyar ügyek tárgyalására…
1664. november 18-án a kursaneci erdőben vadkanvadászaton halálos sebet kapott.
Zrínyi Miklós egész életét hazájának szentelte, a nemzet jövőjéért, népe, országa szabadságáért küzdött minden cselekedetével. A legkimagaslóbb férfiak közé tartozik.
Mészáros Irén
muzeológus
Történelemkedvelő olvasóinkat egy rövid kvízre invitáljuk: néhány kattintás és kiderül, mire emlékszik a 400 éve született Zrínyi Miklóssal kapcsolatban! Játékra fel!
https://forms.gle/