Savaria alapításának katonai vonatkozásai régóta ismertek: a colonia területén kívánták letelepíteni a XV. Apollinaris legio kiszolgált katonáit.

A városban élt veteránok közül többet név szerint is ismerünk, és a sírfelirataik szövegében megemlített „deductus” -letelepített- jelző egyértelműen arra utal, hogy büszkék voltak a városalapításban betöltött szerepükre, és az abban való részvételükre. Ezeket a katonákat a földbirtokhoz juttatásuk mellett (missio agraria) egyértelműen az újonnan alapított város életének megszervezésével kapcsolatos feladattal telepítették le.

A szolgálati idejük végén leszerelt katonákon kívül a település „civil” mivolta miatt Savariában csak időszakos katonai jelenlétet feltételezhetünk. Katonai tábor nyomai mind a mai napig nem kerültek elő a város területén. Ennek ellenére elképzelhető, hogy a városalapítással illetve a város későbbi bővítésével kapcsolatos különböző nagy volumenű munkálatokban - pl. útépítések, a vízvezeték és csatornarendszer, a városfal megépítése - a római hadsereg egyes alakulatai részt vettek. A Savariában előkerült katonai felszerelési tárgyak akár hozzájuk, vagy akár a városon áthaladó Borostyánúton rendszeresen mozgatott katonai alakulatokhoz köthetőek.

A római város déli előterében a militária leletek egy része, pl. római kard tok veret, páncélzathoz tartozó zsanér, illetve tőrfüggesztő veret a Borostyánút egyik sóderes alapozási rétegéből került elő.

A leletek egy másik csoportja: katonai tőr függesztő veret, lovassági felszerelés darabjai, az Iseum területén szórványként, illetve a korábban itt működő bronzöntő műhelyek beolvasztásra váró alapanyagai közül kerültek elő.

Egy harmadik leletcsoport a Bartók-terem (zsinagóga-udvar) ásatásán látott napvilágot. Egy pelta alakú bronz csüngő egy amphora alakú szíjvég,és egy niellódíszes szögletes gladius tok díszveret pár mellett egy pelta lakú katonai övcsat került elő.

A bronzból készült ezüstözött felületű övcsat egy katonai övgarnitúra része volt.

Pelta alakú római övcsat a szombathelyi Bartók-terem ásatásáról (restaurálás előtti állapot)

A „cingulum militare”, a katonaöv, a római katona és egyben a katonai szolgálat szimbóluma volt, melyet a katonák csak a katonai eskü megtétele után viselhettek.

Rekonstruált római katonaöv. A kép forrása http://www.castraromana.cz/images/Equipment/Balteus_cingulum.jpg

A bőrből készült övet általában fémveretekkel díszítették, továbbá a pugio nevű csatatőr függesztő vereteit is erre rögzítették. A katonaöv csatját egy zsanér kapcsolta össze az övre szegecselt verettel. A savariai példány esetben ezt egy olyan pelta alakú övcsatként határozhatjuk meg, amely a Kr.u. I. század pelta alakú övcsatjai közül a 2. variánst képviseli (Mráv Zsolt meghatározása). Ez a típus a késő Augustus kortól a Flavius korig volt használatban. Hasonló típusú katonai övcsat Sisciából is ismert. Az övcsat pelta alakú részének mindkét vége voluta alakban meghajlított. A pelta alakú alkatrészt lezáró függőleges pálca mindkét vége voluta alakban vissza van hajlítva a csat testéhez. A csat tüskéje is bronzból készült. A tárgy felületén foltokban ezüstözés nyoma látható.

A pelta alakú katonai övcsat a „Tér-kép Savaria underground”című kiállítás Bartók-terem vitrinjében, 8-as számmal van jelölve

A meglehetősen ritkának mondható tárgy egyértelműen egy katonaöv alkatrészeként határozható meg, melyet Savariában veszített el az egykori-(minden bizonnyal) katona-tulajdonosa. A csat a zsanér vonalában letört az övről, emiatt kerülhetett a földbe.

2007-ben, (Dr Kiss Péter ásatásán) a Bartók-terem pincéjének mélyítésekor (a dobterem kialakításakor) fémkeresővel talált szórványleletként került elő.

A tárgy jelenleg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház „Tér-kép-Savaria Underground”című időszaki kiállításában látható.

Hódi Attila
segédmuzeológus
Iseum Savariense