Magyarország római kori épített öröksége nem igazán bővelkedik jól értelmezhető és jól rekonstruálható vallási építményekben, (építészetileg) „templom” néven nevezhetővel meg még kevésbé. Scarbantia, Savariai kapitóliumának nyilvánvalóan „igazi” templomai még ma is föld alatt, feltáratlanul szunnyadnak. Amiket ismerünk, azok jobbára inkább szakrális funkcióval felruházott „szobák”.

A pódiumtemplom és környezetének képe Hajnóczi Gyula elképzelése szerint

Ezért is különleges Savaria Isis szentélye, amelynek 1955-ben megtalált és hamarosan fel is tárt maradványait már a kezdetekkor egy nagyobb szentély - jelesül egy Iseum - központi épületeként értelmezte az ásató Szentléleky Tihamér. A felismerésben és azonosításban az előkerült építészeti elemek és díszítmények, mind közül elsősorban a homlokzat márvány domborműves frízének hatalmas tömbjei voltak segítségére. A maradványok értelmezésére, azaz a pódiumtemplom rekonstrukciójára először Vákár Tibor, majd az ő vázlatait felhasználva Hajnóczi Gyula készített terveket. Ez utóbbit építették meg 1963-ban és ez állt  - sajnos egyre rosszabb állapotra jutva - lebontásáig, 2008-ig.

A pódiumtemplom főhomlokzata – Mráv Zsolt rajza

A templom modern, az újabb kutatások és a 2001-ben megkezdett feltárás eredményeire alapozott terveit Mezős Tamás építész, Mráv Zsolt és Sosztarits Ottó régészek készítették el. Ez a korábbival ellentétben nem négy, hanem hat oszlopos főhomlokzatot rekonstruált. Oldalról nézve a pódiumtemplom előcsarnokára és cellájára egy, a korábbinál arányosabb kiosztás, összességében hihetőbb konstrukció született. Markáns különbség mutatkozik a templomtér lefedésében is. Míg Hajnóczi egy, az antik templomépítészetben szinte példa nélküli lekontyolt födémet képzelt el, addig az újabb rekonstrukció a megtalált párkányok egy részének ferde párkányként való értelmezésével a római architektúrára sokkal inkább jellemző timpanonos oromzatot javasolt.

A pódiumtemplom oldalnézete a Pazirik Studio által készített 3D-s modellen

A savariai Iseum pódiumtemplomának ma látható rekonstruktív bemutatása valójában a feltárt egykorii alapokra emelet 1:1 méretarányú „makett”, amely képes az egykori épület egészét megjeleníteni modern anyagokból és szerkezetekkel. A templom megtalált eredeti „alkatrészei” az Iseum állandó kiállításában, az udvart körbe ölelő oszlopcsarnokok helyén kialakított múzeumban kaptak helyet.

Az Iseum-szentély központi épülete: hazánk első, teljes egészében rekonstruált római temploma

Sosztarits Ottó
régész, intézményvezető-helyettes
Iseum Savariense