Kósa Géza emlékére

Több mint fél évszázada, 1970. április 22-én Denis Hayes (1944–) amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított bolygónk védelmében. Azóta a környezetkímélő energiaforrások világhírű szakértőjévé vált. Már a kezdetekkor több mint 25 millió amerikai állt mellé, később pedig az egész Földre kiterjedt a mozgalom, több ezer szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy különböző eseményekkel hívják fel a figyelmet a természet- és környezetvédelem létfontosságára. 1990-ben vált világmozgalommá, a Föld Napja Alapítvány jóvoltából hazánkban is ettől kezdve rendezik meg. A megemlékezéseket gyakran kísérik faültetések, de egy-egy öreg fára, védelmére történő figyelemfelhívás is szolgálhatja a nemes célt.  

A kámoni bodzafa virágkorában, 2001. május 25-én (fénykép: Balogh Lajos)

Szombathelyen, a Kámoni Arborétum déli sarkánál, a Gyöngyös patak bal partján áll egy idős fekete bodza (Sambucus nigra), amely az idők folyamán kéttörzsű fává nőtt. Kora mintegy háromnegyed évszázadra becsülhető. Az 1998-ban történt első állapotfelvételekor a 7 méter magas fa törzskörmérete a talajszint feletti első elágazás alatt 1,5 m, 2020-ban már 2,1 m volt, az egyes törzseké mellmagasságban 1–1 m körüli. 23 éve nagyon szép, szabályos gömb alakú, egészséges koronát viselt, amelynek átmérője több mint 8 m volt. (Ezúton is kérjük, hogy ha a Tisztelt Olvasó ehhez hasonló vagy termetesebb egyedről tud, értesítse e sorok szerzőjét; köszönjük!)

Lombhullás után, jobb koronafelén leveles liánteherrel, 2020. október 29-én (fénykép: Balogh Lajos)

1999 tavaszán – részletes állapotfelvételt követően – Szombathely M. J. V. Önkormányzatának figyelmébe ajánlottuk, kérve a fa helyi természetvédelmi oltalom alá helyezését; kérésünket a nemzeti park szakvéleménye is támogatta. Különös időszerűséget ad e természeti és városképi érték megmentésének az is, hogy közel negyedszázada a régi Kámon magvának hagyományos települési képe elveszítette két jellegzetes ékét: az útépítés oltárán feláldozott kápolnát és a tőle északra álló – városokban nagyon ritka – szép, középkorú tölgyfát.

 Lombhullás után, koronájába felfutó leveles liántömeggel, 2020. október 29-én (fénykép: Pósfai György)

Az öreg bodzafa lombkoronája az utóbbi években egyre szárad, részben az éghajlat melegedése, részben a rendszeresen ráfutó iszalag-, lonc- és borostyán-hajtások tömege miatt. E liánok terhétől az utóbbi, több mint két évtizedben e sorok írója, olykor a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai, majd a járványévben újra elhatalmasodott liántehertől pár napja a SzomPark szakemberi szabadították meg. Az öreg kámoni bodzafa nevében is hálás köszönet a 31. magyar és az 51. világméretű Föld Napjára kapott, életsegítő ajándékért! 

Kétágú törzse, a jobb oldalin régi mobiltelefonnal, 2021. április 20-án (fénykép: Balogh Lajos)

Dr. Balogh Lajos 
botanikus főmuzeológus
Savaria Múzeum

Irodalom:

Balogh L. (2001): Talán megmarad a fekete bodza. Növényritkaság a Gyöngyös-parton. – Vas Népe 46(141): 8 (jún. 19.). https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VasmegyeVasNepe_2001_06/?pg=243&layout=s

Balogh L. (2001): Megóvandó öreg fák a Nyugat-Dunántúlon. – Kitaibelia (Debrecen) 6(2): 404–405. http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol62_p403-407.pdf

Balogh L. (2020): A kámoni fekete bodzafa (Sambucus nigra) adatai. – In: Pósfai Gy.: Magyarország legnagyobb fái – Dendrománia honlapja, https://www.dendromania.hu/index.php?old=fareszletezo&id=6&id2=41&megye=&telepules=&nemzetseg=SAMBUCUS%20(BODZA)

Dobri M., Mayer L., Melega M. és T. Pásztor Á. (2018): A Szombathelyi Szépítő Egyesület története 1885–2015. – SzSzE, Szombathely, 255 pp. http://szombathelyiszepitoegyesulet.hu/ [160. o.: BL nyomán a kámoni fekete bodzafáról is]

Föld Napja Alapítvány honlapja, 2021. ápr. 22. http://fna.hu/afoldnapja.

Tóth J., Somkuthy F. és Czimber B. (2000): Vas megye idős és nevezetes fái. – Kanitzia (Szombathely) 8: 83–181. https://sek.elte.hu/biologia/kiadvanyok/kanitzia [45. o.: BL nyomán a kámoni fekete bodzafáról is]