2002-ben, a scarbantiai Isis-szentély feltárásakor három jelentős feliratos emlék látott napvilágot. Közülük egyedülálló darab nemcsak Pannoniában, de a birodalom Rómától északra eső területén is az Osiris Augustus-nak szentelt töredékes mészkő tábla, mely a pódiumtemplom lábazata mellett feküdt. 1. ábra A scarbantiai Iseum és környéke (Piros pont jelöli az Osiris-tábla előkerülésének helyét; rajz: Gabrieli G. feltárása alapján készítette Kiss Tamás)

Az ősi egyiptomi istenség, Osiris a hellenisztikus korban jelentős változáson ment át. Osiris és Apis összeolvadásából született meg az alexandriai Sarapis, mely a császárkorban népszerűségben túltett Osirison. A Kr. u. II. században figyelhető meg az egyiptomi istenség kultuszának újbóli felemelkedése, melyet elsősorban az alexandriai kultuszok eredetének és ősi gyökereinek megismerése iránti igény eredményezett. Az Osiris-tábla bizonyítja, hogy a szentélyben Isis istennő mellett a meghaló és feltámadó istenség ősibb, egyiptomi alakját tisztelték. Feltételezhető, hogy Osiris kultuszszobrának otthont adó építmény, egy Osireion állhatott az Isis-szentély udvarán. Az építmény formája nem ismert, de párhuzamok alapján egy kisebb szentélyt (aedicula) vagy a templom udvarára nyíló falfülkét (exedra) lehet elképzelni.

2. ábra Az Osiris-tábla és kiegészített feliratának rajza (fotó: Bolodár Zoltán, rajz: Mráv Zsolt)

Fontos információval szolgál a táblát állító Publius (?) Domatius Ingenuus személye, aki Isis pap (sacerdos Isidis) volt és az Osiris misztériumokba is beavatást nyert. Ingenuus őseit egy Alsópéterfán (Ausztria) talált sírkő feliratának köszönhetően ismerjük. A település Scarbantiától alig 10 kilométerre található, az ókori város territóriumán. A síremléket a kereskedő (negotiator) Publius Domatiusnak, Publius fiának állították, aki a campaniai Teretina tribusba tartozott, ősei tehát Itália déli részén éltek. Publius azonban már Citiumba, Ciprus szigetén született. A Domatius családnév ritkasága miatt megállapítható, hogy Ingenuus ennek, a később Pannoniába áttelepült családnak a leszármazottja. A ciprusi gyökerek jelentősége abban rejlik, hogy a sziget sokáig Egyiptomhoz tartozott, így az alexandriai kultuszok rövid időn belül elterjedtek Cipruson, Soliban Isis templomának egy mellékszentélyében még Osiris kultuszát is ápolták a császárkorban. Dél-Itáliából a szigetre költözött Domatiusok minden bizonnyal Osiris híveivé váltak és a hagyomány tovább öröklődött a családban.

3. ábra Publius Domatius sírköve az ausztriai Alsópéterfáról (Soproni Múzeum, fotó: Ortolf Harl)

Horváth Bianka
régész
Iseum Savariense

Irodalom:
Mráv Zs. – Gabrieli G.: A scarbantiai Iseum és feliratos emlékei. Arrabona 49/1 (2011) 201-238.

Az Osiris-tábla másolata megtekinthető az Iseum Savariense állandó kiállításában.