Ősi törekvése az embernek, hogy a körülötte levő világot szebbé, meghittebbé és komfortosabbá tegye. A textil az, amely az embert élete első percétől az utolsóig végigkíséri, legyen az ruha, ágya megvetésére szolgáló szövet vagy a lakóhelyének otthonosabbá tételéhez használt lakástextil, falikárpit.

Kőszegi Anna Máriát gyermekkorától érdekelte a művészet, a divattervezés és a festészet. A kárpitszövéssel csak fiatal éveiben találkozott, de ez a találkozás katartikus élmény volt, ami egy életre a szövés felé irányította. Szenvedélyévé, szerelmévé vált ez a művészi kifejezésmód.

Munkáiban – saját bevallása szerint – a téma mindig maga az ember és a világ, amiben él.  Az emberi érzések érdeklik: a bátorság és a gyávaság, a nagylelkűség, önzetlenség és a hitványság, a szókimondás és a magába fojtott érzések. Alkotómunkájában megpróbál közelebb kerülni az emberekhez, megérteni a különböző magatartásokat, megérteni az embert és talán ez által közelebb kerülni a Teremtőhöz. Küldetésének tekinti, hogy a világot jobbá, szebbé tegye, hogy megmentse az embereket a közönytől, a semlegességtől, az elszürküléstől. Természetesen munkáiban önmaga is jelen van, keresi a választ arra, hogy ő kicsoda. Merre tart és mi a küldetése?

Kőszegi Anna Mária  kárpitjai közül szeretném itt kiemelni azokat,  melyek a társművészetekben – irodalomban, zenében – alkotóknak állítanak emléket, olyanoknak, mint József Attila, Radnóti Miklós és Bartók Béla. Mindhárom mű Kőszegi Anna Mária lelkének líraiságával van átitatva. Drámaiság és mély tisztelet övezi nagyjainkat. Míg a „Távolságot, mint üveggolyót..” című munkájában József Attila „Altató” című versének egy részletét képiesítette, addig a Radnóti Miklósról és Bartók Béláról szóló alkotásaiban Kőszegi Anna Mária a művész egy-egy kiemelkedő művének papírra vetett fragmentumát is beleszőtte kárpitjába. Radnótinál a „Nem tudhatom” c. vers egy részletével tette teljesebbé a portrét, míg Bartók Bélánál, ahol a portré csak részlegesen sejlik ki a háttérből, a „Kékszakállú herceg vára” zenedarab kottájának és szövegének egy részletét szőtte meg. 

Cebula Anna
művészettörténész, igazgató
Szombathelyi Képtár