201 éve született és 131 éve halt meg gróf Andrássy Károly és Szapáry Etelka fia, valamint id. Andrássy Gyula testvére, a vasgyárosként, politikusként, utazóként, vadászként, műgyűjtőként, karikatúrarajzolóként és autodidakta festőművészként is ismert csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Manó.

A Smidt Múzeum biedermeier termében látható Sterio Károly (1821-1862) festőművész berendezett műterme több akvarelljével és olajfestményével együtt, amelyek között Andrássy Manóról készült portréja is megtalálható. A 19. század derekán készült vízfestmény ifjúkorában ábrázolja a grófot.

Sterionak azonban nem ez az egyetlen olyan festménye, amelyen Andrássy Manó szerepel, ugyanis a betléri Andrássy-kastély egyik vadászati témájú alkotásán feltehetőleg az oláhpataki park szfinx-szerű szobrai között a gróf tűnik fel lóháton. Andrássy volt a magyar arisztokraták közül az első világjáró vadász, akinek vadászatai messze földön híresek voltak.  Indiában, Ceylonban, Indonéziában és Kínában tett utazása során szerzett vadászati és úti élményeiről útleírást is készített, amelyet hazatérését követően 1853-ban adott ki Utazás Kelet-Indiákon címmel. A könyvhöz saját kezűleg készített rajzokat és vázlatokat is. Majd 1859-ben Andrássy útleírását Sterio számos vízfestéssel illusztrálta. Andrássy közreműködött az 1857-ben megjelent Hazai vadászatok és sport Magyarországon című vadászalbum megírásában, amelyben több művész mellett Sterio számos illusztrációja is helyet kapott.

Gróf Andrássy Manó 1821. március 3-án született, gyermek és ifjúkorának nagy részét Oláhpatakon töltötte, majd egyetemi tanulmányait követően külföldre ment, hogy beutazza Olaszországot, Németországot, Franciaországot és Angliát, később pedig Spanyolországot, Portugáliát és Marokkót. Az utazásai során szerzett élményiről a Honderű című lapban jelentek meg írásai. Hazatérését követően a közéletbe is bekapcsolódott, 1847-ben Zemplén megye főispánja lett, majd 1848-ban Tolna vármegye országgyűlési képviselőjévé választották, aztán pedig főispánjává nevezték ki. Részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, küzdött a pákozdi csatatéren, majd Pest elfoglalását követően Keletre utazott. Visszatérése után Gömör megye vasiparának fejlesztésével foglalkozott, korszerűsítette az Andrássy család Sajó menti vasműveinek vasércbányászatát és kohászatát. 1881-től Rozsnyó országgyűlési képviselője lett, tisztségét egészen 1891-ig töltötte be, amikor fertőzés következtében utazása során hirtelen meghalt.

A Smidt Múzeum őrzi gróf Andrássy Manó nyomtatott gyászjelentését is. A gyászjelentést a családtagok készíttették el, többek között felesége, gróf Andrássy Manóné, szül. Pálffy Gizella, és egyetlen fia, gróf Andrássy Géza. A gyászjelentésből kiderül, hogy Andrássy Manó 1891. április 23-án este 8 órakor Görzben hunyt el, a beszentelésre két nappal később, április 25-én került sor, majd holttestét a krasznahorkai várba szállították és a családi sírboltban örök nyugalomra helyezték.

Novák Fanni
Smidt Múzeum

Felhasznált irodalom:

Kovács Ágnes: 185 éve született gróf Andrássy Manó. In: Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. Rudabánya, 2006.

Vasárnapi Ujság 38. évfolyam, 18. szám.

Vasi Szemle IV. évfolyam, 1-2. szám.

http://avorospostakocsi.hu/2010/05/26/egy-gyujtemeny-titkai-%E2%80%93-a-betleri-andrassy-kastely-kepei/

http://vadaszatimuzeum.hu/tudastar/rendhagyo-tortenelem-ora/grof-andrassy-mano