2022. júl 26.

Magyar katonai kitüntetés 1849-ből

írta: Savaria MHV Múzeum
Magyar katonai kitüntetés 1849-ből

Opiczky János honvédszázados katonai érdemjele és honvédigazoló levele

A Smidt Múzeum állandó kiállításának földszinten lévő 1848–49-es vitrinben található két apró, elsőre talán fel sem tűnő tárgy, mely viszont annál nagyobb ritkaságnak számít.

Magyarország a Habsburg Monarchia részeként nem rendelkezett önálló hadsereggel, ennek következtében egészen 1848-ig nem létezett önálló magyar katonai kitüntetés is. Éppen ezért már 1848 őszén elkészíttette az Országos Honvédelmi Bizottmány egy önálló, magyar Katonai Érdemjel tervét. Végül 1849. március 2-án azért, hogy „az olly annyira szorongatott haza érdekében szerzett érdemek késedelem nélkül jutalmaztathassanak meg, egy katonai érdem-diszjel felállítása rendeltetett el.” A háborús körülmények miatt csak ideiglenes érmeket adományoztak azzal a kitétellel, hogy azokat később díszesebbekre cserélik. A három fokozatú érdemrend közül az első egy sugárokkal kerített ezüst csillagból állt, melynek közepét arany babérkoszorú és arany magyar kettős kereszt ékesítette. A második osztály egy égő piros szalagra erősített, ezüstből készített babérkoszorú volt, középen a magyar kettős kereszttel. Végül a harmadik osztály ehhez hasonló volt, azzal a különbséggel, hogy a babérkoszorú kisebb volt és középen elmaradt a kettős kereszt.

magyar_katonai_erdemrend_iii_osztalya_1849.jpg

Noha utóbbit tömegesen kapták meg a közkatonák és a tisztek is, mára csak kevés maradt fenn belőlük. Ebből található két példány a Smidt Múzeum tulajdonában, melyek közül az egyik Opiczky Lajos honvédszázados tulajdona volt. Opitzky Pesten született 1825. április 16-án egy iparosmester fiaként. Jogot tanult, majd családi nevelő volt. 1848 szeptemberében beállt a Zrínyi önkéntes csapatba, és részt vesz a Jellačić elleni harcokban. Októbertől őrmester lett a 35. Zrínyi honvédzászlóaljba, majd decemberben hadnagynak nevezték ki a 61. (Somogy megyei) honvédzászlóaljba a drávai hadtestnél. 1849. januárjában főhadnagyi, júniusban századosi rangot kapott a zászlóaljánál. Júliustól az említett a II. hadtest egyik hadosztályának segédtisztje volt, egészen a komáromi vár feladásáig. Harcban tanúsított érdemeiért tüntették ki a Magyar Katonai Érdemjel III. Osztályával.

opiczky_janos_igazololevele_es_kituntetese.jpg

Opitzky a szabadságharc leverését követően a Budai Takarékpénztár jegyzőjeként, illetve újságíróként dolgozott (elsősorban az Ország-Világban és a Magyarország és a Nagyvilágban publikált). Különösen a testnevelés (egyes vélekedések szerint a torna szó is az ő nevéhez köthető), a kiegyezést követően nem egy alkalommal pedig a honvédelem területén jelentett meg cikkeket, illetve utóbbi témában egy röpiratot is. 1867. július 1-én a Pesti Városi Honvédegylet tagjává vált. Ezen a Komáromy Lajos főhadnagy, Szekulits István ezredes és Bakó Farkas százados által aláírt igazolólevél szintén a Smidt Múzeumban található, melyre rá van erősítve Opitzky kitüntetése.

Opitzky soha nem házasodott meg, családja nem volt, ezért mikor 1885. decemberében Egerben elhunyt, minden vagyonát barátaira és jótékony célokra hagyott. Ez alól kivételt képezett kitüntetése, egy aranyozott ezüst csésze és egy római vésetű, három kővel díszített arany gyűrű, melyeket „nemzeti kincs gyanánt“ a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott. A hagyatéki végrehajtás különböző okok miatt éveket csúszott (a végrendeletet ugyanis az egyik kedvezményezett megtámadta), a hagyaték beleltározása során, 1891-ben pedig a múzeumnak szánt tárgyak már nem voltak meg. Azok később sem kerültek elő így nem is kerültek be a Nemzeti Múzeumba. Hogy végül miképpen került a Smidt Lajos tulajdonába, ma már nem tudjuk.

Tangl Balázs
történész-muzeológus
Smidt Múzeum

 

Források:

„Katonai Érdemrend”. In: Közlöny, 1849. március 2. (42.) 1.
Opiczki János. In: Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban Budapest, Heraldika Kiadó, 1998. 
Halálozások. In: Fővárosi Lapok, 1885. december 18. (312.) 2096. 
Opiczky János végrendelete. In: Fővárosi Lapok, 1885. 23. (317.) 2134.
Eltűnt hagyatéki tárgyak. In: Pesti Napló, 1891. január 25. (25.) 7.

 

 

Szólj hozzá