1898. szeptember 10-én egy olasz anarchista végzetes merényletet követett el Genfben Erzsébet királyné ellen. Magyarország „védangyalát”, a „kiegyezés nagyasszonyát” már életében is legendák övezték, tragikus halála után azonban valóságos kultusz bontakozott ki. Az Erzsébet királynéról őrzött emlékkép az Osztrák-Magyar Monarchia idején kialakuló magyarországi tiszteletének hagyományán alapul. Erzsébet királyné-utca, SM

E kultusz első, meghatározó lépése az 1898. évi XXX. törvénycikk volt Dicsőült Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról.

„Ő császári és királyi Felségét: Erzsébet királynét a Mindenható kifürkészhetetlen akarata elszólítván az élők sorából: a törvényhozás a megdicsőültnek emlékét a következőkben örökíti meg:

1.§. Hőn szeretett dicsőült Erzsébet királynénknak, a haza jótevő Nemtőjének, a nemzet hálájával és kegyeletével őrzött, áldott emlékét törvénybe iktatja.

2. §. Elhatározza, hogy a megdicsőülthöz méltó emlék - az önként megindult országos adakozás utján begyülő összegek felhasználásával - állittassék fel az ország fővárosában s e végett a szükséges intézkedések országos bizottság közreműködése mellett haladéktalanul tétessenek meg.”

A törvényt további rendeletek követték, központilag minden téren megalapozva Erzsébet királyné tiszteletét. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter rendeletet adott ki 1898. október 4-én az Ő császári és királyi Felsége emlékezetének évenként iskolai megünneplése tárgyában, s hogy november 19-én Erzsébet napja ezentúl az emlékezet ünnepe legyen. A földművelésügyi miniszter 1898. november 19-i rendeletében pedig azt kérte, hogy a megdicsőült Királyné emlékére emlékfákat ültessenek.

Vízmathy: Erzsébet királyné fája, SM

Az Erzsébet-kultusz születésének fő társadalomlélektani, politikai vonatkozása az volt, hogy Ferenc József magyarok szemében problematikus, sőt ellenszenves személye mellett Erzsébet lassanként egyensúlyozó szerepbe került, annak ellenére, hogy elzárkózott a politikai szerepvállalásoktól. A magyarok vágyakozása egy nemzetét szerető, óvó uralkodó iránt a királynét olyan erkölcsi értékekkel ruházta fel, melyek erősítették a magyarszerető császárné-kép meghonosítását, melyek stabilizálták a fennálló helyzetet, és legfőképp elősegítették Ferenc József elfogadtatását. „… ő volt az első, a ki megtanulta, megszerette és szeretettel mívelte nemzeti nyelvünket, megértette a szabadsághoz és történeti jogaihoz ragaszkodó nemzetnek sérelmeit és szenvedéseit, küzdelmét állami önállóságáért, felfogta jogos törekvéseinket, magáévá tette aspirátióinkat s mindezek ihletett tolmácsolója, pártfogója lőn felkent hitvestársánál” 1898. évi XXX. tc.

Pietzner: Ferenc József portréja, SM

A közös gyász a király és az ország kapcsolatát tovább erősítette. Ferenc József a merénylet után a legnagyobb magyar festőktől rendelte meg hitvese portréját, szoborpályázatokat írtak ki, Erzsébet alakja képeslapok kedvelt motívuma lett, nekrológok, visszaemlékezések, anekdoták, versek születtek, emlékmúzeumot hoztak létre, hogy a királyné iránti rajongást kifejezzék.

Erzsébet királyné emlékezetének megőrzése a mindennapi élet teljes területét meghódította. A szegények, elesettek iránti rokonszenve a kórházak, árvaházak, kisdedóvók elnevezésében jelent meg, egészségkultuszára utalva pedig számtalan fürdő, tudományegyetem, szanatórium kapta az Erzsébet királyné nevet. Természet iránti szeretetét források, ligetek, parkok, fasorok neve a mai napig őrzi, kalandvágyát terek, hidak, szállodák elnevezései tükrözik. Ebbe a folyamatba illeszkedett az utcák, terek elnevezésének gyakorlata is: a nyilvánosság terein való megjelenéssel erőteljes hatást értek el az emlékek ébren tartásában.

Erzsébet királyné-utca, SM

A szerényebb lehetőségekkel rendelkező települések a királyné emlékének megörökítésére sokszor éltek a köztérelnevezés lehetőségével, így fejezve ki a fájdalmat, gyászt és a tiszteletet. Szombathelyen Éhen Gyula polgármester „az útczák új elnevezésével foglalkozó bizottság elé azt a javaslatot terjesztette, hogy a főútcza, vagyis a Gyöngyös útcza Erzsébet királyné nevét viselje”.

MNL VaML SZVK Jkv. 97/1898.sz

A közgyűlés nagy gondot fordított a megfelelő utca kiválasztására, ugyanis a Gyöngyös utca Szombathely leginkább központi fekvésű utcája volt. A Gyöngyös utca a mai Fő tér szűkebb, keleti részének 1354-1898-ig viselt neve volt. Ily módon a választás jelentős szerepet játszott abban, hogy Erzsébet királyné emlékét a város megőrizze, a sétáló polgárok nap mint nap találkoztak a nevével.

Erzsébet királyné utca, SM

Az Erzsébet királyné utcában működtek a híres kávéházak, mint például a Pollák Kávéház vagy Balassa Mihály Elite Kávéháza. Itt voltak a vonzó divatüzletek, Weltner Sándor Magyar Divatáruháza, Kemény József divatáruháza a 'A Jockey Clubhoz', Heimler Gyula Bőrkereskedése, Geist Sándor utódai Divatáruháza, Weinberger Irma kalapszalonja, Fehér Béla ékszerműhelye. Itt vették igénybe a Gőzmosoda, a Knebel Fényirda, a Szombathelyi Általános Takarékpénztár, a mai napig működő Babics István Kígyó Gyógyszertár szolgáltatásait. A genfi merénylet után ez a „főutca” kapta meg Erzsébet királyné nevét. Az utca folytatása, a kiöblösödő nyugati rész a Főpiac nevet viselte. Ezt 1886-ban Horváth Boldizsár térnek, 1928-ban pedig Szentháromság térnek nevezték át. 1950-ben a tér és az Erzsébet királyné utca összevonásával jött létre a Köztársaság tér, mely 1992-től napjainkig a Fő tér nevet viseli.

Erzsébet királyné utca, SM

Ma Erzsébet királyné ismét népszerűségnek örvend, kiállítások, könyvek, filmek alakítják róla a képet, a köztudat szerves részét képezi. Ahogy a nemzet a 19-20. század fordulóján a saját vágyaival „öltöztette fel” Erzsébetet, úgy most, a 21. század elején mi is felruházzuk számunkra fontos tulajdonságokkal. Annak ellenére, hogy egyre többet tudunk meg valós személyiségéről a levelei, versei, kortárs visszaemlékezések alapján. Leginkább talán a korát megelőző modern nőt tiszteljük benne, aki önmegvalósítási törekvéseivel, egészségmániájával, szépségkultuszával, utazásaival, magányosságával a mai kor emberének küzdelmeit is kifejezi. Herczeg Ferenc sorai jellemezhetik leginkább magyar kultuszának alakulását: „Egy nemzet szeretete csodát művel. Nagyságot, örök szépséget és halhatatlanságot biztosít”.

Mészáros Irén
muzeológus
Savaria Múzeum

Felhasznált irodalom: 

MNL VaML SZVK Jkv. 97/1898.sz
Magyar Törvénytár. Bp., Franklin, 1899.
Rábavidék 1898. okt. 2.
A királyné halála (képekkel) – Vasárnapi Ujság, Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények – 1898/8.
Vér Eszter Virág: Újraértelmezett szerepvállalások (avagy Erzsébet császárné alakváltozásai 1866-ban). Aetas, 2012 / 1. szám
Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között. Budapesti Negyed 52. (2006. nyár)
Erzsébet-kultusz. Szöveggyűjtemény. Szerk. Vér Eszter Virág Budapesti Negyed 52. (2006. nyár)