Schrammel Imre Krisztus ábrázolásai az emberi lét életküzdelmét szimbolizálják. Az életműben nem alkotnak önálló korszakot, különféle tematikus egységekbe sorolhatóan kísérik végig az egész pályafutást. A Keresztlevétel után című embernagyságú mű az úgynevezett „tovább alakított” munkák közé sorolható. Ez az elnevezés arra a sajátos és izgalmas készítéstechnikára utal, amivel a művész egyedülálló módon készítette.

A továbbalakításos eljárás lényege szoros párhuzamban áll az így készült tárgyak mondanivalóinak lényegével: a meggyötört hatást a művész az agyag elképesztő formákba való kényszerítésével éri el az alkotófolyamat során. Az agyagba mintázott, természethű aktról gipszöntvényt készít, szilikonformát önt róla, a gumiformába agyagot tapaszt, vékony falvastagsággal. A bonyolult, többlépcsős eljárás végeredménye -a gumiforma „lehámozása” után egy puha agyagfigura. Képlékeny testét földre dobja, megcsavarja, meghajlítja, meggyötri. Ezeket a figurákat később tovább gazdagítja egy különleges módszerrel, amit senki sem csinált előtte: a homoknyomásos technikával. Schrammel egyik legizgalmasabb felfedezése ez. A puha, üreges agyagfigurát homokba temeti, deszkalapok közé zárja, oldalról, fentről nagy erővel üti, szorítja. A homokágyból kivett figura a benne lévő levegő és a homok nyomás-ellennyomás hatására irreális formákba kényszerül. A természet erői és az anyag törvényei alkotnak a művész, mint karmester vezényletével, a nyomhagyás és a kísérletezés jegyében.

A „megtervezett véletlennel” való játék Schrammel munkásságában alapvetés. A szóban forgó halott Krisztus ábrázolása tulajdonképpen egy, az emberlét drámáját hordozó agyagtest, a küzdelmes emberi, földi lét szimbólumaként fogalmazva. Ahogy a művész fogalmazza: „Az élő szervezetek fallal, burokkal védett üregrendszerek. A keramikus formák fallal körülzárt üregek. Ha ezeket az üregesen formált testeket különféle erőhatásoknak vetem alá, azt tapasztalom, hogy kísértetiesen hasonló torzulások, elváltozások keletkeznek, mint az élő testeken…” És valóban, drámai hatást kelt az anatómiai pontossággal mintázott, ernyedt, élettelen test és a félrebillenő fej a torzulásig gyötört arckifejezéssel.

A mű a Schrammel Gyűjtemény állandó kiállításában, annak „Politikai töltetű művek” című tematikus egységében kapott helyet, egy háttértörténeti érdekesség folytán. A történeti adalék szerint, a Krisztus-alak arca, Schrammel Imre elsőszámú mesterének, Borsos Miklósnak arcvonásait őrzi, asszociálva az ’56-ban meghurcolt, elismert szobrász átélt szenvedéseire.

Mindennek ismeretében nem véletlen, hogy a Keresztlevétel után című alkotás az életmű kiállítás drámai csúcspontjaként, annak abszolút középpontjában fekszik, a művész elképzelése szerint elhelyezve.

Bihari-Bakodi Szilvia
restaurátor
Szombathelyi Képtár