A Carl von Linné által 1758-ban Corvus corone tudományos néven leírt varjúféle (Corvidae) madár Magyarországon is előfordul, az Alpokalján alkalmanként költ is. 

Chernel István által gyűjtött kormos és dolmányos varjú hibrid Kőszegről. (1904)

A gyakorlatlan szemlélő könnyen összetévesztheti a telenként nagy csapatokban kóborló vetési varjúval (Corvus frugilegus), vagy a hollóval (Corvus corax), de az előbbitől tollas csőrtöve, az utóbbitól lényegesen kisebb termete könnyen elkülöníthetővé teszi.

Feketék, de mégis különbözők – holló, kormos és vetési varjú profilból

Az egyöntetű fekete varjú régóta tudományos érdeklődés tárgya. A kormos varjúnak és korábbi alfajának – a kétezres évek eleje óta önálló faj – dolmányos varjúnak (Corvus cornix) az európai elterjedési területe Magyarország nyugati határa mentén is találkozik. Közeli rokonságukat bizonyítja, hogy a természetben könnyen kereszteződnek, és utódaik is termékenyek. A szinte azonos környezeti igényű, egymást helyettesítő (vikariáns) két faj jelenlegi elterjedését vizsgálva rögtön feltűnik, hogy a kormos varjú egyik alfaja (Corvus corone corone Linnaeus, 1758) Európa középső vonalától nyugatra, amíg a másik alfaja (Corvus corone orientalis Eversmann, 1841) Ázsia északi részén, az Uráltól keletre fordul elő, és a kettő közé ékelődve található a dolmányos varjú elterjedési területe.

A dolmányos és a kormos varjú elterjedése

A kutatások alapján valószínűsíthető, hogy az eredetileg egységes küllemű és összefüggő elterjedésű kormos varjú az utolsó jégkorszak folyamán a kiterjedő jégtakaró hatására kisebb populációkra különült, melyek egyikében, valahol a Kelet-Európai síkságon egy, a színezetet befolyásoló mutáció hatására alakult ki a dolmányos varjakra jellemző mintázat. A két változat azóta újra találkozhatott, de a színezetbeli különbség markánsan befolyásolta a párválasztást, így a két változat már nem keveredhetett, és lassanként önálló fajokká alakultak. A folyamat a szemünk láttára napjainkban is zajlik, és a jövőben a hibrid alakok terméketlensége jelzi majd a két faj teljes elkülönülését.
A kormos és a dolmányos varjú európai elterjedése

A folyamatot Vas megyei kutatók – Chernel István, Csaba József, Szinetár Miklós – is vizsgálták. E kutatásokhoz kapcsolódóan kerültek a Savaria Múzeum Természettudományi Gyűjteményébe is a két faj és hibridjeik preparátumai. A kiállított kormos varjút a leltárkönyv tanúsága szerint 1904 márciusában Chernel István ejtette el Kőszeg környékén, és ajánlotta fel a múzeum számára.

Dankovics Róbert
főmuzeológus
Savaria Múzeum