80 évvel ezelőtt, 2024. december 8-án akasztották fel Kiss János altábornagyot a Margit körúti honvéd fogház udvarán. 

Az évforduló kapcsán az általa használt és a Savaria Múzeum gyűjteményében megtalálható Kiss János altábornagy hagyaték részét képező cigarettatárca lett a hónap műtárgya.

Annak a Kiss Jánosnak, aki 1883-ban székely katonacsaládba született és később hatalmas katonai karriert futott be. A cigarettatárcán lévő felirat szerint 1920/30 közötti tárgyról van szó, s ő ebben az időben (1928. szeptember -1932. július között) a Mátyás király 5. honvéd gyalogezred parancsnok helyettese volt.

Ezt követően 1933. augusztus és 1934. február között a 4. határőrkerület parancsnok helyettese; 1934-1935 között Baranya vármegye testnevelési és népgondozó felügyelője; 1936. január és 1936. április között az 1. vegyes dandár kerékpáros gyalogsági parancsnoka; 1936. novembertől 1938. júliusig között a Honvédség Főparancsnokának gyalogsági szemlélője mellé beosztott tábornok, míg végül 1936-ban előléptették tábornokká, majd 1938-ban altábornaggyá. 1939. május 1-jén, 37 éves katonai pályafutás után a politikai és hadvezetés német orientációja elleni tiltakozásként nyugdíjba vonult. Ettől kezdve kötődött Vas vármegyéhez, ugyanis Kőszegre költözött és haláláig itt is élt. 1944 októberében vett újra fordulatot az élete. Ekkor Bajcsy-Zsilinszky Endre felkérésére vállalta a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Katonai Vezérkarának vezetését. Kőszegről Budapestre utazott. 1944. november 22-én árulás folytán a nyilas nyomozó szervek a kibontakozó szervezkedés nyomára jutottak és Kiss Jánost letartóztatták. November 23-tól december 3-ig a nyilas Nemzeti Számonkérő Szervezet őrizetében súlyosan megkínozták, december 6-tól december 8-ig a főtárgyaláson a statáriális tanács kötéllel végrehajtandó halálbüntetésre ítélték. 1944. december 8-án délután 15 órakor a Margit kőrúti honvéd fogház udvarán felakasztották. Barátjára és harcostársára, Bajcsy-Zsilinszky Endrére december 24-én Sopronkőhidán került sor.

Valószínű, hogy Kiss Jánosra és Bajcsy-Zsilinszky Endrére hasonló sors vált volna akkor is, ha az ellenállási mozgalom terve sikerrel jár. Topa János, egy magát partizánvezérnek kiadó kalandor nyilasoknak tett vallomásában azt mondta, hogy a szovjetektől kapott parancs értelmében Kisst és Bajcsy-Zsilinszkyt az akció végeredményétől függetlenül el kell tennie láb alól. Ők azon kevés személyek közé tartoznak, akik mindkét diktatórikus és megszálló hatalom ellen felszólaltak és azoknak ellenálltak. Ezért is képmutató, hogy az 1945-öt követően a szovjet megszállók és a kommunisták a fasizmus elleni harc hősi halottjaként tisztelegtek emlékük előtt.

Kiss János példája bizonyítja, hogy még a legkilátástalanabb helyzetekben is voltak olyan hősök, akik életük feláldozása árán, katonai esküjükhöz híven próbálták megvédeni a hazájukat.

Leírás: Ezüst cigarettatárcán "Warmen dank der traditionellen Kameradschaft! 1920/30." felirat.

Csiki István
történész
Savaria Múzeum