Minden év novemberében, a Szent Márton ünnepi héten virágokkal, koszorúkkal, lampionokkal és mécsesekkel ékesítik fel Szombathely, az egykori Savaria híres szülöttének szobrát. A város elöljárói és polgárai, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke, papjai és a hívek tiszteletüket fejezik ki a védőszentnek, akinek példája országokon és korokon átível, az egymás iránti megbecsülésre, szeretetre és gondoskodásra nevel.

Szent Márton megkereszteli édesanyját
Fotó: Németh József

Rumi Rajki István remekműve kijelölte a kultuszhelyet a domonkos templom előtt. A kút felett magasodó bronz szoborkompozíció Szent Márton püspököt édesanyjával együtt ábrázolja. A legenda szerint Márton, aki római katonából szerzetes lett, majd hittérítő munkáját áldozatos odaadással végezve térítette a pogányokat és csodákat tett, útja során visszatért Savariába és megkeresztelte édesanyját. „A templom előtt négyszögű kövekkel kifaragott forrás van, amelynek vizével – mondják – a hazatérő Szent Márton lemosta egykori édesanyjáról a pogányság babonaságát.” – írta Bél Mátyás tudós történetíró.

Szent Márton kultuszát mindig hűen őrizte a szülőváros, de voltak olyan események – pl. újabb ereklye megérkezése - és időszakok, amikor az érdeklődés és a tenni akarás  felerősödött. A közelgő Szent István Jubileumi év és az 1938-ban Magyarországon első ízben megrendezésre kerülő Eucharisztikus Világkongresszus lendületet adott a szoborkészítésnek is. Újváry Ede polgármester és az általa létrehozott bizottság pályázatot írt ki a hagyományokat és a legendát megörökítő köztéri alkotásra.
A pályázatra első körben 26 pályamű terve érkezett be, akik között ott volt Rumi Rajki István  terve is. Ki volt ő és miért bizonyult esélyesnek a megmérettetésen?

Rumi Rajki István (1881-1941)
Fotó: Balogh Péter tulajdona

A Vas vármegyei Rum községben 1881-ben született művész tanulmányait Budapesten, Münchenben és Párizsban végezte, köztéri alkotásai és gyűjteményes kiállításai a fővárosban, Szombathelyen, Sopronban, Veszprémben, New Yorkban kerültek bemutatásra. Háborús emlékművek, kisebb-nagyobb egyedi szobrok, egyházművészeti és épületszobrászi munkák kerültek ki keze alól. Munkásságára a modern formai irányzatok közül a kubizmus volt jelentős hatással. Betegség és megélhetési gondok nehezítették alkotói tevékenységét, de fennmaradó művei egy kiváló tehetség képét jelenítik meg. Szombathelyen olyan műveiről ismert, mint a Pelikán-szobor, a Kürtös szobra, Éhen Gyula polgármester mellszobra, Magyar László Afrika-kutató emlékműve, Harcosok épületszobrai, a Szent Márton megkereszteli édesanyját kútszobor.

A sikertelen első kör után csak a kritikus második fordulóban született eredményes döntés Rumi Rajki István tervei javára – négy kútterv több változatát is elkészítette -, de ekkorra már a szobor körül heves vita alakult ki a városban. Kifogások merültek fel a leendő művel és a progresszív művészettel szemben, így a tervet több ponton is korrigálta a művész.

A negyedik kútterv egyik változata,1938
Fotó: Savaria Múzeum Történettudományi Osztály

A zsűri kérésére püspök helyett római ruhát viselő Márton-ábrázolást tervezett és többek között  kisebbre vette Márton keresztjét és elhagyta a glóriát a feje fölött, az alakokat öltöztető drapéria hullámzóbb és elegánsabb lett. Az anyagiak miatt is nagy volt az aggodalom, a takarékpénztári számlára szervezett gyűjtés a hívek és a város polgárainak körében rendkívül lassú és kiszámíthatatlan volt. A 12 000 pengős költséghez szükség volt a megyéspüspök és az egyházközség, valamint a város hozzájárulására is.

A szobor a Szent Márton templom előtt,1938; Fotó: Savaria Múzeum Történettudományi Osztály 

A művész végig bízott a sikerben és lassan a kétkedők véleménye is megváltozott. A sajtó is figyelemmel kísérte a szobor megszületését, a Hír c. újság a következőt írja: „Benne van Róma fénykorának minden szépsége, ereje és sugárzik róla a megtért térítő alázatos keresztényi eszmében felmagasztosult, diadalt aratott lélek minden szépsége.” László Gyula professzor a szobrot „Szent Márton, avagy a lélek szépségének” nevezte.

Képeslap a Szent Márton-kútról,1938
Fotó: Smidt Múzeum

A méltán tisztelt savariai születésű toursi püspök emlékére 1938. október 2-án látványos szoboravató eseményt szerveztek, amely része volt a szombathelyi domonkosok letelepedésének 300. évfordulójára emlékező ünnepségsorozatnak. A püspöki szentmise után került sor az avatásra világi és egyházi előkelőségek, hívők, meghívott vendégek és a város polgárainak érdeklődése közepette. A szobrot jelképesen átvevő Újváry Ede polgármester meghatódva mondta el köszöntőjét: ”Szent Márton ma édesanyjával a legendák virágoskertjéből közénk jött. Ércszobrát idehozta a szombathelyi és vasi népnek keresztény szellemből fakadó áhítata és a művész alkotó ihlete….A szobornak a kúttal való egybekapcsolása a lelki megtisztulás, a megújhodás, a feltámadás gondolatának külső kifejezése.”

A szobor felavatása, 1938. október 2.; Fotó: Savaria Múzeum Történettudományi Osztály

A későbbiekben Rumi Rajki István a bronzba öntött kompozíciót különféle anyagokból is elkészítette, kiállításokon szerepeltette. A körtefából faragott szobor ma a Szombathelyi Képtár gyűjteményének féltve őrzött kincse.

 Szent Márton megkereszteli édesanyját (körtefa), 1939-40
Fotó: Szombathelyi Képtár

Szommer Ildikó
történész, intézményvezető
Savaria Múzeum - Szent Márton Intézet

Irodalom:

Fehér Károly: Szombathely,1777-1927. Jubiláris emlékalbum. Szombathely, Pannónia Sajtóvállalat rt.,1927.272 p. 162.p.: Képzőművészeti tevékenységéről.

Látogatás Rajky István szobrászművész műtermében. In: Hír, 1938. június 2. 2.p.

Salamon Nándor: Rumi Rajki István szobrászművész élete és alkotásai. Magyar Nyugat Könyvkiadó Bt., Vasszilvágy,2009. 207 p.

Tóth Csaba: Egy remekmű születése. A szombathelyi Szent Márton-kút szoborkompozíció keletkezéstörténete. Kiállításvezető. Martinus Kiadó Szombathely,2016. 52.p.

Ujváry Ede: Szent Márton szelleme a szeretet szelleme. Vasvármegye,1938.okt.4.4.p.