A legizgalmasabb dolgok közé tartozik valamit találni. Valami értékeset, ritkát, érdekeset. Tudni, hogy mi van a lábunk alatt, ahogy járunk-kelünk városainkban, kirándulunk erdőn-mezőn vagy felkapaszkodunk a környező hegyekre. Régi épületek falai, temető, mozaik, kincsek. Néha „csak” cserépdarabok, régi edények töredékei, néha olvashatatlanná korrodált pénzérmék vagy régi emberek csontjai. Hogy hogyan találják meg ezeket a régészek? Honnan tudják, hogy hol vannak, miért és hogyan ássák ki? Mi lesz a leletek későbbi sorsa? Hova kerülnek, hogyan tisztítják, ragasztják, egészítik ki és helyezik el a tárgyakat és hogyan lesz a régiségből tudomány? Mindezek kiderülnek a Régészet Napján, május 27-én a Vasi Múzeumi Látványtárban és az Iseumban, sőt a találás örömeibe is belekóstolhat mindenki, aki ellátogat a rendezvényekre, meghallgatja az előadásokat, megkeresi a műtárgyakat, végigjátssza a játékokat. Samut már elástuk!

/Pap Ildikó Katalin régész/