2019. dec 10.

Koronázáson, temetésen is része volt a testőri viseletnek

írta: Savaria MHV Múzeum
Koronázáson, temetésen is része volt a testőri viseletnek

A Magyar Királyi Darabont Testőrség 1904 M sisakja

A Smidt Múzeum gazdag hadtörténeti gyűjteményének egyik különleges és ritka darabja a Magyar Királyi Darabont Testőrség sisakja. A gazdagon díszített sisakon Magyarország nagycímere látható, körülötte az Aranygyapjas renddel. A magyar címerek alakját a kiegyezést követően 1874-ben állapították meg. Eszerint a kiscímer hasított pajzs, az egyik felén vörös és ezüst sávokkal hétszer osztott mező, a másik felén pedig vörös alapon, zöld hármas halomra illesztett aranykoronából kiemelkedő kettős kereszt látható. A középcímer szívpajzsában a kiscímer látható, körülötte pedig Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címere. Végül a nagycímert, mely a sisakon is látható, kiegészíti a középpajzs kiscímerében egy további szívpajzs, a Habsburg-Lotharingiai család címere (vörös-ezüst cölöppel hasított aranypajzs, koronás vörös oroszlánnal és vörös harántpólyán három ezüst rigóval). Végül a címeren Szent István koronája van, a címertartó pedig két lebegő angyal. Ez utóbbi a sisakra azonban már nem került fel.

img_20191029_094959_002.jpg

A Magyar Királyi Darabont Testőrséget 1904 novemberében hozta létre I. Ferenc József. A darabont testőrség az uralkodói testőrségek közül az utolsó alapítású, így rangban a negyedik volt. Az első kettő az Arciére Testőrség (k. k. Arciéren-Leibgarde) és a Magyar Királyi Testőrség (k. u. Leibgarde), az egykori nemesi testőrség utóda volt. Őket követte az Osztrák Darabont Testőrség (k. k. Trabanten-Leibgarde) és a Magyar Királyi Darabont Testőrség (k. u. Trabanten-Leibgarde). Végül a testőrséghez tartozott még a cs. és kir. Testőr Gyalogszázad (k. u. k. Leibgarde-Infanteriekompanie), illetve a Testőr Lovasszázad (k. u. k. Leibgarde-Reitereskadron). Az első kettő kivételével, ahol csak tisztek szolgáltak, a többi altiszti testőralakulatnak számított, ahol csupán a parancsnoki állománynak volt tiszti rangja. Nemesi származás ekkor már egyik testőrségnél sem volt előfeltétel.

A Magyar Királyi Darabont Testőrség első parancsnoka báró Fejérváry Géza táborszernagy volt, korábbi honvédelmi miniszter, majd miniszterelnök, akinek a parlamenti többség ellenében kinevezett kormányát ezért nevezték csúfosan darabontkormánynak (1905–1906). A darabontok a budai Vár reprezentációjához tartoztak, létszámuk a megalapításkor 63 fő volt. Élükön tábornoki rangú testőrkapitány állt. Testőrszolgálatukat három formában látták el: külső, azaz udvari, belső, azaz biztonsági, illetve díszszolgálatot. A díszőrök a palota meghatározott pontjain álltak „lábhoz”, illetve „vállhoz” tett alabárddal. Szolgálatuk rendjét Bécsből, a Főudvarmesteri Hivatal szervezte. Valódi testőri feladatokat az uralkodó budapesti látogatásain kaptak, reprezentatív szerepet pedig I. Ferenc József bécsi temetésén, majd IV. Károly 1916-os budapesti koronázásán. 1918. november 16-án a darabont testőrséget a Magyar Királyi Testőrség maradékával és a koronaőrséggel együtt feloszlatták és katonai alakulattá szervezték át.

Tangl Balázs
történész
Smidt Múzeum

Szólj hozzá